Eger - napilap, 1935/1

1935-01-29 / 17. szám

Aka 6 fillér # Kedd ♦ Eger, XL VI. évfolyam 17. szám Trianon 16, 1935január 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ ▲ POSTAI SZÁLLÍTÁS­BAL EGY HŐNAPRA i í PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ- ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ) Eger város gazdasági kérdései a képviselőtestület szombati közgyűlése előtt Az évnegyedes jelentés kétórás vitájában a gyümölcstermesztés fontosságát hangsúlyozta minden felszólaló Elhatározták az üzemi adósságok törlesztését az 1936. évtől Eg«r város képviselőtestülete szombaton délután négy órakor tartotta januári rendes közgyű­lését. A közgyűlést nagy érdek­lődés előzte meg, amit az üzemi adósságok kérdése és az űj mormáltstátuí bemutatásával kap­csolatos intézkedések idéztek elő. A közgyűlést Braun Károly b. polgármester egy nyilatko­zattal nyitotta meg, reflektálva a behelyettesítő választások ide­jén egyik fővárosi napilapban megjelent cikkre. A cikk olyan kitételeket tartalmazott, amelyek szerint a polgármester nyug­díjazásával olyan űj rezsim kez­dődik a városházán, amelynél nem fognak érvényesülni azok a befolyások, amik az eddigi rezsimnél érvényesültek. A he­lyettes polgármester kijelentette, hogy ennek a cikknek megjele­nésében a város űj vezetőségé­nek semmi szerepe nincs, mivel az űj vezetőség első feladatának tekint mindazoknak a tényezők­nek lehető összefogását, amelye­ket nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagyni a veze­tőségnek, ha valóban a város boldogulásáért akar dolgozni. Frank Tivadar h. főjegyző a napirend első pontjaként az év- negyedes jelentést olvasta fel. A jelentés beszámolt a város adóbevételeiről, megemlítve,hogy a múlt évben a város adóbevé­tele a tőzsdékből kapott része­sedéssel együtt 560,639 pengőt tett ki. A gyümölcitermelés ör­vendetesen fejlődik, a város 900 fajgyümölcsfáből álló mintagyü- möloiöst létesített az ínségmunka terhére. A villanyüzemeknél a fogyasztók száma jelentősen emelkedik, a fürdőnél 12 ezer pengővel volt több a bevétel, mint az eimult évben, ami a megnövekedett idegenforgalom­nak tulajdonítható. Az évnegyedei jelentés vitá­jában elsőnek Lang Nándor szólalt fel. Nagyon örül annak, hogy uj rezsim van a városhá­zán és sok szerencsét kíván az űj vezetőségnek. Reméli, hogy most már a legszigorúbb taka­rékosság fog érvényesülni a vá­ros vezetésénél. Rudii Károly őrömmel érte­sül arról, hogy az idei ínség- munkánál már a külső városré­szek kívánságait is figyelembe­vették. Kéri, hogy ne csak a Pacsirta utcát, hanem a Farkas­völgy utcát is hozzák rendbe, legalább ideiglenesen, mert a közlekedés teljesen lehetetlenné váll ezen az útvonalon. Java­solja, hogy az esti közvilágítás bekapcsolását tolják ki, mert n?m szükséges az utcai lámpá­kat háromnegyed ötkor meg- gyujtani, amikor még negyed hatkor is elég világos van. Az üzemi igazgatóság mindig vegye figyelembe a változó időjárást, mert a későbbi villanygyujtás- sal jelentős összegeket lehet meg­takarítani. Indítványozza, hogy az évnegyedes jelentés a jövő­ben számoljon be az üzemi és bérleti bevételekről és ismertesse a Korona bizottság negyedévi jelentését a szálló üzemi forgal­máról. Dutkay Pál a gyümölcsterme­lés fejlődését méltatta és rámu­tatott azokra a hibákra, amik még mindig fennállsnak és gá­tolják a továbbfejlesztés mun­káját. A Gyümölcstermelők Or­szágos Egyesülete hevesmegyei csoportja egy évvel ezelőtt meg­alakult, de még a mai népig sem ült össze, hogy megvitassa a vármegyei gyümölcstermesztés fontos és időszerű kérdéseit. Eddig kicsi volt az egri piac és olyan volt a helyzet, hogy az idegen kereskedőket megakadá­lyozták abban, hogy közvetlenül tárgyalhassanak a termelőkkel. Ha lesz itt egy szerv, amely gondoskodni fog arról, hogy a fajgyümölcsök vagontételekben álljanak rendelkezésre, meg fog növekedni a város polgárságá­nak jóléte, hiszen a magyar gyümölcs a világ legízesebb gyümölcse és mindenütt keresett cikk. Ne maradjunk bizonyos dol­gokban hátrább szorítva Gyön­gyösnél, ahol már 80 ezer pengős csomagolőcsarcokot építenek. Petro Kálmán ugyancsak a gyü­mölcstermelés fontosságát hang­súlyozza. A helyettes polgár- mester bevezető bejelentésével kapcsolatban úgy nyilatkozik, hogy sem a b. polgármester, sem a h. főjegyző nem tekintik magukat űj rezsimnek, ők ma­guk tudják, hogy vezető pozí­cióba kerülve meg kell terem­teniük mindazoknak a tényezők­nek együttműködését, amelyek előbbreviszik a köz ügyeit. Meg­győződése, hogy az űj vezetőség dolgozni fog, nem azért, hogy megmutassa, mi lesz itt, hanem mert lelke parancsa, hogy dol­gozzék a város érdekében. Sós Mihály örömmel említi meg, bogy a város mezőgazda­sági bizottsága bosszú szünet után megkezdte működését és Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő tevékeny részt vesz a bizottság munkájában. vitéz Subik Károly: Nagyon helyes volt, hogy a helyettes polgármester űr megemlítette a fővárosi lapban megjelent cik­ket. Nem lehet űj rezsimről sző, amikor azok ülnek a vezetői székbeD, akik áthozták szemé­lyükben a régi rezsim politikáját és felelősségét. Éppen ezért helytelenítem Láng Nándor kép­viselőtársam felszólalását. Mi csak arra kérjük a vezetőséget, hogy hallgassanak meg figye­lemmel bennünket, ne terrorizál­janak le bennünket, mint pél­dául a Korona munkálatainak vállalatbaedásánál tették, s ké­sőbb kiderült, hogy nekünk volt igazunk; azt kérjük, hogy az elöljáróság olyan magatartást tanúsítson irántunk, mint olyan emberek iránt kell, akiket a nép bizalma küldött ide a közgyű­lési terembe. Ami a gyümölcs­termelést illeti, valóban nagy fel­adatok várnak még a városra. Gyöngyös csakugyan nagy ha­ladást tett ezen a téren, különö­sen szótő, mióta Egerben nem lévőn alkalmunk arra, működé­sünk színhelyét áttettük Gyön­gyösre, terveink megvalósítása céljából. Nem titok, hogy a gyön­gyösi gyümöloicsomagoiő építé­sét erőien támogattuk s éppen én voltam az, aki az ellenzőket elnémítottam a GizdatágiEgye­sület közgyűlésén ebben a kér­désben. Ha vizsgáljuk, miért ala­pozódott meg és nőtt nagyra Gyöngyös gazdasági élete, rá kell jönnünk, hogy azért, mert ott működik a Havesvármegyei Gazdasági Egyesület. Ennek az egyesületnek olyan igazgatója van Balogh István személyében, aki a találékonyság, gazdasági és üzleti érzék legmagasabb fo­kával rendelkezik. Á'líihatom, hogy Gyöügyös a maga gazda­sági erősödését dr. Puky Árpád polgármesteren kívül Balogh István nagy munkásságának kö­szönheti. Határozza el a képvi­selőtestület, hogy meghívja Eger­be hosszabb időre ezt a kiváló embert, figyelje meg a gazdasági életet, a gyűmölcikivitel kérdé­sét és tapasztalatát közölje ez elöljárósággal a város hasznára és boldogulására. Frindt Jenő hangsúlyozta, hogy az ínaőgmunkát gazdasági­lag jövedelmezőbb befektetések­re kell fordítani, nem mint a múlt­ban tette &z elöljáróság a nagy rizikójú fürdőátalakííácnál. Évek óta sürgeti, hogy mintagyümöl- ciöst létesítsen a város az ínség- munkából és a gyümölcstermesz­tőé programmját munkálja ki vele, ezenkívül a legelők fásítá­sát vigye keresztül. F/agy László ez állattenyésztés felkarolását kérte. Vida Ferenc a Homok u!ci megépítéséért mondott köszönetét. Lipoaey Pá­ter dr. a Hevesvármegyei Gaz­dasági Egyesület Gyöngyösre való telepítésének körülményeit ismertette. Hangsúlyozta, hogy a város nem adta meg az Egye­sületnek azt a támogatást, ame­lyet ez föltétlenül megérdemelt. Miskolcty István szővátette

Next

/
Oldalképek
Tartalom