Eger - napilap, 1935/2
1935-09-15 / 146. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. szeptember 15. Az útépítés idejére megváltoztatják az egri piac rendjét Hová kerülnek az elárusítók ? R jövőben teljesen el kell takarítani a piac nyomait a Kossuth-térről Átmeneti változások a piacon. Eger, szeptember 14. Az elmúlt hét folyamán hosszabb cikkben foglalkoztunk az egri piec végleges rendezésének kérdésével éi falhívtuk a város vezetőségének figyelmét arra, hogy a Koesu h tér parkosítását meg lehetne oldani a piaciak más területekre való áthelyezésével. Braun Károly polgSrmoster ebben ez ügyben ma nyilatkozott munkatársunknak és kijelentette, hogy bármennyire rokonszenvesnek, sőt a tér műkincsei szempontjából szükségesnek tartja is a parkosítást, a város gyümölcstermelésének jövő fejlődése nem engedi meg, hogy a teret kikapcsolják a kereskedelmi forgalomból. Bizonyosra vehető, hogy a gyümőíci- forgalomjövő méretei még a ma rendelkezésre ölló területeket is meg fogják haladni. Kijelentette azonban azt is, hogy a felhozott városszépészeti és egészségügyi szempontoknak megfelelően gondoskodik erről, hogy a tér tisztaságát és hangulatát semmi sem zavarja. A jövőben ugyanis a piac minden nyomát, őrűiitő- asztalokat, árúkészletet stb. a forgalom befejezése után azonnal el kell távolítani a térről. A Kossuth tér most megkezdett átépítése közegészségügyi és forgalmi okokból megköveteli, hogy az árűsításban átmeneti változtetásokat eszközöljön a város vezetőt égé, Braun Károly po'gármester, Kaáli Nagy Marcell rendőrfőtanácsos és Rapcsák József műszaki tanácsos tegnsp helyszíni szemlét tartottak a kérdés megoldására és a polgár- mester a szemle alapján, hétfőtől, szeptember 16-től kezdődö- leg átmenetileg a következő rendet léptette életbe: A dtnnyeárusítók a gőzma- losatelek jobboldalán foglalnak helyet, folytatólag a dinnyéskocsik állnak. A csirkepiac és halpiac ugyancsak a gözmalomtelskre kerül, a telek hátsó részére, ugyancsak a gőzmalomtelken helyezkednek el hetivásárokon a szabók és cipészek. A mai csirkepiacra kerülnek az összes gyümölcsárusítók, akár sátrakban, akár földön árulnak. A halaspiaoi iskola udvarára kerülnek a tej, tűrő, vaj, tojás- árusííők, pékek és lisztárusok. A zöldségpiac egyelőre a mai helyén marad. Mit mond a „Kék könyv“ a kormány három éves munkásságáról Az egész ország közvéleményének érdeklődése fogadja a sajtóban ismeretlenül is oly sokszor pertraktált «Kék Könyvet», amely »1932—35 A Gömbös kormány háromévi munkássága» címmel most jelentmeg. A könyv rendkívül értékes bizonyítéka annak a nemzetépílő munkának, amelyet a vitéz Gömbös Gyula vezetése alatt álló kormány 1932 óta a legnehezebb körülmények között teljes eredményességgel végzett el, egyben pádig frappáns válasz azokra az ellenzéki támadásokra, amelyek a lényekre valö tekintet nélkül, egyéni célokat és hatalmi törekvéseket szolgálva illetik kritikával három esztendő munkateljesítményeit. A Kék Könyv részletesen foglalkozik a kormány tevékenységével. Megállapítja, hegy a három esztendei belső politikai munka biztosította az országban a rend, nyugalom és biztonság uralmát. A Kék Könyvnek a külpolitikára vonatkozó része különösen kiemeli a revízió gondolatának határozott hangoztatását. A három esztendő külügyi vonalvezetésének következtében ma már senki sem vonja kétségbe Magyarország egyenjogúságát a fegyverkezési egyenlőség kérdésében, nélkülözhetetlenségét a dunai probléma megoldásában. Részletesen foglalkozik a könyv a gazdaságpolitika háromesztendei eredményeivel. Kétségtelen a közölt hivatalos adatok szerint, hogy a kormány az államháztartásban rendet teremteti, a defioitet évről-évre csökkentette és így biztos lépésekkel halad a budget egyensúlyának helyreállítása felé. A gazdasági élet egészségtelen korlátozása nélkül a kormányzati ellenőrzés és felügyelet 115 millió pengővel csökkentette a lakosság közterheit. Lényegesen csökkentette a kormány a kamatterheket s célszerű intézkedései következtében a transzferalapban gyümölcsözetlenül hevert pénz ismét visszaáramlott gazdasági vérkeringésünkbe. Sikerült a pengő belső vásárló erejét megőrizni, úgy, hogy külföldi értékelése emelkedett. Nagy lépésekkel halad előre mezőgazdaságunk átszervezése a piacképes minőségi termelés irányában. Sikerült a kormány értékesítési politikájának az agrártermények árszínvonalát újból felemelni. A gazdavédelem nyugalmi állapotot teremtett a gazdaadősok javára, úgy, hogy elérkezett az idő és a lehetőség a kérdés végleges rendezésére. Kereskedelmi mérlegünk ismét kedvezően alakul. Míg három év elölt oiak 6 millió pengő volt a kiviteli többlet, 1933- ban már 78.7, 1934-ben pedig 60.5 millió. Örvendetesen fellendült idegenforgalmunk, erőteljesen fejlődött gyáriparunk, amit az iparban foglalkoztatottak számának 20—25 %-os emelkedése bizonyít. A kormány három éves tanügyi politikája a nemzeti művelés szellemében új alapokra fektette ez egységes középiskolai oktatást. Az űj tanterv különös súlyt helyez a testnevelésre, fontosságát megillető helyre állítja a mezőgazdasági szakoktatást. Igen érdekes számszerű ö«z- szefoglalásokat közöl a Kék Könyv a báromesztendei kormányzás teljesítményeiről. Három év alatt az állami kiadások 1388 millió pengőről 1176 millió pengőre csökkentek. A deficit 1931—32 ben 179.7 millió pengő volt, 1934—35-ben a kormány gondos takarékossága következtében már csak 58.8 millió. 175.9 miiliő pengőt fordított a kormányzat állami beruházásokra és közmunkákra, míg az államvasúti beruházások ősz- szege 49 millió pengőre rúgott. 59 miiliő pengővel 280 kilométer modern közűt és 1735 kilométer bekötőút épült. A folyó költségvetési évben a beruházások ősz- szege meghaladja a 80 millió pengőt, az autonómiák háztartásáén pedig sikerült 100 miiliő pengős megtakarítást elérni. Megírtuk, hogy Kardosa Géza színigazgató eredményes tárgyalások után a feloszlott Csokonai színház művészi személyzetét teljesen újjászervezte és szeptember közepén az új társulat megkezdi egri szereplését. A társulat vezető tagjai részben a fővárosi nagyszínpadok neves művészeiből kerültek fai, akiket nagy áldozatok árán, jelentős anyagi megterheléssel sikerült a színház számára leszerződtetni. A Jól bevezetett, nagy gyakorlattal és szakismeretekkel bíró helyi ügynököt keresek Eger és környékére, textiláruk részletfizetése mellett való eladására. Cím a kiadóhivatalban. Az általános hitelkamat az 1932. évi 12—14°/« ről 8°/* ra, az általános gazdakamat 8 és fél °/«-röl 5 és fél %-ra a védett gazdák kamata 4*/« ra csökkent. — Ezáltal a mezőgazdaság összes évi kamatterhe 224 miiliő helyett leszállott 95 miiliő pengőre. A gazdasági helyzet javu'ácát jellemzi, hogy a magángazdaság 1932 őta 60 millió pengő külföldi adósságot törlesztett, a betétéi oanány viszont 1932 októberétől 1935 júliusáig 144'4 miiliő pengővel emelkedett. A búza árjavulása az 1933 decemberi 7 25 pengőről 15 pengő. — A mezőgazdasági árindex 83 ponttal javult, a gyári eladási árak indexszáma 1929 őta 25°/« al, az ipari index 7 6 ponttal csökkent. Ilyenformán az agrárolló 15'9 ponttal, tehát körülbelül 30%al szűkült. Mindezek, és a Kék Könyvben közölt többi adatok clfolhatat- lanul bitó nyitják, hogy a három évi kormányzati tevékenység a katasztrófában nehéz viszonyok között is olyan eredményeket produkált, emelyek a legszélesebb néprétegek megélhetési terheinek könnyítését, nagyobb kultúráját és szociális helyzetének javulását segítették elő. három régi oszlopos egyéniség kivételével a társulat többi tagjai is a vidéki színjátszás legjava erőiből valők, úgyhogy az újjáalakult társulat névsora művészi és erkölcsi garanciát nyújt a legnemesebb műélvezetre. Kardosa Géza igazgató most levélben közli velünk, hogy a szerződtetések befejezése után az űj társulattal szeptember 20 án este kezdi meg az egri szezont és a társulat körülbelül Szeptember ZO-dn nyitja meg az egri szezont Karöoss Géza új társulatával Zilahy : Hazajáró lélek című darabjával nyit a Városi Színház
