Eger - napilap, 1935/2

1935-07-14 / 110. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. július 14. Vasárnaptól már nem minden kapható a fűszereseknél a megszigorított vasárnapi munkarendelet miatt Eger, július 13. A vasárnapi munkaszüaetről szőlő belügyminiszteri rendelet július 14 én, bolaep vasárnap lép életbe. A rendelet szerint va- ■firnaponkint a pékek 5—8-ig, a hentes és méiz&roiok 5—9 őréig a fűszer és csemege kereske­dések pedig ciak reggel 7—8 őréig lehetnek nyitva és eb­ben az időben is csak tejet, tejterméket! kenyeret, péksüte­ményt, főzeléket, zöldséget, gyű- I mölciöt, valamint élő és leölt | baromfit szabad árusítaniuk. A közönség tehál helyesen cselekszik, ha szükségleteit már a megelőző szombaton beszerzi, mert a rendelet betartását szi­gorúan ellenőrzik, s azt a ke­reskedőt, aki a vevő kívánságá­nak engedve, tiltott élelmiszert ad ki súlyosan megbüntetik. Az egyéb üzletek, mint trafi­kok, virágkereskedések, cukrász­dák, fodrászok zárőrája a régi I marad, Lilletve a többi üzletek | egész napon át zárva tartanak. A Heves megyében felállítandó gazdasági szakiskola a gyümölcs- kertészképzés szakiskolája legyen, kérik a hevesmegyei gyümölcstermelők a kormánytól Nemcsak az érdekelt szakkö­rökben, hanem a hivatalos főru­mok előtt is egyre hangosabbak a panaszok és kívánságok a ma­gyar mezőgazdasági szakoktatás hiányosságai miatt. A legutóbbi parlamenti tárgyalásokon az or­szág legelső Bgrárférfiai mutat­tak rá a mezőgazdasági terme­lés fizetőképességét megbénító okokra, amelyek között első he­lyen szerepel a magyar őster­melő osztály, de különösen a kisbirtokos népesség rettenetes elmaradottsága, amely ma már konzervatívnak sem nevezhető, ■ amely egyenesen a bukás felé lökdösi a számarányánál és ér­téktartalmánál fogva is törté­nelminek nevezhető magyar bir­tokosságot. Abban a szakemberek éi fele­lős tényezők egyaránt megegyez­nek, hogy a magyar mezőgaz­dasági szakoktatás terén igen súlyos mulasztások terhelik az irányítókat és sürgős intézkedé­sekre van szükség. A kormány­zat programjában első helyen szerepel a gazdasági szakokta­tás országos érdekű ügyének rendezése és szakiskolák emelé­sével korszerűsítése a követel­mények szerint. A földművelési minisztériumban már elkészültek a tervek a gazdasági szakkép­zés általánosítására s ezzel a hiányok országos viszonylatban való pótlására. Addig is, amíg a szükséges rendelkezések tör­vényjavaslat formájában kerül­hetnek a törvényhozás elé, a földmívelősi kormányzat megyén­ként s elsősorban ott, ahol a kőzületek is hajlandóságot mu­tatnak az anyagi hozzájárulásra, már a tél folyamán továbbkép­ző mezőgazdasági szakiskolákat állít fel, ahol a gazdák a terme­lés rentabilitásának okszerű fo­kozásához szükséges szellemi és gyakorlati tudnivalókat sajátít­hatják el. Ilyen iskola felállítá­sát Heves vármegyében is ter­vezik, az iskola székhelye azon­ban egyelőre még bizonytalan. Heves vármegye közönségé­nek óriási érdekei fűződnek a gyümölcskultúra fejlesztéséhez, amely — sajnos— éppen a szak­tudás hiánya miatt maradt le a többi gyümölcividőkek kultúrája mellett. A hevesmegyei gyümölcster­melők egyesületének legutóbbi közgyűlésén hangzottak el azok a súlyos szavak, amelyek a gaz­dák elmaradottságát a gyümölcs- termelés terén valósággal meg­bélyegezték. Gyümölciállományunk nagy- részben fertőzött, beteg, gondo­zatlan a ennek folytán a termés ciak törtekben kifejezhető há­nyada annak a termésnek, &mi- nek szakszerű gyümölcskertészet mellett lenni kellene. lit is az ősi bűn köti meg a gazda ke­zét: a nemtörődömség. A magyar gyümölcstermelők hevesmegyei fiőkegyesületének elnöke: dr.Hedry Lőrinc főispán a közgyűlés indítványára el fog járni a kormánynál az irányban, hogy a felállítandő gazdasági szakiskolát a hevesmegyei gyü­mölcstermelés szolgálatába állít­sák, oly módon, hogy a szak­iskolában a gyümölcstermelés szá­mára képezzenek szakképzett embereket, akik tudásukat az egész vármegye gyümölcskultú­rájának emelésére fordíthatják. A nagyjelentőségű tervezet az egész közgyűlés osztatlan helyes­lésével találkozott. — Minden előfizető negyedéven­ként lapunk hétköznapi számaiban 10 szóig két ingyenes kishirdetésre jogosult. Héttőn 50 százalékos kedvezménnyel „Eger“ sajtónap a Városi Színházban Eger, július 13. Eger közönségének mindig eseményt jelentettek lapunk szín­házi estéi, amikor Kardos Géza színigazgató előzékenységéből ötven százalékos kedvezményei tekinthették meg a színi iroda­lom egy-egy ériékes darabját. Ezek a színházi esték szorosabb­ra vonták a kapcsolatot a szín­ház, az újság és a közönség kö­zött és a színházlátogatók rend­kívül megkedvelték a lapban megjelenő kedvezményes szel­vényeket. Ezeket a bevált sajtó napokat az idén is felelevenítjük, mert úgy hisszük, hogy nemcsak a színházkultura, hanem a közön­ség érdekeit is szolgáljuk vele. Július 15-én, hétfőn a Városi Színház »Eger« sajtőnap kereté­ben mutatja be a Marie % grófnő című nagysikerű operettet, a kö­zönség kedvenoe, Tímár Ila fel­léptével, parádés szereposztás­ban. Utalvány egy darab félárű színházi jegyre a Marica grófnő július 15-iki, hétfői előadására. Egy darab jegy----------------------------- helyre. A fenti utalványt ki kell vág­ni és felmutatása ellenében 50 szá­zalékos kedvezménnyel szolgál­tat ki a színház pénztára egy jegyet. Az üresen hagyott hely­re az igénylőnek kell beírni a váltandó jegy minőségét. Budavári László híuei beadták a petíciót 5oltész lános kápolnai mandátuma ellen A kápolnai mandátumot, mint ismeretes, Soltész János dr. füg­getlen kisgazdapárti jelöli egy­hangúan kapta meg. Az egyhan­gú mandátumot azonban erős küzdelem előzte meg, de a vá­lasztás előtt már ciak dr. Soltész János és Budavári László pár- tonkívüli ellenzéki maradt a küzdőtéren. A kerület képvise­lője végül is egyhangúan Soltész lett, mert Budavári László a vá­lasztást megelőző napon vissza­lépett. Budavári hívei ebben az eredményben nem nyugodtak meg, mert szerintük a független kisgazdapárti képviselő olyan kö­rülmények között jutott a man­dátum birtokába, amelyek az eredményt előre meghatározták. Budavári hívei a mandátumot petícióval támadták meg, amelyet most nyújtottak be a közigaz­gatási bíróságnál. A petioiőban felsorakoztatják azokat a sérelmeket, amelyek jelöltjüket a választás alkalmá­val érték s amelyekkel Budavá­rit elütötték a mandátumtól. A petíció ügyében a közigaz­gatási bíróság döntése a közel­jövőben várható. A MESE új tisztikara Eger, július 13. A MOVE Egri Sport Egylet 1935. julius hónapban a Várme­gyeháza kistermében megtartott közgyűlésén megválasztott el­nökségének, tisztikarának név­sorát az alábbiakban adjuk közre. Elnök: Okolicsányi Imre al­ispán. Társelnökök: Balassa Márton, Bogsta Rezső, Berecz Fidél, Brj.ua Károly, dr. Búzás Endre, dr. Osanády Lászlő, dr. Fejér József, Frank Tivadar, vitéz Ga- lánthay István, dr. Horváth Gézs, Keller Aladár, dr. Kürti Meny­hért, Kaáli Nagy Marcel, dr. Petro Kálmán, dr. óriás Nándor, dr. Liposey Péter, vitéz Subik Ká­roly, dr. Szabó Gyula, Várj assy Béla, vitéz Zákány Győző. Alelnökök; Kiősz Jenő, dr. Soheffler Mihály, Szelepcsényi Géza, Szokolovszky Béla, dr. Ur- bán Gusztáv. Ügyvezető alelnök: dr. Özek­kel Ferenc. Főtitkár ős pálya­gondnok : Mészáros János. Tit­kár: Henkel Gyula. Jegyző: dr. Molnár Gézs. Pénztáros: Dom- bay Endre. Ellenőr: Juhász Fe­renc. Ügyész: dr. Mossőczy Ist­ván. Szertáros: Menyhért Mik­lós. Orvosok: dr. Joőb Géza,dr. Ornstein Lászlő, dr. Besznyák István. Választmányi tagok: Dr.Besz­nyák István, Bareozky Lóránt, Bitskey Aladár, Frindt Jenő, dr. Fényes Endre, Szabő Ferenc vitéz Szalánky Géza, Szigritz Géza. Hivatalból tagjai a választ­mánynak; Császár Géza, dr. Csepregby Lászlő, Loydl István, Tobákos Kiüt, dr. Ringelhann György, dr. Drottleff Jenő, Soős János, vitéz Gbyczy Béla. Gazdasági bizottság: Zalányi József, Kovács Gyula. Póttagok: Saághy János, Schönk Gyula. Számvizsgáló bizottság: elnök: Eltes Kamii, tagok: Kakuk Jenő, vitéz Miklóssy Géza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom