Eger - napilap, 1935/2

1935-07-16 / 111. szám

Ä B Ä 6 FILLÉB Eger, XL VI. évfolyam 111. szám ♦ Kedd ♦ Trianon 16, 1935 július 16. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBA! I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERT ALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Ezen a heten megérkezik Egerbe az első vízmérő óra- szállítmány A nagyfogyasztóknál szerelik fel először az órákat Kgw, juixua 15. A vízmérő órák beszerzőiét elhatározó képviielőteitületi dön­tés miniszteri jóváhagyása óta a Hajós és Szántő budapesti cSg állandóan gyártja a komplikált szerkezetű műszereket, hogy a szerződésben előírt három hó­napi idő alatt elkészítse a meg­rendelt 730 órát. Ringelhann Béla műszaki fő­tanácsosi a gépüzemek igazga­tója olyan megállapodást kötött a céggel, hogy az a gyártás sorrendjébsn részletekben küldje az elkészült órákat, mert a vá­rosnak és közvetve a fogyasztó- közönségnek évi negyvenezer pengő érdeke fűződik a mű­szerek felszereléséhez. Úgy értesülünk, hogy az első nagyobb szállítmány ezen a hé­ten érkezik meg Egerbe és a gépüzemek azonnal megkezdik a szerelést, még pedig a nagyobb fogyasztóknál. Olcsó búza és rozsvetőmagot kapnak a fagykárosult gazdák A gazdasági felügyelőség bonyolítja le a kölcsönakciót A földmívelési kormány olcsó búza- és rozsvetőmagot ad azok­nak a gazdáknak, akik a tavaszi fagykárok következtében ez őszi vetőmagszükségletüket fedezni nem tudják. A rendelkezés sze­rint csak azok a 20 katasztrális holdnál nem nagyobb területen gazdálkodó kisgazdák részesül­hetnek, akik az őszi búza és rozsvetőmagot önerejükből be­szerezni nem képesek és közsé­gi bizonyítvánnyal igazolják, hogy e kö'csőn-vetömag nélkül az ősziekkel bevetni szándékolt területüket semmiképpen sem tudnák bevetni. Az igénylők vagy készpénzvisszatérítésre kap­hatnak vetőmagot, vagy csere útján, amikor 110 kilő nemes ve­tőmagért 115 kilót kell vissza­szolgáltatniuk a jövő évi termés­ből legkésőbb 1936 szeptember 30 ig. A kölciönabciőt a hevesmegyei gazdasági felügyelőség bonyo­lítja le a megyében és az igény­lésekkel a községi elöljáróságok útján a felügyelőségnél kell je­lentkezni. r Uj ingatlannal gazdagodott az Egri Katolikus Legényegylet fennállásának 75. jubileumi évében hozta meg, amely a Legényegy­let 75 éves fennállásának jubi­leumi éve. Az emlékezetes év­fordulót az egylet szeptember hónapban ünnepli meg. A veze­tőség azonban úgy döntött, hogy az évfordulót nem annyira dí­szes ünnepséggel teszi emléke­zetessé, hanem azzal, hogy ma­radandó értékkel gazdagítja az iparosság vagyonát. A tárgyalá­sok meg is indultak az anyagi fedezet biztosítása után egy megfelelő ingatlan vételére, a Torony-ufca 1 számú ház vétele fölött. Ez az épület vendéglő volt, hatalmas kertje van és igen alkalmas egyesületi célokra. A tárgyalások eredményre is vezettek és sikerült a házat meg­venni 11 ezer pengő vételárért. A vételár egy részének lefize­tése után az adásvétel jogi ré­szét már perfektuálták, úgy hogy rövidesen megkezdhetik a mun­kát az új helyiségben. A vételár összegéi az iparos­ság áldozatkészségéből bizto­sítják s önkéntes adományokból gyűjtik ősize. Az egri Legényegylet életében űj fejlődési lehetőség alapját vetette meg a vezetőség a rég­óta nélkülözött ingatlan és kert- helyiség megvételével, amely az egri iparosság kulturális és szo­ciális alkotó munkájának haj­léka lesz és egyben örök emlé­ke az egyesület háromnegyed­százados fennállásának. Elkészült az új úttöruény teruezete Az utat használóknak hozzá kell járulniok az útfenntartási költségekhez Eger, július 15. Elkészült a kereskedelmi mi­nisztériumban az új úttörvény tervezete és az ősszel kerül tár­gyalás alá. A legérdekesebb és elvi jelentőségű pontja az, amely kimondja, hogy az útfenntartás költségeihez az utat használók­nak kell hozzájárulniok. Ez az alapelv döntő változást hoz az eddigi gyakorlathoz képest, mert hiszen az utakat használók nagy- része eddig minden ilyen böz- tehertől mentesen végezhették fuvarozási tevékenységüket. A szekérfuverozás rendezését is jelenti az új úttörvény terve­zetének ez a része. Úgy értesü­lünk, hogy a kisgazdák szekér- fuvarozását a jövőben sem fogja semmiféle korlátozás érni, de az álkisgazdák és az iparszerüen szekérrel fuvarozóknak megfe­lelő terhet kell majd viselniök. Végre megoldódik a magyar közlekedétügynek ez a régi kér­dése, mégpedig a legkedvezőbb módon. Az új úttörvény gondoskodik a vármegyei utak egy részének állami kezelésbe vételéről. Foglalkozik a vármegyei út­alapok ügyével, meghagyva azok autonómiáját, úgy intézkedik, hogy az átvett útvonalrészek és a megépítendő utak arányában i az útalapok az állami építés költségeihez hozzájáruljanak. — Gondolkodik az új úttörvény arról I», hogy az útépítés terv- szerűen haladjon előre és kikü­szöbölődjenek azok a hátrányok, amelyek az egyes vármegyék útépítésének eddigi elkülönített­ségéből származtak. Az új úttörvény egyssersmind alapja lesz az állami nagy út­építési program megindulásának. Az iparosság önkéntes adományai biztosítják a költségeket 10 ezer pengős költséggel négy kilóméteres ródlipályát építenek a Mátrában Az egri iparosság kultűrális és szociális törekvéseinek szer­vezetet és székházét 6dó Egri Katolikus Legényegylet díszes épülete nem mindenben felel meg a követelményeknek. A korszerű berendezéssel ellátott uj szék­háznak kicsi a telke, a fiatalság nélkülözni kénytelen az árnyas kertet, amely különösen a nyári időszakban az iparosfiatalság ön­nevelését és szórakozását szol­gálhatná. A tagok minden igé­nyét szívén viselő vezetőség már régebben tervezi, hogy alka­lomadtán az egyesületnek meg­felelő telket szerez. Az alkalmat ez 1935 esztendő Gyöngyös, július 15. A Mátra egyre fejlődő idegen- forgalmát hatalmas mértékben fogja fellendíteni annak a terv­nek a megvalósítása, amely már évek óta foglalkoztatja a Mátráért lelkesedő gyöngyösieket. A Mátra téli idegenforgalmát a vidék vad- regényes szépsége mellett főleg a kiváló síterepek biztosították, emellett azonban általános volt az óhaj a Mátrában megfordult

Next

/
Oldalképek
Tartalom