Eger - napilap, 1935/2

1935-10-15 / 163. szám

Eger, XL VI. évfolyam 163. szám Ä8JJ 6 FILLER » Kedd * Trianon 16, 1935 október 15. ILÖFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBA! 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR.— EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.558. /í|5fc ■m­GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG} EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. - TELEFON: 11. KIADÓ HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) A kormányzónó szózata a magyar társadalomhoz Magyarorizág kormányzójának a felesége a tél beköazönte előtt fenkölt azlve minden azereteté- vei a nincatelenek felé fordul éa segítségükre siet. Kérő szóval fordul tehát a magyar társada­lomhoz, hogy adományaival te­gye lehetővé íniőganybítő ak­ciójának megindítását és felhí­vásában többek között a követ­kezőket mondja: Tudom, hogy a magyar tár­sadalom nemes szíve, amely már több mint tíz esztendő óta évről- évre oly megható hűséggel eján lotta fei él hozta el áldozat­készségét segélyakcióm során, most is meghallja hívő szómat, kérő üzenetemet. Milyen boldog­ság, milyen emberfeletti győze­lem volna, ha az idei télen egyetlen magyar szál sem «na. radna betevő falat nélkül, egyet­len tűzhely sem melegség nélkül ős egyetlen tenyérnyi ruhátlan- säg sem betakarás nélkül. Tu­dom, ez elérhetetlen álom, de a szeretet sokszor csodákat is tud tenni. Hí mindenki ciak annyit adaa, amennyit adni tud, akkor bizonyosan megtörténnék a sze­retetnek ez a csodája. Segélyakcióm (órán — miként a múltban is — pénzadományo­kat, ruha-, lábbili, tüzelő és éhlsiszer adományokat gyűj­tünk, azokat a segélyakció cí­mére — Budapest, Yár — kell eljuttatni. Heves vármegye kö­zönsége bizonyára megfogja ér­teni aFőmőltőságu Asszony kérő szózatát és adományaival hozzá fog járulni az ínségakciő sike­réhez. A magyar hősiesség szellemét ünnepelte Eger városa az egri vár utolsó ostromának 383. évfordulóján Eger, október 14. A mindennapi keserű magyar békesség hősei ünnepelték az egri várostrom háborús hőseit vasárnap, a török sereg elvonu­lásának 383. évfordulóján. A ma­roknyi magyar had önfeláldo­zásának, szívós kitartásának pél­dája sugárzott szerte ezen a na­pon az ősi város közönségének leikébe, erősítésül a nehéz ma­gyar esztendők bajai és gondjai közepette. A város már szombaton zászló- díszt öltött ■ este az utcákat ze­nés takaródéval, reggel pedig zenés ébresztővel járta be az utcákat a Dobó István 14. hon- védgyalcgezred zenekara. Reggel 9 őrekor a vármegyei laktanya udvarán épített emel­vényen tábori misét mutatott be Novak Sándor apát, kanonok- plébános. A misén réiztvettek a város polgári előkelőségei, a testületek, egyesületek küldött­ségei is. Szentmise után vitéz Gatánthay István ezredes, ezred­parancsnok rövid beszéd kereté­ben koszorút helyezett el a lak­tanya udvarán álló Dobó emlék­műre. — Azért ünnepiünk ma — mondotta többek közt — hogy Dobó litvánnak és társainak pél­dáján fellelkesülve erőt merít­sünk a jövő küzdelmeire. Ók megmutatták, hogy a magyar a hetvenszeres túlerővel szemben is megállja helyét, ha bízik Istenében és önmegában. Akkor is egy megszállott, széttépatt Magyarorizág figyelte hősi lé­nyüket, ma is megcsonkított nem­zet tekint példájuk felé. Az or­szág akkor felszabadult láncai alól, da a trianoni sírbolt sem jelenti a megváltoztathatatlant. Ma béke van s a hazáért élni és dolgozni minden magyar ember kötelessége, de senki sem láthat a jövőbe.Vegyünk példát a vár­védő ősök hősi szellemétől és ígérjük meg, hogy méltó utődaik leszünk. — A vármegyei laktanya udva­rán ebből az alkalomból ugyan­csak megkoszorúzták a volt 16. gyalogezred emléktábláját, itt Illés Ödön ny. ezredes mondott lelkesítő szavakat Délelőtt 11 órakor a Kossuth téren gyűlt egybe az ünneplő közönség, Dobó István szobrá­nak megkoazorűzására. Az egye­sített dalkörök a Szózatot adták elő Hmzthy Zoltán vezényleté­vel, majd Nemecsek Aurél városi tanácsnok méltatta költői verstű beszédben a várvédők hősiessé­gét. — Közel négy évszázaddal ezelőtt — mondotta többit közt — rohamra készült Achmed se­reg?, de hiába omlottak a bás­tyák, hiába indult újabb és újabb tőrök hullám a falak ellen, a ha­talmáé sereg nem tudott meg­birkózni a maroknyi magyar se- reggel s kénytelen volt szégyen­szemre eltakarodni. A magyar vitézségnek erra a regyegó pél­dájára akkor felfigyelt a világ, később szánban elfelejtette, hogy a nyugati kultúrát ezek a várak tették lehatővé, ezek a bástyák védték meg. Ma Dobó városá­nak népe büszkeséggel üanepaJ, de ünnepe ez az egész magyar nemzetnek, mert a vár védelme a magyar erő és kitartás kitelje­sedése. Az egri név viselése sú­lyos kötelezettséget ró ránk, a várvédök utódaira. Nekünk tíz helyett kell magyarabbnak, be­csületesebbnek lennünk a elöl kell járnunk ebbtn, hogy szám­beli kicsinységünket kvaliíásbeli különbségünkkel ellensúlyozzuk. S ez sikerülni is fog, mert közöttünk él Dobó szeileme if­júságunkban, vitéz katonáink­ban. Nameosek Aurél beszéde után vitéz Zákány Győző ezredes a m. «sir. honvédség, vitéz Gálán- thay István ezredes a 14. hon­védgyalogezred, dr. Búzás End­re vm. főjegyző Hevesvármegye törvényhatósága, Frank Tivadar v. főjegyző pedig Eger város közönsége nevében koszorút he­lyezett Dobő István szobrára. Innen az ünneplő közönség a 60-as hősi emlékműhöz vonult, amelyre vitéz Vereoskey Lajos ny. ezredes tette le a megemlé­kezés koszorúját, az ezred ne­vében pedig vitéz Galánthay István ezredparancsnok helyezett el koszorú*. Értekezletei hívott össze a polgármester a gyöngyösi orgonahangverseny előkészítésére Említettük, hogy a jövő va­sárnap Gyöngyösön nagyszabású orgonahangversenyt rendeznek a tihanyi »Hősök orgonája« ja­vára. A hangverseny sikeréért az egész város, de mindenekelőtt dr. Puky Árpád polgármester és a vezetőség a legnagyobb lelke­sedéssel dolgozik, úgy hogy az érdeklődés meghaladja az összes eddig rendezett hangversenye­két. A siker biztosítása érdeké­ben szombat délután dr. Puky Árpád polgármester a városháza tanácstermében egy értekezletet hívott össze, amelyre meghívást nyertek a város vezető egyéni­ségei mintegy ötvenen. Az érte­kezleten ez elnöklő polgármes­ter előadta, hogy József Ferenc kir. hercegnek, aki a gyöngyösi orgonának rajongó szerelmese, legfőbb óhaja, bogy a világhá­borúban elhalt sok százezer ma­gyar bős dioiö emlőkére, a kül­földön igen sok helyen már di­vatos, így mindenekelőtt Auszt­riában, Kufsteinben, legrégebben felállított, Hősök Orgonáját meg­építsék. A királyi herceg kezde­ményezésére tavasszal indult meg a mozgalom és az elgon­dolás szerint az építéshez szük- : séges összeget az ország leg­jobb orgonáin, így a szegedi, Mátyás templomi,Zeneakadémiai ée a gyöngyösi Szt. Bertalan templomi orgonákon tartandó hangversenyek jövedelméből a- karja fedezni. A heroeg maga is tetemes összeggel fog hozzájárulni az orgona mintegy 60 ezer pengőt kitevő költségéhez, a jegyeket, — mint mondotta a polgármes­ter —, olyan áron, 1 pengő és 30 fillér, ámítják, hogy a hang­versenyen a legszegényebbek is résztvehstnek. Végezetül kérte a megjelenteket, hogy a hang­verseny sikere elóbbrevitelének ügyöt mindenki tekintse saját ügyének ős hívja meg mindenki ismerőseit vallás és rangkülönb­ség nélkül. Az értekezlet részt­vevői azonnal magukra vállal­ták mintegy 500 drb. belépti jegy elfiruiíiását, úgyhogy a hangver­seny a legteljesebb sikert ígéri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom