Eger - napilap, 1935/2
1935-09-03 / 139. szám
Ä H H 6 FILLÉR Eger, XL VI. évfolyam 139. szám ♦ Kedd ♦ Trianon 16, 1935 szeptember 3, ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES BZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG : EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 175. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: SZABÓ Jó- ZSEF.SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) A Szent Korona szocializmusa. ii. Irta: Kapor Elemár dr. Míg Oroszország, teljesen különállóan, azon a gáton balül, amelyet Európa államai építettek védekezésül ellene nyugat felé, teljesen a magántulajdon ellen állította be államszerkezetét a szovjet politikai és gazdasági rendszere alapján, addig nyugat szétdarabolt,leütött népei támolyogva indultak meg egy egyelőre homályos jövő útjain- A liberális gazdasági rend a zűrzavarban [újból megpróbálta folytatni önmagát, vele szemben azonban a szovjet pénzén forradalmasított munkásság újbóli és újbóli kitörése volt várható. Mindkét tényezó: a tőke és munka, nemzetközi vonásainál fogva, a világot behálózó színtelen és szagtalan pénz immorális hódításán, és a munka osztályharcának széles frontjain keresztül, alkalmas volt arra, hogy a robbanás feszültségével töltse meg az államok kereteit, ugyanakkor elmossa a nemzetek jellegét és határait az uniformizálás, a nemzetköziség ostoba képzelődéseivel. A nyugati földön az évezredes Forum Romanum verte vissza először ezt a leselkedő lehetőséget. Erre a történelmi fényű helyre állította fel a maga nemzeti munkarendszerét Mussolini. A hajdani szociáldemokrata agitátor kivette a fegyvert a szocializmus kezéből és átkováciolta az olasz nagyság forró víziójának tüzében. A nemzeti munkatörvény már az állami beavatkozást jelenti a gazdasági rendbe, a magántulajdon alapelvébe ■ a tőke és munka két pólusán kiáradő feszültséget a nemzeti állam fejlődésének lendítökere- kébe kapcsolja. Az állam fékezi helyre és biztosítja a két tényező egyensúlyát, s irányítja és fegyelmezi a nemzeti termelést, olyan aprólékos részletekig, hogy például elveszik attól a földet, aki nem tudja megművelni. Mig ez a rendszer az államszocializmus egészen enyhe formájának tűnik, annak ctupán néhány sajátságát véve át, a hitleri nemzeti szoclálizmuiban már erősebben jut kifejezésre a magánvagyon alárendelt szerepe a nemzeti vagyon szempontjából. Azok a reformtervek, amiket a harmadik birodalom réiz- ben csak elképzelt, részben meg is valósított, határozottan belenyúlnak a magángazdálkodásba a nemzeti újjáépítés érdekében. Az állam kilépett politikai kereteiből és olyan gazdasági feladatokat vállalt, amelyek kényszert jelentenek a magángazdasággal szemben. Olyan szociális elemek vegyülnek ebbe az irányzatba, amiket a baljós szociáldemokrácia akart egy radikális terv szerint megvalósítani, nemzetközi alapon. A szocializmus pedig jogosan és méltán sorvad, még ha politikailag megtűrt helyzetben van ii, mert helytelenül elgondolt programjának részleteit helyesen, a nemzeti fejlődés vonalába állítva megvalósítja az állam. A liberális kapitalista gazdasági rend megzabolázása s a nemzeti vagyon és jövedelem helyesebb elosztása, minél több polgár számára minél emberibb életkörülmények biztosítása, az 8z a közcél, amelyet a nemzeti újjáépítés vezetői megláttak, Ez a cél alárendel minden munkát a nemzeti gondolatnak, a magánvagyon, mint a nemzeti vagyon egy része kerül bírálat alá, megszűnik a magántulajdonnak és felhasználásának kizárólagossága és korlátlsniága. Ennek a fejlődési iránynak a szükségszerűsége nálunk is megnyilvánul. A nemzeti újjáépítésre óriási feladatok várnak. Ebből a szempontból azonban ismét sztraccsés helyzetben van a magyarság. Nem kell idegenből átvett, kiforratlan, vagy súlyosan kompromittált elméleteket átvennie és kiválogatnia, mert ezeknek a szociális gazdasági reformoknak a kiindulópontja megtalálható a Szent Korona elméletében. A magyar jogalkotásnak nemciak jogi, hanem előrelátó,történelmi érzékét már több olyan tétel igazolja, amellyel megelőzte a művelt nyugat alkotmányait, hogy csak a kisebbségvédelmet említsük, amelyre vonatkozólag a magyar jog már akkor tartalmazott nemes rendelkezéseket, amikor a kisebbségek mai keserű fogalma még ismeretlen volt. A magyar jogalkotás nagy történelmi érzékét tanúsítja a Szent Korona tanának az a része, amely szerint minden birtok- jog a Szent Koronában gyökerezik. Ezt az elméletet kezdte kibontani és a nemzet javára értéketíleni a legutóbbi bakonyi minisztertanács, amely a gazdasági reformterveket megkörvonalazta. Ez a minisztertanács tehát akkor, amikor a hitbizományi reform és telepítési tervek kapcsán a magántulajdon kérdésébe nyúlt bele operációs késével, a Szent Koronában lévő szociális értékek alapján állt, a Szent Korona szociális tartalmát fejtette ki. A korszerű reformok alkotmányos alapja ezek szerint nem lehet kétséges. Mindaz, ami a nemzeti vagyon, nemzeti jövedelem egészségesebb elosztásáért a magántulajdon megszorítása tekintetében történik, nem a nemzet felmentő ítéletéhez fordul, | hanem az alkotmány szellemében a jog határozottságát veszi igénybe. A Szent Korona elméletének kristályos tisztasága gondoskodik a reformok esetleges túlié- szítésének biztosítószelepéről is. Államfő és tagok alkotják a Szent korona egész testét, amely a törvényhozó szervben állelőttünk. A reformok konkrét végrehajtása a nemzet színe előtt, a nemzet részvételével történik, mindazok a szempontok tehát, amelyek az óvatosságod, a különböző magántulajdonok természetét, a magánvagyonok különféle céljait hangsűlyozzák, hangot találnak a reformok tárgyalásainál. A Szent Korona felsugárzik hát ismét a magyarabb jövőt kutató szemek előtt. A kereszttel megjelölt történelmi kincs, amely magába gyűjtötte minden magyar gondolat aranyát, minden magyar akarat erejét, ezer év nagyszerű magasságából messze világít, szerte az útra, ahol nehíz terhek alatt botorkálunk pgy jobb élet felé. 951.411 pengőben állapították meg Gyöngyös 1936. évi költségvetését 52 százalék lesz a pótadó. Gyöngyös, szeptember 2. Gyöngyös város képviselőtestülete Orosz Ernő polgármester- helyettes elnökletével rendkívüli közgyűlésen tárgyaltaié az 1936 évi költségvetést. Sajnálattal kellett látni, hogy a nagy fontosságú kérdés tárgyalásánál a tisztviselőkkel együtt mintegy 26 képviselő, a képviselőtestületnek mindössze egy negyed része jelent meg. Napirenden elsőnek az 1935. évi 7900 pengőt kitevő háztartási pótköltségvetés szerepelt. Ezt követte Gyöngyös város vízmüvének jövő évi költségelőirányzata. A vízművek jövő évi költségelőirányzata 190.000 P, 21 ezer pengővel több, az ideinél. A kiadási többletben jelentős tételként szerepelnek: az áram üzemanyag nagyobbodása, csőhálózat építése, üzleti és beruházási, továbbá értékcsökkenési költségek. Harmadik pont a villamosművek 1936-os költségelőirányzata volt. Az összköltség 314.790 P-t, az idei költségvetés összegénél 25.946 P-vei többet tesz ki. Itt a kiadási többletben szerepelnek: a vásárolt árammennyiség növekedése, az Eger- Gyöngyösvidéki R. T. részesedése, áramleírások (3000 P), értékcsökkenés és beruházások. A Mátravaiut jövő évi költségvetése 14.750 P. Ez a múlt évinél 1550 P-vel nagyobb. Ez a tétel a szénfogyaiztás emelkedése, ■ az alkalmazottak fizetésemelése miatt nagyobb. Utolsó pontként a város jövő évi háztartási költségvetése szerepslt. Az ősz- szes kiadás 951.411 P tesz ki, ami 43 555 pengővel nagyobb az 1935-ös költségvetésnél. A kiadási többletben jelentős tételek : a nyugdíjferhek emelkedése, a Kálvária és a Szent
