Eger - napilap, 1935/2
1935-08-08 / 124. szám
Abb 6 pilléé Eger, XL VI. évfolyam 124. szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 16, 1935 augusztus 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ ▲ FOST AI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HŐNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Az egri háztulajdonosok nem nagy örömmel fogadják a vízmérő órákat Eddig hét belvárosi utcában mintegy 40 vízórát szereltek fel Az erdélyi magyarttldözés. Neu »ujthatja olyan aaz&ly, fagy, vagy jégciapás a magyar mezőket, hogy ne lennének bő- aőgben a aötét virágok, amelyekből naponta friaa koazorűt fonhatunk a Trianonban eltemetett igazaág airjára. Azok a papi- roajogok, amelyeket kiaebbaégi védelemnek neveznek éa fájda- lomciillapítőnak rendeltek szá- munkra, a valóságban azomorű paródiái mindennek, amit jognak vegy méltányoaaágnak ismerünk. íme a legkiaebb csokor ezekből a virágokből: Az erdélyi magyar kőpviaelök ■zatmári beszámolóján mondották el, hogy Romániában immár rendszerré váltak a magyarelle- nea támadások. Nem ürea frázisként hangzott el ez a ténymegállapítás. Akik ezt mondották, bebizonyították, hogy Erdélyben a magyarüldözéa céltudatosan, intézményesen éa minden emberi jog megcsúfolásával folyik. Ennek egyik leghathatőaabb fegyvere az a bizonyos nyelvvizsga, amelynek minden magyar származású tanárt, tanítót, tisztviselőt alávetnek. Ám ennek a vizsgának nem az a célja, hogy meggyőződjenek például a felekezeti tanítók ^nyelvtudásáról, hanem egyedül az, hvgy megbuktassák őket s ennek következtében kitegyők állásukból. És ha így kiirtják mesterségesen és jogtalanul a magyar tanerőket, akkor egyszerűen megszüntetik a magyarság mentsvárait, a felekezeti iskolákat, a- zon a címen, hogy az oktatás ellátására hiányzik a megfelelő tanerő. Különös gondot fordítanak a székelyföldi magyar felekezeti iskolák megfojtására. Újabban o- lyan rendeletet adtak ki, hogy egy olyan felekezeti iskola sem működhetik, amelynek nincs meg a hét osztálya. A magyar szülők évről-évre írásbeli kérvénye- zéssel kötelesek engedélyt kieszközölni, hogy gyermekeiket felekezeti iskolába irathassák be és ezért személyesen kötelesek megjelenni az állami iskola igazgatójánál. Hogy azután ott milyen terrornak vannak kitéve, arról jobb nem is beszélni. Da ha ettől menekülni akarnak és állami iskolába Íratják gyermeküket, ott bizonyára elbuktatják azokat és ha egyszer már állami iskolába jártBk, nem mehetnek viasza felekezeti iskolába. A magyar iskolák első osztályába egyébkért mindig csak annyi gyermeket lehet felvenni, ahány az utolsó évfolyamot végezte. És mert a végzettek száma mindig kisebb, mint a beiratkozottaké, ez a rendszer alkalmas arra, hogy tíz év múlva teljesen elnéptelenedjenek a felekezeti iskolák. De más téren is folyik a ma- gyarirtás. A magyar munkástól is el akarja venni a kenyeret az a közmunkaügyi miniszteri rendelet, mely kötelezi a vállalatokat, hogy munkásaikról kimutatásokat nyújtsanak be, amelyek megjelölik a munkás nemzetiségét, származását, anyanyelvét. Persze támogatást, állami megrendelést és egyebeket csak az a vállalat remélhet, amely nem magyar munkásokkal dolgozik. Hasonló állapotok dúlnak a közigazgatásban. A városok és a törvényhatóságok ügyeit mic- denhol időközi bizottságok vezetik éa még a színmagyar városokban sincs ezekben a bizottságokban hírmondónak sem magyar ember. Hogy ne is lehessen, arról törvény kíván gondoskodni. A javaslat már készül és ez kimondja, hogy a bizottságból azonnal kizárandó az a tag, aki kisebbségi — értsd magyar — nyelven szólal fel. Talán még csak annyit, hogy a magyar városokban az adóvégrehajtó dobja is egyik eszköze a magyarirtáanak. Aradon például egyetlen napon kilencvenkilenc adófizető polgár portája előtt perdült meg a dob, mert a pénzügyigazgató kijelentette, hogy halasztás nitci. Kilencvenkilenc ember háza került tehát dobra. A kilencvenkilenc közü>, ha talán egy-kettő nem magyar ... Vájjon elhallatszik-e ez a dobpergés Ganfbe, ahol most a Nép- szövetség ülésezik ? Aligha ! Arad nagyon messze van Ganftől. A vízfogyasztás ellenőrzésére a vízmérő órák felszerelését néhány nagyfogyasztású házban már a múlt héten megkezdték a gépüzemek szerelői, a következő napokban pedig a belvárosi utcákban rendszeresen folytatták. Eddig készen vannak a Kállay Zoltán-, Jókai-, Érsek- Szent János-, Káptalan uccák- ban, a Széchenyi utca néháDy házában és most folyik a munka a Szvorényi utcában. Amint értesülünk, a ház ulaj- donosok meglehetős averzióval fogadják a vízórák felszerelését, ami az ő szempontjukból érthető, hiszen a mértéktelen vízliszatüred, augusztus 7. Hetek óta a legkietlenebb szárazság üli meg a hevesi Tisza- mentét. A kisült föld szinte pöfög a nap izzó sugarai alatt, ember, állat reménykedve kémleli az eget: lesz-e esőnk ? Nagyiván, Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszeszől- lős, Tiszafüred gazdái minden esőtlen napot drága pénzzel, verejtékkel fizetnek. A falvakban b vége felé közeledik a csépié», de máris látható, bogy a csépiéit eredmények katasztrőfálisak. Kit mázsa búza, másfél mázsa árpa holdankint. A szikes homok-földeken a 35—40 fokos, szinte állandó hőségben kisült búza holdanként 2—5 mázsát, a rozs, árpa, zab másfél-három mázsát hozott. Megállapítható, hogy a föld hozama a gazda készkiadásait sem fedezi és az 1935. gazdasági év veszteségesen zárul. Tetőzi ezt a helyzetet még az is, hogy fogyasztásnak véget kell vetniök. Nyáron a fürdéssel és locsolással nem takarékoskodtak, télen pedig a fagyveszély miatt nyit- vahagyott, vagy az elhanyagoltságuk miatt folyton csurgó csapok terhelték meg az üzemeket. A vízórák felszerelése után ez már csak a tulajdonos terhére történhetik. Pedig a felszerelés éppen a háztulajdonosok érdekében történik, mert a fogyasztás csökkenésével elerhetö évi 40 ezer pengős megtakarítás az üzemi szolgáltatások leszállítását teszi lehetővé s így a háztulajdonosok javára szolgál. a kspásnövőnyek is annyira siny- lik a szárazságot, hogy alig-alig lehet valami bevételre számítani. S ha a gazda a termésből — pénzre lévőn szüksége — el is ad valamit, később annál súlyosabban nélkülözni fogja a vetőmagot. Vigasztalan a helyzet az állat- állományban is. A kutakat már a reggeli órákban kimerik, a víz kiapad s az állatok a szomjúságtól szenvedve hevernek a kisült réten. Kikaparják a fű gyökerét is« hogy valami ennivalóhoz jussanak. A kutak közelében az Alföld madara: gólya áll magányosan, várva az elfolyt néhány oseppre, hogy életéi néhány órával meghosszabbítsa, hiszen az éhség miatt úgy is el kell pusztulnia, mert annyi ereje sincs, hogy a Tiszáig repüljön. A gazda vagy fizet, vagy jön az árverés. Ha a gazda gondterhssen haza A hevesi Tiszamentén a gazdák még az önköltséget sem csépelik ki az idén A szárazság miatt katasztrofális a Tiszántúl helyzete
