Eger - napilap, 1935/2

1935-08-29 / 136. szám

4 S H 6 FILLßB Eger, ICLVl, évfolyam 136, szám Csütörtök ♦ Trianon 16, 1933 augusztus 29, ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOSTAI * SZÁLLÍTÁS­SAL EGY KÖNAPRAi I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR, —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉ NZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KI ADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ Jó- ZSEF.SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Az új ügyvédi rendtartás tervezete példát ad a magyar kisebbségek elnyomására — állapította megjmtvani közgyűlésén az Egri Ügyvédi Kamara. Közel négy órán keresztül bírálta a tervezetet a vármegye ügyvédi kara. Hatvan, augusztus 28. Az Egri Ügyvédi Kamara, a- mely Hevesvármegye egéiz ügy­védi barát magában foglalja^ augusztus 25-én, vasárnap dél­előtt Hatvanban rendkívüli köz­gyűlés keretében foglalkozott az új ügyvédi rendtartás terveze­tének bírálatával. A gyűlésen az ügyvédi társadalom majdnem teljes számbaa megjelent a me­gye minden részéből és a legne­mesebb formák közt, de a leg­határozottabban foglalt állást a tervezet ellen. Aki végighallgat­ta a közel négy őrás ülésben a Kamara hivatalos véleményét és az elhangzott felszólalásokat, meg kellett állapítania, hogy az ügyvédség páratlan önfegyelme- zettségge), hűvös tárgyilagos­sággal gyakorolta a bírálatot s olyan aleposszaktudássalés jog­érzékkel szedte ízekre, szaka­szokra a javaslatot, kogy az Egri Ügyvédi Kamara színvona­lát illetőleg csak a legnagyobb elismerés juthat szóhoz, A közgyűlést délelőtt 10 óra­kor a hatvani községháza nagy­termében nyitotta meg dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, kamarai elnök. Hangsúlyozta, hogy Eger és a vármegye ügy­védi barát az érdemes hatvani ügyvédség iránti szeretet és meg­becsülés indította arra, hogy Hatvanban döntsön az ügyvéd­ség érdekeit súlyosan érintő kér­désekben. A bírálat nem az én dolgom — mondotta, rátérve a tervezetre — csak annak a ki jelentésére szorítkozhatom, bogy akkor, amikor az ügyvédség a legnehezebb helyzetben van, nem ezt vártuk. A tervezet, ahelyett hogy gazdaságilag segítene az ügyvédségen, a Kamarák auto­nómiáját akarja megnyirbálni és igyekszik elnémítani az ügyvédi szólásszabadságot, amely pedig éppen olyan alkotmány biztosí­ték, mint a bírói függetlenség. Mégis hálás az ügyvédség az igazságügyi miniszternek azért, hogy a tervezet parlamenti tár­gyalása előtt meghallgatja az ügyvédséget és az ügyvédi kar reméli, hogy a hozzászólások után a miniszter jelentékeny vál­toztatásokat fog eszközölni a ter­vezeten. A nagy tapssal és helyesléssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Erlach Sándor, a Kamara tit­kára ismertette a Kamara bírá­latát, először általánosságban, azután részletekben. A bírálatot a választmány által kijelölt elő­adók készítették el hosszú hetek komoly munkájával s az össze­gyűlt, vaskos kötetnyi anyagot dr. Erlach Sándor állította egy­be nagy szakértelemmel. A bírálat, amelyet memoran­dum formájában terjeszt fel a miniszterhez a Kamara, megálla­pítja, hogy mindazon sérelmeket, melyeket azügy védikar évtizedek óta hangoztat, mint például az okirati kényszer bevezetése, a te­lekkönyvi beadványok ellenjegy­zése, a községi jegyzők magán­munkálatainak megszüntetése, teljesen figyelmen kívül hagyja a tervezet, ellenben olyan ren­delkezéseket foglal magában, a- melyek ellen az ügyvédség a leghatározottabban kénytelened- takozui. A hevesmegyei ügyvédi kar a szabad ügyvédség alap­ján áll s az a véleménye, hogy az igazságügyi miniszter a tör­ténelmi felelősséget akarja át­hárítani a kamarákra akkor, amikor a kamarák választmá­nyait hatalmazza fel a numerus clauzus bevezetésére. A numerus clauzusra vonatkozó szakaszok teljes törlését kívánja a kamara, ha pedig a miniszter mégis a zárt szám mellett dönt, rendelje azt el saját hatáskörében, or­szágosan és egyidejűleg. Ha a zárt számra vonatkozó rendelkezések bsnne maradnak a törvényben, valamelyik túl­zsúfolt kamara kénytelen lesz leengedni a sorompót, de ugyan­akkor a többi is kényszerül a zárt szám bevezetésére, hogy megóvja területét az idegen ügyvédek beözönlőgátöl. A kétezer pengős óvadék és kétszobás lakás követelménye amellett, hogy szerzett jogokat sért, a legnagyobb mértékben antiszociális, mert megfosztja ez ifjú ügyvédjelölteket az ügyvédi gyakorlat lehetőségétől. Ilyen körülmények között az űj rendtartás szaporítani fogja az intelligens munkanélküliek számát, pedig ezekből válhat­nak a legveszedelmesebb felfor­gató elemek. Hangsúlyozta a kamara, hogy az ilyen általános érvényű ren­dezésnek sterilnek kell lennie a politikától, éppen ezért föl­tétlenül kihagyandó a faji, fele­kezeti és nemzetiségi szakasz, amely törvényhozásunkban tel­jesen űj, megszünteti a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét, és ami a legsúlyosabb, példát ad a megszállott terüle ten élő kisebbségek üldözésére és megfosztja Magyarországot at­tól a jő hírétől, hogy itt, mint jogállamban a legteljesebb állam­polgári szabadság érvényesülhet. A memorandumot a közgyűlés számos felszólalás után egész terjedelmében elfogadta, majd az ügyvédjelöltek sérelmeit ter­jesztette elő dr. Bereczky György, ugyancsak terjedelmes emlék­iratban, amelyet a kamara me­morandumához csatoltak. A közgyűlés után társasebéd volt a Csekő-féle vendéglőben ahol dr. Fodor Lajos, hatvani ügyvéd köszöntötte a vármegye ügyvédi karát, majd dr. Petro Kálmán okolta meg, hogy a Ka­mara miért nem hívta meg a közgyűlésre a közönséget, mond­ván, hogy az ügyvédség élet­halál küzdelmét, súlyos sebeit ildomtalannak tartotta a nyilvá­nosság elé vinni. Az ebéd folya­mán még dr. Somogyi István, dr. Erlach Sándor, dr. Earsy IitváD, dr. Ringelhann György és dr. Szegő Ferenc mondtak pohárköszöntőt. Az egri ügyvédek és ügyvéd- jelöltek ezután autóbuszokkal visszafelé jövet megálltak Mát­raházán, ahol dr. Puky Árpád polgármesterrel találkoztak és lelkes vezetésével megtekintet­ték a Mátra legújabb látványos­ságát, a tiszti üdülőt. ítéletidő vonult el kedden este Eger és Gyöngyös lölött Gyöngyösön óriási jégverés pusztította el a szőlőtermés nagy részét. Háztetőt tépett le, autót fordított fel a vihar. Egerben a villanyvezetékeket rongálta meg­Kedden este hat óra után sö­tét kumulusok érkeztek Eger fölé a Mátra felöl. A közeledő ziva­tar vészjel8it leadták az éjsza­kai sötétségbe burkolt város lám­pái s többször pillanatokra ki­aludtak, mert a magasfeszültségű vezetékbe, amely Bíróikéról és Salgótarjánból hozza Egerbe az áramot, negyedóránként beütött a villám. A fülledt mozdulatlan levegőben órákig készülődött a zivatar, míg aztán eita hat óra után néhány porccal eiemi erő­vel kitört. Szélviharral, felhő­szakadással és szüntelen villám­csapásokkal érkezett az ítéletidő ős közel egy órán át dühöngött. j A villám több helyen lecsapott, • szerencsére a villámhárítók és antennák levezették a feszültsé­get. A Líceumban lévő villany- vezetékbe és antennába fél hét őrá tájban egyszerre csapott ba a villám és az Egér-Gyöngyösi Újság szerkesztőségének rádió­ját teljesen tönkretette. A közvi­lágítás több helyen megszűnt és a villanyvezetékekben, biztosí­tékokban tetemes kárt okoztak a villámcsapások, úgy, hogy az üzemek összes szerelőit hosszabb időra lefoglalják a javítási mun­kálatok. Az Ersekkertben a vihar fákat csavart ki töveitől és a tűzoltó

Next

/
Oldalképek
Tartalom