Eger - napilap, 1935/1
1935-02-02 / 19. szám
£1 HOL JTA aßm *. « Eger, XLV1. évfolyam 19. szám * Szombat ♦ Trianon 16, 1935február 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.—EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ,) Az Érsekfőpásztor 2800 pengős előlegével megkezdi a város a Hadnagy-utca csatornázását s a Malomárok szabályozását A Makiár kettős negyed kép viselői kérőiemmel fordultak Eger város képviselőtestületéhez, hogy a város a Hadnagy utcában is építtesse ki a ciator- nahálőzetot, azonkívül a régőta panasziott s elhanyagolt úttestet is hozassa í rendbe. Kérték azonkívül a Malomárok szabályozását is. A Hadnagy utcai csatornázás hétezer pengőbe, az útépítés pedig kétezer ötszáz pengőbe kerül, a kilencszer ötszáz pengős költségelőirányzatbői azonban csak hétezer pengő talált fedezetet. A hiányzó 2500 pengő fedezetére vitéz Subik Károly prelátus, váróéi képviselő előterjesztésére az Érsekfőpásztor felajánlotta támogatását s vállalta, hogy a hiányzó összeget előlegképpen rendelkezésre bocsájtja a munkálatok megkezdéséhez. Azonkívül a Malomárak vizének levezetéséhez előlegként 300 pengővel járul hozzá. A képviselőtestület szombati közgyűlésén köszönetét szavazott az Écsekfőpásztornak nagylelkű támogatásáért, mivel lehetővé tette, hogy a munkálatokat már a legközelebbi időben megkezdhessék. Az Érsekfőpásztor megajánlott előlege nagyjelentőségű munka megindítását teszi lehetővé. A Hadnagy utcai csatornázás ugyanis rendezni fogja a Makiári negyed vízügyeit és megmenti a Makiári hőstya lakosságát az esőzések vizeinek árvízszerű lezuhanásától, amely minden évben nagy pusztítást végzett a zöldséges kertekben, sőt az alacsonyabban fekvő házakban is. Mától kezdve elkülönítik a vízdijat a házadó-alaptól? Hogyan módosította a város a vízvezetéki szabályrendelet sérelmes szakaszait Öt éve tart an&r t»z egri háztulajdonosok szívós küzdelme azért, hogy a vízdijakat ne kapcsolják az adőkivető hatős&gok a házbérjövedelemhez és ne számítsák a kivetésnél adóalapul a háztulajdonosok terhére, mert a háztulajdonos csak beszedi lakóitól a díjat, de annak semmi hasznát nem látja, sőt postásként köteles beszállítani az üzemi pénztárba. A háztulajdonosok sérelmes helyzetét a vízvezetéki szabályrendelet tette lehetővé, mert a város, hogy biztosítsa magának követelését, a vízdíjfizetési kötelezettséget a háztulajdonosra hárítja a szabályrendeletben s ilyen esetben a törvény előírja az adóztatást. A szabályrendelet módosítását annál inkább sürgették a ház- tulajdonosok, mivel évente 70—80 ezer pengő megterhelést jelent a vízdíjra kivetett adó, ami a mai gazdasági viszonyok között végleg lerontja a háztulajdon értékét. A város elöljárósága, az évekig tartó küzdelem után végre módosította a szabályrendeletet és a módosítást a legutóbbi közgyűlés elfogadta. A módosítás a 71, 72, 73, 74, 76. és 81. szakaszokra vonatkozik és lényege a következő: A vízdíj a tulajdonos által használt lakrészek és helyiségek, valamint berendezések után a tulajdonosra, a bérlő által használtak után a bérlőre, az üresen állók után a tulajdonosra vettetik ki. Az üresen álló lakrészek bérbeadását a tulajdonos nyolc nap alatt köteles bejelenteni,mikor is a díjak tér* héről töröltetnek és a bérlőre iratnak. Ha a tulajdonos elmulasztja a határidői, az átírás csak a bejelentést követő hőnap elsejétől történhetik meg. A díjak fizetésének kötelezettsége mindig azt terheli, akire kivetették. A tulajdonos köteles bériéitől a díjat negyedévi, illetve havi előzetes részletekben beszedni és saját vízdíjával együtt legkésőbb a hónap közepéig befizetni. Ha a tulajdonol a szabályrendeletben előírt vízbevezetési kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlőkre kivetett vízdíjakat nem jogosult tőlük beszedni, azok megfizetése őt terheli. Ha a tulajdonos a beszedésnek és beszolgáltatásnak nem tesz eleget, tőle a vízdíjak közadók módjára behajtandők. Ha azonban bejelenti a beszolgáltatási határidő alatt, hogy bérlője felszólítás ellenére sem tett eleget vízdíifizetéii kötelezettségének. a behajtási eljárást a bérlővel szemben kell folyamatba tenni, s ha a díj bs nem hajtható, a tulajdonos köteles a bérlővel szemben a kilakoltatási eljárást haladéktalanul folyamatba tenni s azt legsürgősebben keresztül is vezetni, mert ha ezt elmulasztja, a díjak az ö terhére iratnak és tőle hajtatnak be. A módosítást február 1-től kezdődő hatállyal határozta el a képviselőtestület, arről a pénzügyminisztert feliratilag értesítette és kérte, hogy tudomásulvétel mellett utasítsa az egri pénzügyigazgatőságoi, hogy a folyő évi házadőkivetés átdolgozását ilyen értelemben haladéktalanul randeíje el s a vízdíj után kivetett házadé törlését vitesse keresztül. Eger város katolikus közönsége feliratban kéri a kormánytól a polgári házasság megszüntetését Véget értek a katolikus egyházközség családvédelmi előadásai Eger, február 1. Az egervárosi rőmai katolikus egyházközség családvédelmi előadássorozata csütörtökön délután fejeződött be. Az utolsó előadás iránt még a« eddigieknél is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg, úgy, hogy valósággal nem maradt talpalatnyi hely a Ferencesek fehértermében. Szabó Szilárd dr. ügyvéd a család válságának, szétzüllésé- nek statisztikai adatait ismertető előadásában. Megdöbbentő számokban bontakozott ki szavai nyomán a baligatóság előtt azoknak az erkölcsöket és nemzetet bomlasztó erőknek hatása, amelyeket a polgári házasság intézménye szabadította társadslom- ra. Előadása végén a következő határozati javaslatot ajánlotta elfogadásra a közönségnek : Határozati javaslat. «Eger városának az itteni 24 családvédelmi előadáson részt- vett vallásos ás egyházhű közönsége mély hálával emlékezik meg a hercegprímás űr Őeminenciájának a tavalyi Katolikus Nsgygyülé9011 megindított arről a mozgalmáról, hogy a polgári házasságról szóld törvény, amely az elválásoknak és az elvált felek űj házasságkötésének lehetővé tételévd a házasságot az állam előtt szentségi jellegétől megfosztotta és a családi életei lazává tette, a magyar törvénykönyvből kikűszöböltessék, az egyházi házasságkötés érvénye az állam által is elismertessék és ezzel a nemzet alapját képező családi intézmény megerősíttes- lék. Eger katolikus közönsége biztosítja őeminenciáját, hogy ezt a mozgalmat szívvel lélekkel támogatja és sikerhez juttatni segíti. Ezzel kapcsolatban alázatosan kéri Eger város katolikus közönsége őeminenciáját és megás személyén keresztül a Negyméltőségu Püspöki Kart, hogy ennek a mozgalomnak sikere érdekében elrendelni mél- tőztassők, hogy ezzel a kérdéssel minden egyházközség nyíltan foglalkozzék, a mozgalom mellett közhangulatot teremtsen és minden templomban a vasár- és