Eger - napilap, 1935/1

1935-01-31 / 18. szám

Aba 6 fillér Eger, XL VI. évfolyam 18. szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 16, 1935 január 31. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉEPÉ NZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LICEÜM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) 1935. Január 31: Az egri földrengés tizedik évfordulója Tizenhatmilliárd korona kárt okoztak a föld­mozgások. — Egy érdekes vezércikk — egg nappal a veszedelem előtt. Holnap, csütörtökön leaz tíz éve a tragikus emlékezetű egri földrengéanek, amely azerenclő­re emberéletet nem követelt ál­dozatul, de a vároa egész lakoi- ■ágát pánikszerű rettegéaben tartotta, falakat repeaztett meg, kéményeket, oromzatokat dön­tött le, caeládokat tett hajlékta­lanná éa a beoaleaek azerint 16 milliárd korona kárt okozott. Az egykorú beazámolő azerint az elaő földlökéa földalatti dü­börgőitől kitérve, 8 óra 3 páré­kor jelentkezett, de már előző eite is észleltek a városban, — különösen a nyugati részeken kisebb földmozgást. A lakosság rémülten szaladt ki a szabados, a hőesői caatakoi reggelen ■ igen aokan még az éjszakát is . a szabadban töltötték, félve a rengések állandó ismétlődésétől. A város lakoisága a szokat­lan elemi ciBpás keltette rémü­letből magához térve, a követ­kező napokban már közös ősz- szefogással mozdult meg, hogy támogatására siessen [a szeren­csétlenségtől 'leginkább sújtottak­nak. A romok helyén megjelen­tek az építő munkás kezek s A városi fürdő ügyével az utóbbi másfél év alatt alig fog­lalkoztunk. A fürdő átalakításá­val kapcsolatos, emlékezetes har­cok idején pontosan körvonalaz­tuk álláspontunkat, amely ezőta ism változott, mivel változhatat- lan érvéDyü elveken épült fel. A hallgatás azonban nem jelen­tette az», hogy megszűntünk fi­gyelemmel kisérni a fürdő körül történő eseményeket, elsősorban azt, milyen m^rtékban válnak valóra azok a vérmes remények, amiket a város és a fürdő ve­zetősége az átalakításhoz fűzött, vagy a sző szoros gazdasági hamarosan eltüntették a szeren­csétlenség nyomait. A földrengés okáról több fel­tevés alakult ki. A szakértők szerint a Hajdú hegy alatt az agyagrétegen nyugvó hatalmas homokréteg mozdult meg s ez okozta a földrengést, amely még a várostól délre eső községekben is károkat okozott. A szakértők akkor kijelentették, hogy a föld­rengés megismétlődésétől belát­ható időn belül nsm kell tartani. Tehát a holnapi évforduló sem­mi veszedelmet nem tartogat. A legkisebb félelemre sir ct ok. Ér­dekes, hogy lapunknak kakkor még Egri Népújságnak nevezett 1925. január 30-án nyomtatott számában vezércikk jelent meg, amely valóságos vátesi előreér* zéssel a földrengést megelőző napon ezt írja: »Vulkánok felett járunk s nem tudjuk, mikor in­dul meg lábunk alatt a föld. Al­világi erők moraja hallik olykor a mélyből s kart karba öltve, együttes erővel tán könnyebben megtebetnők az utat a biztonsá­gos tájak felé .. .* A jóslat már a következő reggelen beteljese­dett. értelmében : milyen jövedelme­zőséget mutat az a nagyösszegű befektetés, amiből az átalakítás megtörtént. A szombati vároti közgyűlé­sen a polgármesteri évnegyedei jelentéiben iimertetésre került a fürdők, 1934. évi eredménye. A jelentéi szerint a fürdőüzem bavétele 12 ezer pengővel volt több, mint 1933 ban. Az emel­kedés az idegenforgalom meg­növekedésének köszönhető, a megokolás szerint. A jelentés fenti részéhez Frindt Jenő vároii képviselő fűzött kri­tikát felszólalásában. — Ne mél­tőztassanak — mondta — olyan nagy eredménynek elkönyvelni ezt a tizenkétezer pengő pluszt, méltőztananak inkább megemlí­teni, hogy ezt a bevételi többle­tet az 1933. évi tízezer pengős hiány semlegesíti, mindössze kétezer pengő bruttőeredmény az, amit a fürdőigazgitőság föl­mutathat a tavalyi bosszú és meleg nyár utáD. — Indítványoz­ta ezután a felszólaló, hogy ez íniégmunkát ne a fürdőátalakí­táshoz hasonló nagy rizikójú és csekély jövedelmezőségű vállal­kozásokhoz használja fel a vá- város, hanem inkább a gyümölcs- termi Hit iparkodjék vele elő­mozdítani és a legelők fásítását oldja meg. Frindt Jenő pápai kamarás felszólalása élesen és reálisan világította meg a helyzetet kri­tikai részében is, de gazdasági vonatkozásában is. Két év alatt — két ezer pengő bruttóeredmény valóban olyan összeg, amely meggondolásra késstat. 1933-ban a fürdőigazgatőság a rossz nya­rat okolta a tízezerpeDgös mí­nuszért, de itt van az 1934. esz­tendő, amikor már úgyszólván márciusban kezdődött a nyár és októberig tartott ■ mindössze 12 ezer pengőt tudott összehoz­ni-— a múlt évi hiány fedezetére. Ez a kétezer pengő akkor is csak elmosódó százaléka volna a be­fektetett tőkének, ha a tiszta nyereség rovatából tündöklenék elő; mint bruttóbevétel azonban számba sem jöhet a befektetés­hez viszonyítva, de ha jól meg­gondoljuk, önmagában véve sem. Amikor a fürdőátalakítások ügye szőbakerült, a gyümölcs­termelői és export országszerte hatalmas lépésekkel haladt előt­tünk. De ha csak a vármegyé­ben nézünk is *zé*, Gyöngyöt valósággal a felhőkben járt gyü­mölcstermesztésével Egerhez ké­pest. Nem az lett volna-e a vá­rosi gazdaságpolitikának az első feladata, hogy ezt a gazdasági irányt támogassa minden ren­delkezésre állő anyagi eszközzel, minden rendelkezésre álló és erre a célra felhasználható terület be­ültetésével? Éppen Frindt Jenő volt az, aki ezt három év óta állandóan szorgalmazta. Ha ak­kor hajlik szavára a várcs ve­zetőség?, egy városi mintagyü- mölciös már jövőre, vagy 1937- ben többet hozott volna kétezer pengőnél — tisztán. Nem is szá­mítva azt a nevelő és buzdító erőt, amit egy mintsgyümölciös jelent egy város gazdatársadal- mában a gyümölcstermesztés ja­vára, a polgárság gazdagodásá­ra. Gyöngyösnek három millió pergőt hozott a múlt évben a gyűlölőikivitel.Egernek ugyan­akkor csak 700 ezer pengőt. Váj­jon vigasztaló tudat-e, hogy vi­szont a fürdő kétezer pengő bruttót eredményezett? Vájjon mi történik, ha az idén ismét roitz nyár lesz a a kővet­kező évek ugyanő.ak a hiányok foliozásávalfognak eltelni ? Vagy esetleg több kedvezőtlen nyár következik. Mibői fogják fedezni a deficitet? Kétségtelenül négy kockázat volt a fürdő átalakítása. És meryire női a bizoDytslanság tudata, ha meggondoljuk, hogy a befektetett összegeken kívül mit kockáztatott még a város, milyen értékeket kapcsolt ki a jövő, fejlődéséért végzendő mun­kából. Érdemei volt ? Mögöttünk a tények igazoló támogatásával, tiszta lelkiisme- rettel mondhatjuk: nem volt érdeme«. „Magyar farsang“ címmel rendezik meg vasárnap Gyöngyösen a MáfraalJI Bokrétaünnepséget Rz ünnepség részletes műsora. Gyöngyös, január 30. A Magyar Bokréta Szövetség, mint jelentettük, vasárnap Ma­gyar Farsang címen előadást rendez Gyöngyösön a Katolikus KuUurházban. Az előadás sze­replői a Mátraalji Bokréta Sző vétség, már ismertetett csoport­jai lesznak. A részletes műsor a rendezőség a következőképet állapította meg: Farsangi felvonulás délelőt Érdemes volt? Nem volt érdemes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom