Eger - napilap, 1935/2

1935-10-24 / 168. szám

Ä R Ä 6 FILLßfi Ege?', XJj VI. évfolyam 168 szám * Csütörtök # Trianon 16, 1935 október 24, ILÖFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA! i PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBME6YQ POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) A hitbizományi reform. Legutóbb törvényjavaslat ke­rült a Ház elé, a hitbizományi reformról, amely évtizedek óta benne volt minden kormány programjában és benne vala­mennyi párt alapvető követelé­seiben. Mégsem került rá sor. Kormányok jöttek, kormányok mantek, pártok születtek és buktik, de a hitbizományi re­form -aegaaredt agitáció* jel­szónak. A háború előtti évtizedekben már ijesztő mértékben tizedelte népünket a kivándorlás, majd jött a világfelfordulás, aztán Trianon, ezrek és tízezrek há­nyódtak, nyomorogtak s hiába voltak a kormány- és párt­programotok, a mammutbirtok kötöttségéhez eenkisem nyúlt. Egy, a gyakorlatban be nem vált megoldás, a huszas évek földbiriokreformja, amely elő­készítetlen volt pénzügyi és agrárszempontból egyaránt, — mindössze ennyi történt. És ma­radt minden a régiben. Az agrár- nyomor, a munkára termett népi erők meddő pusztulása, a nem­zet egyik legértékesebb, de mindenesetre legnagyobb társa­dalmi rétegének, a kisgazda­osztálynak gyorsűtemű, kény­szerű elproletarizálódása. Ötödféiszázadig volt érvény­ben Magyarországon ez az in­tézmény és 250 év után végre akadt egy magyar kormány, amely nemcsak ígéri, de meg is valósítja & hitbizományi re­formot. Megvalósítja úgy, hogy a továbbra is megmaradó hit- bizományos: életképesebbé és a nemzeti célok szolgálatára alkal­masabbakká válnak. Megvaló­sítja akként, hogy a családi hnbizomány olyan magyar in­tézménnyé alakul át, amely a földbirtok helyes eloszlásához, a n-pj.sedés előmozdításához és a magyar társadalompolitikai céloktól irányított nemzeti ter­meléshez fűződő egyetemes ma­gyar érdekekkel igazi összhang­ban áll. Nincs sző, igen helyesen, a biibizományi intézmény teljes megszüntetéséről, mert azzal faji és nemzeti szempontból igen becses és mindenképpen megőr­zendő értékek is veszendőbe mennének. A hitbizományi me­zőgazdasági területnek azokban felszabadul mintegy 70 száza­léka s a javaslat szabályai sze­rint gondoskodni lehet arról, hogy a kötött birtoknak maradó 30 százalék olyan helyen jelöl­tessék ki, ahol a legkevésbé sem gátolja a földművelő lakosság természetes és kívánatos gazda­sági terjeszkedését. Körülbelül 250 ezer katasztrélie hold kerül sebe* űj, kisgazda kezekbe. A javaslat méltányos eszkö­zökkel szabadítja fel és állítja intenzívebb nemzeti politika szol­Egerfvároa képviselőtestülete legutóbb foglalkozott a Magyar Útépítő Rt. ajánlatával, amely­ben a cég kijelenti, hogy haj­landó a Kossuth-tér piaci eláru­sító helyeit is megépíteni, ame­lyek a tér átépítésének tervéből kimaradtak. Az ajánlat ugyan­olyan kedvező volt, mint aminőt a vállalkozó a folytatólagos út­építésre tett, vagyis az építési összeget a MURT hitelezi a vá­róinak s a hitelt 1936 tői kell visszafizetni olyan tempóban, hogy a törlesztés nagyobb része csak akkor kerül sorra, ha a 100 ezer pengős trsnszfprkölcsön Gyöngyös, október 23. Alig múlt egy éve annak, hogy 8 gyöngyösi Szt. Bertalan Egyházközség ez egyházközségi élet kimélyítécére és az Actio Catholics gyöngyösi munkájá­nak eredményesebbé tételére, elhatározta az akkor éppen ár­verés alá került történelmi múl­tú Kozmári-héz megvételét. Ma már az épület ez egyházközségé és a közel 200 éves egykori fő­úri barokk palota megújulva, szépen átépítve és kidíszLve, a Szent Korona 44 napos itt tar­tásának emlékére a «Szent Ko gélatába ezt a hatalmas terüle­tet. Ugyanekkor lehetővé teszi ezt is, hogy különös méltánylást érdemlő okokból űj hitbizosaá- nyok alakulhassanak és módot ad erra, hogy a hitbizományi kisbirtokos intézményének léte­sítésével meg lehessen intézmé­nyesen akadályozni a kisbirto­kok felapróződását. Ez a javaslit nem szakít a történelmi múlttal, nem dob el nyilvánvaló értékeket, hanem a régi intézményt felfrissíti, hoz- zéidoasítja az új idők űj köve­telményeihez éfl mindenekelőtt az egyetemes neszed érdekekhez. terheinek súlyosabb réizét kifi­zette a város. Az építkezés 10 ezer pengőbe kerül. Az elöljáróság javasolta az építkezést, a felszólalások során Radii Károly intette a várost, hogy a további útépítési bsru házasoknak most már vessenek véget, mert (bármennyire fontos és hasznos az utak kifogástalan állapota, attól kell tartani, hogy ezeket a beruházásokat majd nem bírja meg a város költség­vetése. A közgyűlés ezek után elha­tározta a tér rgőez területének megépí’ését. róna ház» nevet viseli. A ház ünnepélyes felavatása vasárnap történt meg és erre az alkalomra ünnepi díszt öltött ez egész város. Hatalmas íömeg k veitek részi a negymisén, ház- avatásom a az egyházközség díszközgyűlésén, annak kizonyí- tékául, hogy a Ssent Korona évszázadokon át sugárzó ereje minden idők magyarját áthatja s a legnagyobb tiszteletre és oiodálatra gerjeszti. A nagy nap méltó megünnep­lésére Gyöngyös város közön­sége meghívta egykori szeretett plébánosát, Török Kálmán pápai prelátus, kanonokot a szertar­tások elvégzésére. Török Kál­mán pápai prelátus 9 órakor a gyönyörűen feldíszített Szt. Ber­talan templomban fényes papi segédlettel szent misét mondott, mely alatt a Két. Énekkar ve­gyeskara Páteay János karnagy vezénylete mellett a nagy ma­gyar zeneszerző, Belicsay F-dur miséjét adta elő, Erdős Tivadar orgonaművéaz kísérete mellett. A templomot szinültig megtöltő hívek sokasága a legnagyobb figyelemmel hallgatta, voll plé­bánosának evangélium után mon­dott hatalmas é* megrázó erejű beszédét. A szent mise után a hívek átvonultak a Szent Korona házba, amelyet Török Kálmán ajpgáldott. Ezután megkezdődött a dísz- közgyűlés. Magnin Adorján meg­nyitójában üdvözölte a megjelent előkelőségeket és örömének adott kifejezést, hogy ezt a gyűlést, annyi év után otthonukban tart­ják meg. — Ennek a gondolat­nak —, mondotta —, már mind­két plébános elődöm harcosa volt, de hogy mégis megvalósult, az első sorban Török Kálmán Öméltósága 2000 pengői adomá­nyának köszönhető, mely alapot és reményt adott a gyűjtés si­kerére. Nevelje ki ez az épület a huszadik század űj férfitipu- sát, a hitvallő, jellemez, keresz­tény katolikus magyar embert. Nagy tetszéssel fogadott sza­vai u án dr. Hornyák Miklós polgármesteri titkár dr. Wildtner Sándor főorvosnak, őarf/ai Szabó László akadémiai főkönyvtáros tanulmánya nyomán írt «Szent Korona ház* történetét olvasta fal a legnagyobb figyelem kö­zi palte. Pajkos Lajos pénztár- noa előadásából megtudtuk, hogy a hívek által adományozott 22 ezer pengőt, mintegy négyszáz- haivanan adták össze. Dr. Cserba Bélaalelcök indítványára a dísz- közgyűlés táviratilag üdvözölte az Érsekfőpásztort, továbbá ja­vasolta, hogy az épület meg­vásárlásánál kifejtett munka el­ismeréséül 2 örök Kálmán és Magnin Adorján érdemeit jegy­zőkönyvileg örökítsék meg. A díszgyűlés végen Török Kálmán páp.i prelátus lélekemelő sza­Eger város közgyűlése elhatározta az egész Kossuth-tér megépítését Nagy ünnepségek keretében avatta fel a gyöngyösi Szent Korona-házat Török Kálmán pápai prelátus

Next

/
Oldalképek
Tartalom