Eger - napilap, 1935/2

1935-08-20 / 131. szám

EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. augusztus 20. 2 A közigazgatási bizottság a súlyos helyzetre való tekintettel további dologi végrehajtásokat rendelt el és újabb 88 hátralé­kosra mondotta azt ki. Ezekkel együtt a közigazgatási bizottság ebben az évben már 468 esetben rendelte el a végrehajtást. Megkezdődött Gyöngyösön az országos tüzoltókongresszus Leleplezték a hősi halott tűzoltók emléktábláját Gyöngyös, augusztus 19. Az Országos Tűzoltó Kongresz- tzus Gyöngyös város képét tel* * jesen megváltoztatta. A házak zászlődíszbe öltöztek és szom­bat dél őta hatalmas tfizoltőse- r8g elevenítette meg a város forgalmát. Szombaton este programszerűen megkezdődtek a kongresszussal kapcsolatos ünnepi események. A Kossuth utcában újonnan fel­állított Mária szobrot kivilágí­tották, a megérkezett íűzoitőcia- patok a leventezeneker hangjai mellett felvonultak ez ország- zfiszlőhoz és a Himnusz eljátszá­sa után a tűzoltó díszőrség el­foglalta helyét. A leventezene­kar ezután térzenét adott, tíz órakor pedig a tűzoltó hősi ha­lottakról tartottak megemléke­zést. A Gazdakör épülete előtt Erez- nay Imre, Heves vármegye tűz­rendészet! felügyelője üdvözölte Marinovich Imre dr. h. államtit kárt, a Szövetség h. elnökéi, aki röviden válaszolt, majd tárogató szólalt és kuruc nóták hangzot­tak fel az estében. Makrányi Lajos dr. városi tanácsnok, a gyöngyösi tűzoltóság parancs­noka a Gazdakör erkélyére lé­pett és rövid emlékezést hirde­tett. Ebben a pillanatban ki­aludt a tér világítása, reflekto­rok szórták végig az ősrégi Szent Bertalan templomot és az országzászlót, tisztelgésre har- sant a kürt és egy percig né­mán állt a tömeg. Ezután fel­hangzott a Himnusz ős utolsó akkordjaiba belekondultak Gyön­gyös harangjai. Másnap, vasárnap reggel nyolc órakor ünnepélyes tábori szent­misét mutatott be a főtéren Magnin Adorján prépost, plébá­nos, a kongresszusi ünnepek ren­dezőbizottságának elnöke. A dú­san díszített oltárt az ország- zászló előtt állították fel és kö­rülötte csoportosultak a tűzoltó- testületek. Mise közben Magnin Adorján rövid beszédet mondott. Köszöntötte a tűzoltókat az Isten nevében, akinek kedvesek a tűz­oltó erények, az egyház nevé­ben, mely ezeket az erényeket hirdeti. Tanulságos Gyöngyös város részére, hogy összejönnek falai között tárgyalni a köz ja­vának előmozdításáról, az önzet­len felebaráti szeretet nevében és mögöttük közel százezer tűz­oltó sorakozik fel, — de Gyön­gyös város is tud tanulságot nyújtani. A főtér tizennyolc év­vel ezelőtt romokban állott, de a szorgalmas, Istenben bízó nép űj várost teremtett a régi he­lyén. A magyar tűzoltóság jár­jon továbbra is jó példával a magyar nép előtt és Isten meg­áldja majd a nemzetet. Mise alatt a Katolikus Ének­kar énekelt Pátzay János kar­nagy vezényletével és a szer­tartás végeztével a tűzoltóság díszmenetben vonult el Mari­novich Imre dr. h. elnök és a vármegyei vezetőségek csoport­ja előtt. Felemelő hatást keltett a fegyelmezett díszmenetben ha­ladó, viharvert arcú tűzoltók tiszteletadása és a közönség lel­kes tapsa kísérte lépéseiket. A délelőtt folyamán az orszá­gos elnökség ülést tartott a vá­rosháza nagytermében, ahol a Tűzoltó Szövetség balsö ügyeit vitatták mag, majd leleplezték a tűzoltólaktanyában a hősi ha­lált halt tűzoltók márványba fa­ragott emléktábláját. A lendü­letes avató-beszédet Makrányi L ijosdr. tűzoltóparancsnok mon­dotta, a város nevében Orosz Ernő h. polgármester vette át az emlékművet. Dr. Roth Imre rendőrfőtanácsoi a rendőrség, Vass József bankigazgató a front­harcosok, Deutsch Elemér pedig a hadirokkantak nevében meg­koszorúzta a táblát, végül Mari­novich Imre dr. szólt az ün­neplő közönséghez. Innen ismét a főtérre vonult a tűzoltóság és a gyöngyösi csapat oltási gyakorlatot muta­tott be. A kongresszus első napját nagy tűzijáték fejezte be a vá­ros mellett lévő Sárhegyen. Ná- ray Béla dr., a város tiszti fő­ügyésze rendezte meg a tűzijá­tékot, amelyben s magyar feltá­madás gondolatát fejezte ki. Két vagon rúzséból rakták ki a hegy oldalán a csonka és a nagy Ma­gyarország körvonalait s előbb a csonka határok lobbantak fel, elhunyácukkor pedig a régi tér­kép vonalai lángoltak 800 mé­ter hosszúságban, előre világítva. * Ä gyomorfájás, gyomornyo­más, bélsárpangás, nagyfokú erje­dés, rossz emésztés, fehér nyelv, kábultság, fülzúgás, halvány arc­szín, kedvetlenség a természetes «Ferenc József* keserűvíz hasz­nálata által sok esetben elmúlik. * Ha majd 5n is rájön, mit tud az «Igmándi», alkalomadtán csak azt fogja használni! írásbeli megállapodás ellenére sem szűntek meg a bérmozgalmak az egri asztaloslparban Néhány mester nem tartja a megállapodást — A segédek beszüntették a munkát Egységesítették az alkalmazottak vikendjét Vasárnap délelőtt harmadszor ültek öaize az egri asztalosmes- terek őa segédek képviselői, hogy a minimális munkabérekre vo­natkozólag megállapodjanak. A tárgyalást sikerrel fejezték be és szerződésileg rögzítették le az űj munkabéreket. A megál­lapodás értelmében a munkaidő reggel 7 órától 12 ig és dél­után V*2—5-ig tart. Szombaton csak fél 1-ig dolgoznak, hogy az alkalmazottak a hétvégi pihenést már szombaton délután megkezd­hessék. Eddig egy műhely adott az alkalmazottaknak hétvégi szü­netet, ezt most az egész aszta- losipirra nézve egységesen ren­dezték. Az űj munkabérek tekinteté­ben nem százalékos alapon tör­tént a megállapodás, mert egyes cégeknél már eddig is az űj mun­kabérek szintjén mozgó fizeté­sek voltak érvényben. Az űj munkabérmegállapodás szerinte felszabadult segéd órabére 25 fillér. Az egy évtől három évig dolgozó segéd 26—32 fillért, a 3-től 5 évig dolgozó 38—44 fil­lért kaphat munkateljesítmény és rátermettség szerint. Az őt évnél idősebb segédek díjazása szabad megállapodás tárgya. A szerződést a tárgyaló felek aláírták, azonban a bérmozgal­mak még ezzel nem értek véget. Néhány asztalosmester arra hi­vatkozva, hogy a bérmegállapí- tő értekezleten nem vett részt, a megállapodást magára nézve nem tartja kőtelezőnek és nem haj­landó a béremelést alkalmazot­tainak megadni. Értesülésünk szerint egy üzemben az alkal­mazottak be is szüntették a mun­kát. Egyik mester külön megál­lapodást kívánt kötni az alkal­mazottakkal, akik ezt nem fo­gadták el, hanem a béregyeztető bizottsághoz fordultak, kérve, hogy az egyezménynek szerez­zen érvényt a gyakorlatban is. Valószínűleg űj tárgyalás teremt majd végleges nyugalmat az egri asztalosiparban. H hatuanasok melegen ünnepelték egyik kardesonöi bajtársukat Karácsond, augusztus 19. (Az Eger—Gyöngyösi Újság tudósítójától.) Megható családi ünnepe volt vasárnap Karáosondon a volt hatvanasoknak. Vitéz Lassú lit­ván ny. MÁV segédtiszt a 60. gyalogezred hős altisztje volt a világháborúban. A Zlota-Lipa mellett vivott véres harcokban végrehajtott hőstettéért 1915' augusztus 18 án Lassú István mellére az egész ezred tisztelgé­se közben az arany vitéziégi ér­met tűzte fel Puy József ezred­parancsnok. Lassú még ekkor megfogadta, hogy húsz év múl­va, ha életben marad, ezt a na­pot a volt parancsnokaival együtt fogja megünnepelni Karácson- don, szerény hajlékában. A vi­téz altiszt beváltotta fogadalmát és az arany vitézségi érem húsz­éves jubileumára meghívta régi tisztjeit: Szita Mihály táborno­kot, mint volt zászlóalj-parancs­nokát, vitéz laby Árpád testőr- századost, a Mária Terézia Kend lovagját, vitéz Bartha István vármegyei árvaszéki elnökhe­lyettes, tart. főhadnagyot, volt századparanosnokát és Pauncz parádi földbirtokost, tart. had­nagyot, volt szakaszparancs- nokát. Az egybegyfilt volt hatvana­sok előbb a templomban adtak hálát Istennek, s kérték további áldását a jubiláló Lassú István­ra. Majd Lassú István csinos hajlékában közös ebéden vettek részt a volt bajtársak. A régi nagy szeretettel vették körül az ősz Szita tábornokot és tüntető lelkesedéssel ünnepelték vitéz Taby Árpádot, a volt 60. gya­logezred legendás hősét. Beszé­dekben és beszélgetésben újjá­éledt, s a szívekben lángolt a régi 60-as bajtársi szellem és érződött az egész ünnepből» hogy a régi katonák ma is tel­jes bizalmukkal tekintik veze- zetőiknek azokat, akik velük e- gyütt feküdtek a lövészárokban. — Tömeges tiltott műtót gyanúja miatt őrizetbe vettek egy egri szi­gorló orvost. Az egri rendőrség hétfőre virradó éjszaka tömeges tiltott műtét gyanúja miatt őri­zetbe vette Sír Antal 50 éves egri szigorló orvost. A közis­mert szigorló orvos őrizetbevé­tele városszerte nagy feltűnést keltett. A rendőri nyomozás az Irgalmasok kórházába beszállí­tott, tiltott műtét következtében sűlyosan megbetegedett asszony vallomása nyomán indult meg és vezetett eredményre. Sír An­tal sorsáról a napokban dönte­nek a nyomozás további ered­ményei után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom