Eger - napilap, 1935/1
1935-06-23 / 99. szám
aba 10 FILLÉR Eger, XL VI. évfolyam 99. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 16, 1935 június 23, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGT HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ BPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) A délhevesi ármentesitést a vízjogi eljárás előtt nem lehet megkezdeni, de a földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy a tárgyalást még ebben a hónapban tartsák meg Áprilisban jutott ódéig az al- sőhevesi ármentesítés kérdése, hogy a kormány megállapította az árvédelmi munkálatok költségeit. A megállapítás szerint az árvédelem 386 ezer pengébe kerül, ebből 315 ezer pengét államsegélyként kap Heves vár- megye, 36 ezer pengét 17 évi törlesztésre kölciönképpen ad az állam, s további 36 ezer pengéről a vármegyének magának kell gondoskodóié. A földművelésügyi miniszter az államsegélyből már ötvenezer pengét kiutalt, és Okoliosányi Imre alispán megtette a izük- séges lépéseket, hogy minél sürgősebben meginduljanak az árvédelmi munkálatok, amelyekhez nagy gazdasági és biztonsági érdekek fűződnek, A munkálatok megkezdését a vízjogi eljárás hátráltatta, amely rendkívül szövevényes és hosszadatEger, június 22. Az a nagyszabású turaűt, a- melyet a Királyi Magyar Automobil Club hivatalos lapja az »Autó» rendez huszonötéves jubileuma alkalmából, vasárnap junius 23-án délelőtt vonul át városunkon, amely a régi sport- tradiciőkhoz híven ünnepi fogadtatásban részesíti a magyar jelesekből ős elsőrendű külföldi versenyzőkből állő automobilistákat ős motorkerékpárotokat. * A turaűt startja 4 őrakor lesz Budapesten ahonnan Szolnok érintésével futnak a résztvevők Debrecen felé. A Hajdúszoboszlónál elhúzódó egyenesben futják le a tízkilométeres síkver- senyt, majd megállás nélkülfoly- tatják a résztvevők útjukat Nyíregyházán, Tokajon, Miskolcon át Lillafüred felé. más. Éppen ezért az alitpán azzal a kéréssel fordult a miniszterhez, hogy még a vízjogi eljárás lefolytatása előtt adjon engedélyt a munka megkezdésére, különös tekintetlel arra, hogy a megyében igen nagy a munkanélküliség. A miniszter ugyan nem járult hozzá ehez a tervhez, azonban intézkedett, hogy az engedélyezési tárgyalást még ebben a hónapban megtartsák. A vízjogi hatóság ma délelőttre tűzte ki a tárgyalást és a miniszter felhatalmazást adott arra, hogy ezen a helyszíni tárgyaláson kiadható legyen az ideiglenes engedély és a munkálatokhoz hozzá lehessen fogni a miskolci kultúrmérnöki hivatal tervei alapjáo. A vízjogi tárgyaláson Olcoli- csányi Imre alispán és dr. Búzás Endre vármegyei főjegyző vesz- | nek részt ma délelőtt. Egyórás pihenő után a lillafüredi 14-es kilőméterkőnél második a huszonnégykilőméteres hegyiverseDy. A versenyzők azután folytatják útjukat a Bükk lejtőjén FelsőtárkáDyon és Felnémeten át Eger felé. Az Egar- ből induló délelőtti két autobutz a hegytetején a 39-es kőnél megáll s a MAVART rendelkezése szerint bevárja azt az időpontot, amikor a hegyiverseny indítója szünetet rendel. A két autóbusz aztán felzárkózva a Répáshuta felől érkező harmadik autóbusz- szál egyetemben fut le a szabaddá tett pályán Lillafüredre. Jelentősen vesz részt a nagy szabású tűraűt rendezésében a Hevesvármegyei Au'omobilosok Egyesülete, amelynek igazgatósága dr. özekkel Ferenc elnökkel az élén hetek óta fáradozik az egri ős mátrai rész síma lebonyolításának érdekében. Közel hatvan résztvevője van a túrának, amelyet a magyar automobilizmus aranykorára emlékeztető körültekintéssel ős precizitással rendezett meg a Királyi Magyar Automobil Club hivatalos lapja. Az egri ellenőrző állomás színhelye a Korona Szálló előtt lesz, ahol a hivatalos funkciókat a Eger, június 22. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület és a Gyümölcstermesztők Országos Egyesülete heves- megyei fiókjának nemrég megtartott értekezletén dr. Serbán Iván, ezőta a Külkereskedelmi Hivatal elnöke nagyvonalú programot adott. A nagy programoknak az a sajátságuk, hogy tartalmuk egy mondatban kováciol- ható össze s ennek a mondatnék időállónak és általános érvényűnek kell lennie, nem egyedül a törvény erejénél, hanem önmaga igazságánál fogva. Serbán Iván dr. ezeket mondta : vissza kell állítani a magyar föld jövedelmezőségét, mert e- nélkül nem lehet elindulni az agrárpolitika útján. — Nem fog neheztelni a Külkereskedelmi Hivatal kiváló szakértelmű elnöke, ka kiegészítésként egy másik mondatot fűzünk helytálló megállapításához : meg kell teremteni a magyar verejték jövedelmezőségét. A két tétel szorosan kapcsolódik egymáshoz és meg kell egy pillanatra állni, hogy kibontakozzék értelmük és igazságuk. Kezdjük azon, hogy a mezőgazdasági szakoktatás Magyar- országon egész gyenge lábon áll. Nem a szekoktatók elégtelen munkája miatt, ezt a vádat nem lehetne alátámasztani semmivel a hivatása magaslatán álló oktatói kar munkája láttán. Itt elsősorban a szakiskolák Hevesvármegyei Automobilosok Egyesületének sportintézői végzik. A tűraűt résztvevői csak egy pillanatig időznek az ellenőrző állomáson, amíg idejöket bejegyzik s azután folytatják útjukat Sirok felé s Mátraháza— Gyöngyös—Asződ—Vác érintésével érik el a túra végső gontját, a megyeri csárdát. Innen csoportosan a Hősök Emlékéhez vonulnak és koszorút tesznek le. elégtelenségéről esik sző. A földművelésügyi tárca parlamenti tárgyalásának egyik szónoka számítást mutatott be, amely szerint minden hatezer mezőgazdára jut egy szakiskola. Szinte csodálatos volna ez a statisztikai kép, ha nem volna egyben elrettentőén szomorú. Mert e kép mögött óriási ellentéként áll az a tény, hogy agrárállam, mezőgazdasági ország vagyunk, ahol az állami rend és oizlálytagoző- dás, a szellemi és anyagi értékrendszer hatalmas gúlája a mezőgazdaságra alapozódik. Ezen a történelmi területen úgyszólván mindenkinek és mindennek az élete a földből gyökerezik, annál az aránynál fogva, ahogy a mezőgazdaság lakossága a nemzet testében helyet foglal. A föld a legnagyobb nemzeti érték s termékenységétől, művelési eredményeitől függ az állam boldogulása és az egyéneké. Es itt érkezünk el a magyar verejték problémájához. A magyar mezőgazdasági művelődés nem ad, mert nem adhat elegendő ismeretet a föld leghelyesebb és leggazdaságosabb kihasználására, már csak intésményeinek csekély számánál fogva sem. De még nagyobb hiba, hogy ilyen körülmények közt nem lehet megvalósítani a legszigorúbb iskola kötelezettséget a mező- gazdasági szakoktatásnál. Erre pedig föltétlenül szükség van. Nem közömbös sem az egyénre, Egerben tíz óra utón kezdődik az „Autó“ jubileumi turaútjának dtuonulása Meg kell teremteni a magyar verejték jövedelmezőségét Gyümölcstermesztés! szakiskolákat és törvényes iskolakötelezettséget kíván az egyén és a nemzet érdeke
