Eger - napilap, 1935/2

1935-10-19 / 165. szám

fi 8 Ä 6 PILLÉK Eger, KL VI. évfolyam 165. szám * Szombat * Trianon 16, 1935 október 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 1 PENGŐ 50 FILLÉR.-EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ BPÉNZTÁRI GYÖNGYÖSI ÚJSÁG CSEKKSZÁMLA 54.558. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: li. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) «a m Jóváhagyta a vármegye a folytatólagos egri útépítést Kimondták a felelősséget a két megyei város és 105 község vezetőségére Eger, október 18. Hevesvármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén dr. Liman Emil pénzügyigazgatő beszámolt az adófizetési helyzet legújabb alakulásáról. Jelentése szerint a múlt évi háirálék 5 millió 362 ezer pengő, a folyó évi kivetés 3 millió 962 ezer pengő, Hz összes tartozás 9 millió 255 ezer peDgő, amelyre eddig 2 millió 370 ezer pengőt fizetett be a vármegye lakossága. Ez az összeg csak a hátrálékkal szá­mított tartozási végösszeghez hasonlítva csekély, az idei adó­kivetésnek ellenben 60 százalé­kát teszi ki, ami a nehéz gazda­sági évben nem lekicsinylendö eredmény. A pénzügyigszgatői jelentés­sel kapcsolatban, mivel a hátrá­lok a vármegye legnagyobb ré­szén meghaladja a 75 százalékot, a bizottság a két megyei város és százöt község vezetőségére kimondta a felelősséget. A fele­lősséget természetesen ciak ott alkalmazzák, ahol az elöljáróság mulasztása megállapítható ez adóbehajtás terén. Ugyancsak a jelentés során Győrffy Kálmán egy vadászjegy­kiváltással kepoíolatban szigo­rúan kritizálta a gyöngyösi adó­hivatal túlbürokratizált szellemét. A közigazgatási bizottság mun­kájának befejezése után a tör­vényhatóság kiigyűiése tartott ülést s Eger és Gyöngyös váro­sok több határozatát is elbírálta, így jóváhagyta az egri sertés­tartási szabályrendelet módosí­tását, az utcalociolő autó beszer­zését, a Véoaey utcai gyalogjáró megépítését,végül a folytatólagos útépítést, amelyre vonatkozólag a város megállapodást kötött a MURí-tal. Gyöngyös város ügyei közül a cserkészcsapatok kétszáz pen­gős támogatását, a vadászati jogok bérbeadását, a GyAK ré­szére 300 pengős segély meg­szavazását jóváhagyta a kisgyű- lés, a Szent Ferencrend templo­mának tatarozására megszava- zott 4 ezer pengő ügyében pe­dig úgy határozott, hogy a se­gélynek elvi akadálya nincs, an­nál is inkább, mivel a város a templom kegyura, azonban az összegszerű döntést a vármegye alispánjára bízta az 1936. évi költségvetés jóváhagyása kép­esén. Eger udros 19-én tartja októberi rendes közgyűlését A MURt hajlandó a piaci elárusítóhelyet is megépíteni Eger, október 18. Eger város képviselőtestülete október 19-én, szombaton délután 4 órakor tartja októberi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgy- sorozatát a negyedévi jelentés nyitja meg, majd nehány figyel­met érdemlő ügyet terjeszt az elöljáróság a képviselőtestület elé. Ezek között ez ügyek között szerepel a MURt legújabb aján­lata, amely szerint hajlandó a Kossut tér elárúsítőhelyét is meg­építeni vállalkozói hitellel. A vá­ros ugyanis csak a két szélső, a középső és a keresztút meg­építését határozta el a folytatóla­gos útépítési terv keretében, a tér egyéb részeiről nem volt sző. A város helyesen tette volna, ha már akkor dönt az egész tér megépítéséről, megtakaríthatta volna a külön tárgyalást, jóvá­hagyásokat, stb. ezenkívül az építés gyorsabban be is fejező­dött volna. Meggyőződésünk, hogy a legutóbbi közgyűlésen valamennyi képviselőtestületi tag abban a hiszemben volt, hogy az egész tér megépítéséről dönt, i mert alig hihető, hogy kellő megfontolás után a tér lomot részét kihagyták volna az épí­tőéből. A MURt 10 ezer pergő« aján­latot nyújtott be a kimaradt ré­szek megépítésére, • nem kétsé- gép, hogy a közgyűlés el is ha­tározza ez építést, amivel a vál­lalkozói hitei összege 80 ról 90 ezer pengőre emelkedik. Megindultak a városi és községi képviselőválasztási mozgalmak A városi és községi képviselő testületek tagjainak felét három évenkint kisorsolják s a kisor­solt tagok helyét űj választások útján töltik be. így a képviselő­testületek feleszámában minden három évben megújulnak. Ezév ben azoknak a képviselőknek s mandátuma, akiket a legutóbbi sorsolás nem érintet*, a hat évi idő letelte után automatikusan megszűnik. Ezeket a megüresedő helyeket most töltik be. Okolicsányi Imre alispán még ki sem írta a választások Idejét Egerben, máris megindultak a kortesmozgalmak a megüresedő kerületekben. Hír szerint egé­szen űj erőoioportok kialakulá­sáról vau sző, amelyek a vá- rosparlamenti pártok számbeli egyensúlyát majd esetleg döntő­en befolyásolhatják. Beszélik, hogy egészen új, a városi közéletben még ezideig ismeretlen jelöltek is igyekez­nek már most biztosítani ma­guknak a választók bizalmát. A községekben a választői névjegyzékek már jogerőre e- melkedtek, a bét megyei város­ban még nem. Kik lettek az újjáalakított központi választmány tagjai tiger, oklober its. Hevesvármegye kedden tartóit rendkívüli közgyűlése ujjáelakí- totta a választások egyik hiva­talos szervét: a központi vá­lasztmányt. Az újjáalakításra egyetlen ajánlás érkezett be, amelynek alapján a következők lettek a központi választmány tagjai: De. Petro Kálmán, Baniczky Elemér, Dutkay Pál, Elek János, Graefl Károly, Győri János, Kacsa Kristóf, dr. Lipcsey Péter, dr. Rimányik István, Szabó Tamás, Kováci András, Ve'csey István, Kürti János, Balogh Antal, Borby György, Magnin Adorján, Gál Imre, Győrffy Kálmán, Plősz István, Ivády Gábor, dr. Lipcsey Attila, vitéz Gönczö János, dr. Schleimingar László, Msyer Já­nos, Tűri János, Krisztián Imre, Páulovits Lajos, dr. Barsy Ist­ván, Ruzsin Bertalan, Szilágyi János, Szentiványi Ferenc, dr. Rád László, Meyer Béla, Képes István. Az angolok Lavalban keresik a hibát Nincs tárgyalási alap Olaszország és Anglia közt a ir.ncia tapos szerini az an­golok konoksága rendkívül ne­hézzé teszi a békítési akciót. Az angolok Laval hibás taktikájára hivatkoznak. Megállapítják, hogy most már nincs olyan javaslat, amelyet tárgyalási alapnak le­hetne tekinteni. Anglia és Olasz­ország is kijelentették, hogy nem ellenzik a viszály békés el­mtezetei, mégis mindkét ország ragaszkodik alEpelveihez. Mindegyik azt követeli, hogy Franciaország válasszon. Így Franciaország békítési tevékeny­sége megbénult, mert mindkét fél csak azt várja tőle, bogy a pártjára álljon. Ezzel magyaráz­zák, hogy a tojástáncot járó Laval közvetítő indítványát

Next

/
Oldalképek
Tartalom