Eger - napilap, 1935/2

1935-08-01 / 120. szám

A H A 6 FÍLLÉS Fger, XL VL évfolyam 120. nzám + Csütörtök * Trianon 16, 1935 augusztus 1. ELŐFIZETÉSI DÍJ A ?OST AI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPRA j 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÖ- ZSEF.SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Megindultak a tárgyalások az egri belvárosi összekötő utcák átépítésére Eger, július 31. A transzferpénzekből folyósí­tott 100 ezer pengői útépítési köloiön, — mint iimeretei — oiak a most folyamatban lévő munkálatok fedezőiére elegendő. Eger várói polgáriágának vi- ■zont nagy érdeke fűződik ah­hoz, hogy az őnzei utak kifo- gáitalan állapotba kerüljenek. Az építélt végző vállalkozók együttei ajánlatot tettek a vá­róinak a többi utcák folytató- lagoi átépítőlére ■ a munka fo­lyamán az Ériek utca, a MecVy Valér, a Dobó tér, Újvilág, Hal- pise él Huipiac tér, Servit9, a Torony él Harangöntö-utcák át- építőiét végeznék el önzeien 55 ezer 300 pengő önzegben. A munkát a vállalkozók hitelbe vállalják ■ a beruházáii önze- get a váróinak 12 féléven ke* reiztül 1942 ig kell vinzafizetni 7 izázalékoi kamattal él évente félizázalékoi folyoiítáii illeték­kel együtt úgy, bogy a fizetői a jövő év július 5-én kezdődik él 1937 ben a hitelönzegnek 8 ■zázalékát, 1938 ban 10 százaié­kát, 1939-ben izintén 10 százaié- kát, 1940-ben 20,1941 ben 30, éi 1942-ben a még fennmaradó ősz- ■zeget kell vinzafizetni, A vállalkozók azt a feltételt kötötték ki, hogy a beton él asz- falt munkát a Rajk c?g, az egyéb munkákat pedig a Murt számlá­ján végezzék. Ez azonban meg­drágítja a munkát, a várói ezért ragaszkodni fog a tárgyalások folyamán az eddig érvényben levő egységárakhoz. Felvetődött a terv, hogy nem alkalmasabb él főleg gazdasá­gosabb lenne-e a kisebb utcák átépítéiát házi kezeiéiben elvé­gezni. Ez azonben miniszteri rendelkezőibe ütközik, a várói­nak különben lem áll egy ősz- szegben a vállalati őnzeg ren­delkezőire éi jobb, ha a munkát egy felelői vállalkozó végzi el. A tárgyalások befejezése ái a munkálatok megindítása után valószínűleg az igen ronz álla­potban lévő Sarvita utcán kez­dik meg a munkát, hogy a né­pei Fájdalmas-búcsú idejére el- készölheiien. Nagy részvét mellett kétezer főnyi közönség kísérte utolsó útiára a szerencsétlenftl (árt gyöngyösi pilótát Borhg György saját hibájából zuhant le Gyöngyös, július 31. Hétfőn délután mintegy 2000 főnyi közönség jelenlétében kí­sérték utoliő útjára a gyöngyösi Uj-temetőbe a magyar vitorlázó repülői második halálos áldoza­tát Borhy (Stramizky) György 24 évei joghallgatót, aki vasár­nap délelőtt a Hol’i dar Teufel tipuiú géppel a Pipis hegyen lezuhant. Az iimételten megtar­tott vizsgálat újból megállapí­totta, hogy a fiatal repülő sza- bály ellenesen «túlhúzott« kor­mánnyal repült él ennek tulaj­donítható tragédiája. Érdekei megemlíteni, hogy Borhy meg­érezte az eieményeket. A Gyön­gyösi Úiző Egylet, melynek a sokoldalú sportember trénere és vízipoló csapatának kapuia volt, szombaton utazott el Miskolcra az MVSG ellsni mérkőzésre. Bor­hy szintén velük akart menni, azonban a fürdő igazgatósága, ahol mint fürdőmeiter volt al kalmazva, nem engedte elutazni. A fiú efeletti elkeseredésében az egész éjjelt végigmulatta és ká­bult fővel startolt vasárnap dél­előtt a repülőtéren, ami kétség kívül erősen hozzájárult a gép feletti uralma elvesztéséhez. Fá­radtan és letörten érkezett meg a repülőtérre s ilyen állapotban természetesen nem kezelhette gépét az erős szélben biztonsá­gosan. Temetésén a vitorlázók nevében Vidovita Ferenc tanár, hírlapíró mondott búcsúztatót. Katasztrófával fenyegeti a szárazság a megmaradt szőlőtermést is Az egri meteorológiai állomás jelenti: Júliusban mindössze 9 és félmiliméter esőt kapott Eger Az ország nyugati és dili ré szén márlfelváltotta a hónapos szárazságot az eső, de Eger és Hevesmegye egész területe a nagy hőmérséklet csökkenés mel­lett semlkapott mérhető ciBpa- dékot. Az aratás eredményére •zerenciére már nincien befo­lyással a katasztrófába mérete­ket Öltő szárazság, de annál jobban szenvedj a, kerti növény, a kukorica. A legújabban hoz­zánk érkezett jelentések szerint már a szőlő is sárgulni kezd több helyen és végleges pusztu­lás fenyegeti a 25—30 tzázalé- koinak Ígérkező termáit, amit a májusi fagy épsn hagyott. Az egri meteorológiai állomás jelentése szerint 1935 év júliusá­ban mindössze 9'5 mm. csapadék hullott. Ez a mennyiség kataszt- rófálisan kevés, és hogy ha nem jön rövid időn belül megváltó eső, ez a kevés reménye is füst- bemegy a gazdának, amit a sze­ret ciőtlen tavassi indulás után terményeihez fűzött. Elég ha ösizehasonlításképen megemlít­jük, hogy a múlt év júliusa, amely szintén nem volt túlságo­san osspadékdűs, 31'4 milliméter esőt kapott az idei 9 5 mm-el • zembnn. Eger kéri a kormánytól a mezőgazdasági munkaidő szabályozását A földműves népesség az üzletek vasárnapi zárórája miatt szombaton este hamarább akarja befejezni a munkát Eger, július 31. A vasárnapi záróra rendelet ráterelte a figyelmet a mezőgaz­dasági munkaidő szabályozására is, amely az agrárvidékek la­kossága szempontjából országos jelentőséggel bír. Az üzletek megszigorított vasárnapi zár­órája nehéz helyzet elé állítja a mezőgazdasági munkásságot, mert egész héten keresztül mun­kában lévén, egy napja, a vasár­nap maradna bevásárlásainak lebonyolítáiára, ennek a lehe­tőségét azonban a megszigorí­tott vasárnapi munkarendelet — az elsőrendű közszükségleti élel­micikkeket kivéve — teljesen kizárja. Eger nagyszámú gaz- datársadalma ezt jelentékenyen érzi, i ez adta meg az indíté­kot azokra a felszólalásokra, a- melyek az egri képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén a plénum előtt is elhangzottak. A gazdatársadalom képviselői közül többen panaszolták ezt a helyzetet és intézkedést sürget­tek, hogy a mezőgazdasági mun­kásságnak adják meg a módot a szükséges bevásárlások elin­tézésére. A vasárnapi munka- szünet teljes megvalósítását ki­vétel nélkül helyeselték, da szük­ségesnek tartották, hogy a szom­bati napon legalább egy őrável hamarabb fejezzék be a gazda­sági munkát és a munkaadók a napi bérfizetés után egy órával hamarabb engedjék haza szom­bat este munkásaikat, hogy azok még nyitott üzleteket találjanak. Ugyanakkor a munkásság érde- dekeit szolgálná az is, ha az üzleteket szombat este 9 óráig tartanák nyitva. A város ilyen értelemben fel­iratot intéz a kormányhoz s kéri a földműves társadalom kíván­ságainak teljesítését, illetve a mezőgazdasági munkaidő ilyetén módon történő országos szabá­lyozását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom