Eger - napilap, 1935/2

1935-11-12 / 178. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. november 12. kik. Á Prohászka Munkaközös- •ég nem ad kitűzött feladatokat a helyi cioportok elé, azoknak kell megállapítaniuk, hogy az adott viszonyok között milyen munkát kell vállalni a társada­lomnak igazi szociális katolikus szellemben való megreformálásá­hoz. A Munkaközösség sejtrend­szer alapján szervezkedik, egy- egy sejt 5—10 emberből áll, kik között helyet kell foglalniuk min­den társadalmi osztály intelli­gensebb tagjainak, mert a kato­likus elvek gyakorlati megvaló­sításának munkája csak így hat­hatja át az egész társadalmat. A csoportok időnként megbeszé­léseket tartanak, ahol beszámol­nak tapasztalataikról, kialakít­ják a szőbanforgő kérdésekben a katolikus álláspontot, amelyet azután a maguk polgári munka­területén terjesztenek. Közi Horváth József a kommun bukása utáni keresztény irány­zatot bírálta, amelynek nem vol­tak átfogó módszerei s inkább a jelszavak politikáját folytatta, s rámutatott a Prohászka Munka- közösség szükségességére, amely a lépésról-lépésre való katolikus munkát célozza. Az előadások után felszólalt vitéz Subik Károly, aki nagy örömmel üdvözölte ez űj és egészséges katolikus mozgalmat, továbbá Szentgyörgyi József az A. G. egyházmegyei igazgatója, Frindt Jenő pápii kamarás és még többen. Vasárnap filléres gyors indul Gyöngyösről Budapestre Vasárnap 20 kocsival 1400 utas kereste fel a Budapestről indí­tott filléresgyorssal Gyöngyöst. A gyönyörű, verőfényes nap­sütéses időben a vendégeknek mintegy fele, az állandóan üzem­ben lévő kilenc MÁVAUT au­tóbuszon a Mátrába indult, hol egészen a délutáni órákig ma­radt. A Kékes-szálló és a Mát­raháza több, mint 200—200 ebé det szolgált ki. A városban ma­radt kirándulók részére délben a levente zenekar Bakondy Gyula karmester vezetésével a Hanisz téren térzenét adott. A jövő va- sárnep a városi menetjegyiroda szokásához híven elindítja őszi filléres gyorsát. A vonat indul reggel 7 42 kor, Budapestre ér­kezik 10.14-kor, vissza 23.35-kor és Gyöngyösre érkezik 2.32-kor. Jegyek a menetjegyirodában kaphatók. Miért nem érvényesülhet a kisipar a vármegyei villamosításnál Levél a szerkesztőséghez Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A megyei villamosítással kap­csolatban szeretném felhívni nagybecsű figyelmét az önnállő kisiparosság sérelmeire és a köz­érdeket szolgáló sajtó nyilvános­ságától kérek segítséget ebben az ügyben. Mikor bizonyossá vált, hogy a megyében a szerződéses áram­szolgáltató nagy vállalat az idén Poroszló és Sarud községekbe vezeti el távvezetékeit, azaz ezek­be a községekbe kapcsolja be a villanyt, én mint önálló és adó­fizető egri villanyszerelési vállal­kozó kimentem embereimmel Po­roszló községbe, ahol megkezd­tem a magánházaknál megren­delések gyűjtését a házi villa­mos berendezések szerelésére. Már mintegy 10—15 megren­delésem volt szerelésre és igen sokan ígérték meg mások is, hogy nálam rendelik meg a sze­relési munkákat, amikor megje­lent a községben a vállalat több megbízottja és propaganda elő­adást tartottak a villamos ener­gia alkalmazásának áldásairól. Közben azonban — miként ezt Poroszló egész intelligenciája és ez összes többi megjelentek ta­núsítják, — Papp János, az áram­szolgáltató nagy vállalat megbí­zottja olyan kijelentéseket tett a kisiparosok szerelési munkájá­ról és olyan módon vont párhu­zamot az én munkám és a válla­lat által végzett szerelési mun­kálatok között, hogy az alkal más volt legalább is arra, hogy elriassza tőlem a közönséget, sőt már eddigi megrendelőimet is a megbízás visszaadására bírja, mint ahogy ez meg is történt. Azt mondotta ugyanis a válla­lat megbízottja az előadás so­rán, hogy aki velük csináltatja a házi szerelést, az csak 14 pen­gő bekapcsolási illetéket fizet, aki velem, vagy más kisiparossal készítteti el, az 18- tói 50 pengő­ig terjedhető illetéket fog fizetni, azonkívül ők fogják felülvizs­gálni a munkát és itt is lehetnek majd kifogások, hibák stb. Any- cyira ment a dolog az előadá­son az önálló kisipar érdekei el­len és ellenem, hogy Iszkerka János poroszlói ipartestületi el­nök is megsokallta és felszólalá­sában tiltakozott a kisiparnak ilyen elnyomása ellen. Én is tisztelettel kérdem Szer­kesztő Urat, hogy és hol tudjon boldogulni itt a kisipar, amikor egy mammuth-vállalat így lép fel és megfélemlítéssel egyene­sen visizeriasztja a lakosságot attól, hogy biiiparossal dolgoz­tasson, amellett, hogy nagy tő­kéjével egyébként is olyan hosz- szű hitelt (18 hónaptól 2 évig) kínál a megrendelőknek, amit egy magamfajta kisiparos meg­adni nem képes, mert mi 3—6 hónapnál hosszabb hitelt nyúj­tani nem igen tudunk. Az emlí­tett nBgy vállalat az áramszol­gáltatásra, nem p3dig arra ala­kult Hevesmegyében, hogy itt a kisiparnak ilyen konkurenciája legyen, mint a poroszlói eset mutatja. Tisztelettel kérném az illeté­keseket, hogy álljanak a kisipar segítségére és értessék meg a megyénkben működő nagyválla­lattal, hogy ne engedjen tovább ilyen egyenlőtlen fegyverekkel folyő küzdelmet az önálló kis­iparral szemben és lássa be nagy nemzeti és szociális fontosságát is ennek az ügynek, mert fon­tos, nagyon fontos az, hogy nagy vállalataink, ne időzzék elő az önálló kiiexisztenciák elproletá- rosodását. Maradtam Szerkesztő Úrnak kiváló tisztelettel: Rudltf Gusztáv egri villanyszerelési vállalkozó. Ellenőrzés közben a nyitott lámpától bányalégrobbanás történt a nayybátonyi szénbányában Egg mérnök és munkása osszeégett — Mindkettő ellen bűnvádi Eger, november 11. Ez év május 5-ről 6 ra virradó éjjel borzalmas bányalégrobba­nás történt a nagybátocy szoros- pataki szénbánya telepén. Bá­nyalég vizsgálat közben nyitott lámpától a eujtőgáz felrobbant és az ellenőrző mérnököt s a kíséretében lévő munkást a rob­banás összeégette. A bányamér­nök és a munkása ellen felépü­lésük után bűnvádi eljárás in­dult s az ügyészség vádirata alapján gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt szomba­ton vonta felelősségre őket az egri törvényszék büntető tanácsa Mészáros Bála dr. elnöklete alstt. Menner Miklós 33 éves bánya­mérnök és Kaszás Péter 30 éves vájár, a két szerencsétlenül járt vádlott elbeszélésében megdöb­bentőn rajzolódtak ki a kataszt­rófa részletei. Manner Miklós kihallgatása so­rán elmondotta, hogy 1931 óta állj a bánya szolgálatában és többek között j az is a munka­köréhez tartozott, hogy üzem­szüneti napok után, a munka felvétele előtt végigjárja a bá­nya egyik szakaszát iinegvizs- gálái, a munkaszünet alatt nem tőrtek-e elő valahol bányagá- zak. Ellenőrző kőrútjára elkí­sérte Kaszás Péter vájár is, aki évek óta működő szakmunkás volt. A bányamérnök elmondotta azt is, hogy az ellenőrzéshez az üzemvezetőség előírása szerint, ő, mint a gázvizigálatot végző, zárt, biztosító bányalámpát vitt magával, társa pedig nyiltlángű Ecetílánlámpát azért, hogy abban az esetben, ha az előlhaladó gázvizsgáló gázmeniesnek ta­lálja a tárnát, az utána jövő munkás ez erősebb karbid- fénynél megvizsgálja, nicci-e törés valahol a tárna fslán. eljárás indult A kérdéses éjszaka is ketten szálltak alá gázellenőrző útra. Hosszú idej9 járták már a föld mélyét, amikor egy olyan helyre érlek, ahol évek óta nem talál­tak már bányaléget és teljesen veszélytelennek ismerték. Itt tör­tént, hogy a veszedelem leg­kisebb feltételezése nélkül halad­tak egymás mellett, amikor hir­telen bekövetkezett a robbanás és a következő pillanatban láng- tenger vette körül őket. Mindkitten a földrezuhantak s amikor órák múlva visnzanyer- ták eszméletüket mindketten bor­zalmasan összeégve, sebektől bo­rítva, bámulatos erőfeszítéssel kezdték meg a sötétben a harcot az életükért, hogy megkeressék a kijáratot és a napfényre jut­hassanak. A fiatal mérnök és munkása egymást támogatva több órai szenvedésteljes ctuszás- mászás után végre emberek kö­zelébe ért, akik meghallották segélykiáltásaikat és megmen­tették őket. Menner Miklós több helyen súlyosan ősszeégett, Kaszás Pá­ter, akinek a lámpájától a rob­banás bekövetkezett, harmadfokú égési sebeket szenvedett, a két keze valósággal csontig elégett s csak hónapok múlva hagyhat­ták el a kórházat. A bíróság előtt mindkét vád­lott azt erősítette, hogy a rob­banás helyét teljesen gázmentes helynek ismerték és a bánya­igazgatóság előírására vittek ma­gukkal nyílt lámpát, egymás megbüntetését nem kívánták. A bíróság annak bizonyításá­ra, hogy a bányavezetőség ren­delkezésére használtak valóban nyílt lámpát, több tanú kihall­gatását rendelte el és a tárgya­lást elnapolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom