Eger - napilap, 1935/2

1935-07-18 / 112. szám

ina utvcu SAa^aianus liauvciuiauyas 5iiuuai&jai|y-uiaivaiKy Ä H H 6 FILLÉR Eger, XL VI. évfolyam 112. szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 16, 1935 jiílius 18. ELŐFIZETÉSI DÍJ A rOSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG vAbmeqyq politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 17«. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Az Érsekföpásztor a noszvaji út megépítéséhez szükséges terü­letet átengedte Eger városnak, azonban a felsőtárkányi tó használatához nem adta beleegyezését A magyar kfilpolitlka sikere és Igazolása. Az angol frontharcosok buda­pesti látogatása nem mindennapi esemény. Na feledjük, hogy mi­előtt a «brit légié» nak e nemes vitézei európai látogatásukra el­indultak volna, a walesi herceg intézett hozzájuk búcsúbeszédet, amelyben a frontharcosokat egy új világ és új élet «hirdetőinek» nevezte a azzal küldötte el éket, hogy menjenek és szerezzenek érvényt annak a tapasztalatnak, amelyet szívükben ős lelkűkben a világháború élményei leszűrtek. Vezetőjük: Ashwandent ezre­des akkor azt felelte: — Igen, mi tudjuk a kötelességünket. Mi láttuk meghalni és fiatalon el­pusztulni bajtársainkat. Mi nem akarjuk a halált szolgálni. Mi az élet katonái vagyunk és a béke hőseivé akarunk válni. A tények igazságának tartó zunk a jelentéssel, hogy az an­gol frontharcosok, az emberi béke e lelkes igehirdetöi, aligha találhatnak földet, amelyen a béke féltett virágát nagyobb szeretettel ápolnák, mint éppen itt. Pedig sehol nem volna indo' koltabb a lázongás és a tiltako­zás a béke ellen, amely az or­szág ezeréves testéből csak szá­nalmas csonkot hagyott meg. És ez a nemzet mégis tűr, ere­jét felülmúló önuralommal és fegyelemmel. Nem is egészen véletlen, hogy az ország kor­mányának élén éppen az a férfi áll, Bki egyszersmind honvédel­mi minszter is, jelezve, hogy a létért mindig harcban álló nemzet ma alá tudja rendelni a maga katonai virtusát és indu­latát a józan higgadtság ős meg­fontoltság parancsainak. Sokan kifogásolták is ezt a tü­relmi politikát, amely az időre merte bízni igazságunk érvénye­sülését. De e kishitüeknek most üze­netet hoznak az angol fronthar­cosok, akik a belátáson alapuló béke hírnökei és katonái. Shogy látogatásuk túl emelkedjék a társadalmi udvariasság körén s politikai jelentőséget nyerjen : London felé kell fordítani fi­gyelmünket, ahol valami szokat­lan és reánk, magyarokra ki­váltságosán örvendetes esemény történt. Anglia új külügyminisztere Hoare, amikor az angol front­harcosok a dunai hajón Buda- past felé közeledtek — első nagy beszédét szinte ugyanakkor mon­dotta el Londonban, az egész művelt világ feszült érdeklődése mellett. Ebben a beszédben, mintha az angol külügyminiszter hiva­talos pecsétet nyomna a front­harcos angolok látogatására. A magyar kérdéssel külön nem foglalkozik Hoare. Csak egyet­len mondata szól a reviziö kér­désének. De ez a mondat így hangzik: — Anglia és Franciaország voltak azok a nyugateurőpai hatalmak, amelyek elsősorban felelnek az 1919 i rendezésért. Éppen ezért különösen erdekel bennünket ennek az elrendezés­nek a mődoiítása, amely most az idő ellenmondást nem tűrő paranosára készülőben van. íme: ez az első alkalom, ami­kor az angol hivatalos külpoli­tika a revízió gondolatát ma­gáévá teszi s azt éppen olyan nyíltan ki is jelenti, mint ahogy kijelentette néhány évvel ezelőtt Mussolini, hangoztatva, hogy egyetlen békeszerződés sem le­het egy nép kriptája. Ezzel a kijelentéssel a magyar kérdés óriás lépést tett előre. Kétségtelen, hogy ez az ered­mény a magyar igazság igazo­lása. Da egyben igazolása a kor­mány külpolitikájának is, amely a kiiantant minden méregkeve­résével szemben, a maga nyu­godt, higgadt és önuralmat je­lentő külpolitikájával az ország­nak is, a magyar népnek is új barátokat tudott szerezni a a ré­gieket is meg tudta tartani. — Az idő. A Meteorológiai In­tézet jelenti ma déli 12 órakor: Nyugati, északnyugati légáramlás, csökkenő felhőzet, néhány helyen, főleg északon zivataros esők lehet­ségesek, a meleg tovább tart. — Egerben a ma reggeli hőmérsék­let 20'2, a talajmenti minimum 17, a tegnap déli maximum 31*1 C fok volt. A légnyomás 762 3 mm, gyöngén süllyedő irányzatú. Eger, július 17. Eger város, mint ismeretes, idegenforgalmi programjába fel­vette a sikfökűti és felsőtárká- nyinyaralótelep megvételét, egy­ben kérelmet intézett dr. Ssmre- csányi Lajos érsekhez, hogy a sikfőkút felé építendő út átveze­tését engedje meg az érseki te­rületen, ezenkívül a felsőtárkányi tervvel kapciolatban bizonyos területet adjon el a városnak és engedje át a tavat a nyaralök használatára. Az Érsekföpásztor igen érde­kes választ adott a városnak a fenti kérelemre. E válaszból egy­felől kitűnik, hogy nemes lelke a város vezetőségének a múlt­ban tanúsított magatartása elle­nére is, székvárosa népének bol­dogulásáért minden áldozatra kész, másfelől azt mutatja, hogy a fürdők ügyében változatlanul hirdeti a katolikus világnézet álláspontját és főpapi kötelessé­gének tartja a morális veszé­lyek kiküszöbölését. A Főpásztor a noszvaji út megépítéséhez szükséges terüle­teket díjmentesen átengedte a városnak, annak tudatában, hogy az úttal hat borsodmegyei köz­ség kapcsolódik Egerhez, ami a város gazdasági fellendülése szempontjából rendkívül fontos érdek. A felsőtárkányi tő hasz­nálatához azonban nem járult hozzá, mert — mint mondja — : »a székvárosomban átengedett fürdők f-lhasználásának módja nem indíthat engem arra, hogy fürdőterületeket a jövőben bár­kinek is átengedjek.« Ismét holtpontra jutott az alsóhevesi ármentesltés ügye Hogyan játsszák ki a földűzérek a végrehajtási törvényt A közigazgatási bizottság ülése Hevesvármegye Közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt tar­totta rendes ülését dr. Hedry Lőrino főispán elnökletével. Az ülés sorrendjén az alispáni je­lentésben dr. Búzás Endre fő­jegyző beszámolt az elmúlt hó­nap eseményeiről. Az időszerű kérdések közül legfontosabb volt az alsőhevesi ármentesítés ügye. Ismeretes, bogy erre a célra a vármegye és az érdekeltek nagy- öiszegü államsegélyt kaptak s a munkálatok megkezdéséi csak a vízjogi engedélyezési eljárás hátráltatta. Az alispáni jelen­tés beszámolt arról, hogy a víz­jogi tárgyalást a múlt hőnap végén megtartották, s a tárgya­lás eredményeként a vármegye az ideiglenes építési engedélyt megkapte, azzal a feltétellel, hogy a szükséges területeket biztosítani tudja. Az építkezés megkezdésének tehát — mondja a jelentés — elvileg nincs aka­dálya, azonban éppen a terüle­tek megszerzése olyan nehézsé­gekbe ütközik, amelyek leküz­dése még igen sok időt és tár­gyalást igényel. Ettől eltekintve remény van arra, hogy egy jobb, de természetesen költsé­gesebb megoldásra is meg tud­ják szerezni az érdekeltek az anyagi feltételeket. A kinevezések Beszámolt ezután a jelentős a vármegyénél történt kinevezé­sekről, külön kiemelve lobiás József miniszteri tanácsos érde­meit. — Bár elvileg ellensége vagyok — mondja jelentésében az alispán — minden olyan di­cséretnek, amely a kötelesség-

Next

/
Oldalképek
Tartalom