Eger - napilap, 1935/1
1935-06-20 / 97. szám
2 EGÉR-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. június 20. Mert így a nagykereskedő meg* kapja az firúböl a maga fikiz jutalékát, a többi pedig az iltető szállítóé, aki neki az árut kőid* te. Most pedig kérdem a közve* títö kereskedőket: bűn-e ez, hogy mi termelők ugyanígy bizományba szállítjuk saját lermelvénye- inket és az ebből származó hasznot magunknak hsgyjuk és nem nekik? Vádolbatnak-eezért bennünket bármilyen rossz akarattal, haraggal? Ha józan ésszel gondolkoznak és tárgyilagosak akarnak lenni, bizonyára nem. Mert mint a világon mindenki, ügy ők is, mi is azt tartjuk: először jövünk mi és eiak azután más. Azért dolgozunk éjt-napot összetéve, hogy szorgalmas munkánk gyümölcsét mi magunk él- vezhessük. Ezért álltunk össze az idén 83 an uborka termelők, hogy mint egyik fő kiviteli cikknek, a híres egri melegágy! uborkának a hasznát ne a közvetítő, hanem mi magunk élvezhessük. És ez várakozáson felül sikerült. Már hetek őta meg van majdnem minden termelőnek a múlt évi egyenlő viszonyok mellett a mull év egész bevétele. Amit azóta bevételeztünk, tiszta hasznot jelent a múlt évihez képest Ez az összeg a múlt években a közvetítő kereskedőknél maradt. Csak a józan eszünkre hallgatunk, ha ezt az elég tekintélyes összeget (több ezer pengőről van sző) önmagunknak hagyjuk meg. Megpróbáltuk ezt más árúnál is. Ugyan így szállítottunk: retket, zöldséget, epret, cseresznyét és a rendszer mindenütt bevált, annak ellenére, hogy a közvetítő kereskedők budapesti nagykereskedőikkel együtt mindent elkövettek, hogy ezt a számukra veszélyes mozgalmat leszereljék, így történt meg az e nem mindennapi eset, hogy gyakran drágábban vásároltak az egri piacon, mint árusítottak a budapestin. így tehát mi termelők jól jártunk. Azok is, akik össze álltunk, azok is, akik künn maradtak. Mert egyrészt mi diktáltuk a tényleges budapasti árral az egri piac árait is, másrészt a lehetetlenné tételünkre irányuló még magasabb ár kifizetésével min* den termelő magaaabb árakat kapott terményeiért. Látható tehát mindezekből, hogy a bizományba való eladás a leghelyesebb értékesítési módszer. Ennek a módszernek a kiépítésére nekünk már messzemenő terveink is vannak. Nevezetesen: be akarjuk a jövő termelési évre szervezni Eger ős környékének minden termelőjét, akár a zöldig, gyümölcs, vagy szőlő legyen az, amit termel. Tervünk szerint a helyi és vidéki fogyasztás részére szolgálna a gőzmalom telke, mint piac, a Budapestre és külföldre szánt árúknak pádig a vasútállomás mellett lévő Borssővetkezet, ahol a nép bármely órájában, reggeltől estig vennénk át az árút másnapi, külföldi szállításnál esetleg későbbi elszámolásra. így az árú folytonosan érkezvén azonnal csomagolva lenne, tárolással sem idő- sem romlási veszély nincs, a legfontosabb eredmény pedig, hogy közvetlenül az állomáson lévén, ahol a telepnek saját vasúti vágánya és két rakodő helye van, azonnal útnak indítanák a berakott kocsikat s így azok fél, Gyöngyös, június 19. Szombaton este a Btuckner nagytermében zajlott le a tíz éves fennállását ünneplő gyöngyösi Katolikus Énekkar hangversenye. Az est, Gyöngyös rövid idő alatt hatalmasat fejlődött zenei életének, méltó művészi megnyilvánulása volt. Maga az a tény, hogy a hangverseny vallás és társadalmi különbség nélkül megmozgatta, nemcsak Gyöngyös, hanem a messze környék zeneértő és a komoly művészetért lelkesedő közönséget, előlegszta a sikert, aki azonban végig hallgatta a Zenekedvelők Egyesületének, Hunyadi László nyitányát, a 100 tagú énekkar klasszikus énekszámait, azzal a meggyőződéssel távozott, hogy a két karnagy: Pdteay János és Tomits György Eger, június 19. Vizsgára mentünk ki szombaton a Kerecsendi úton levő önálló gazdasági népiskolába. Aki régebben járt arra, nem ismert rá a területre, mert néhány év alatt minden megváltozott ott. Nem is olyan régen még a város szemét-telepe büzlött ezen a helyen. Ma pedig viruld gazdasági kert s valóságos rőzsa-liget fogadja az odaérkezőt. Gáspár János igazgató és gazd. felügyelő cSltudatos, szívős és minden közömbösségen győzedelmeskedő munkájának szép gyümölcse ez az örvendetes átalakulás. Bent a tanteremben felvirágozott tanítói asztal és csupa-virág padok között kipirult arcú leányok és fiuk értelmes válaszokban fejtegetik, hogyan kell gazdaságosan kertészkedni, többet, jobbat és olcsóbban termelni. A gazdasági élet komor felhőire is derűs fény árad ezeknek a gyermekeknek a szavaiból, hitéből és tenniakarásáből. A szőlőt egész napokkal hamarabb érnek rendeltetési helyükre, mint a reggel, vagyis naponként csak egyszer történő indításnál. Még sok minden tartozik e fontos ügyhöz, de most csak egyelőre ennyit, és még azt, hogy ha testvérvárosunk Gyöngyös meglátta ugyanezeket és nagy költséggel megépíttette a a vasúti csomagolót, nekünk is meg kell ezt szervezni és csinálni, ha nem akarunk itt is lemaradni élelmes testvérvárosunk mögött. Nagy László, földműves, vezetésével Gyöngyös zenei kultúrája alig egy év alatt, évtizedes munkát meghaladó ritka szép eredményt mutat. A zenekar és énekkar, az előző évektől eltérően, egy úton halad ős az igazi művészettől áthatva meglepő eredményeket produkálnak, amit a közösen előadott, Strauss: Kék Duna keringője bizonyít, melyei a közönség szűnni nem akaró tapssal újra, meg újra megismételtetett. A hangverseny sikeréhez nem kis mértékben járult hozzá ez est illusztris vendége dr. Sándor István operaénekes, aki hízelgő, lágy tenorjával percekig magával ragadta a közönséget. A hangverseny után táncmulatság következett, amely kitűnő hangulatban hajnalig tsrtott. beli vizsga után kedves hívásnak engedve megtekintettük az intézet kézimunka- és háziipari kiállítását. Alig hittük el szemünknek, hogy az a sok szép asztalterítő, horgoltkendő, hímzett fehérneműk, kész női ruhák, diványpárnák, receterítők, sárközi, buzsáki, írásos ős antikhímzések, vesszőkosarak, ruháéi oipőkefák, porkefék, lábtörlők sib. ezeknek a gyermekarcű leányoknak és fiúknak a kezei közül kerültek. Az első csodálkozás után azonban csakhamar meggyőződtünk arról, hogy minden, amit ott láttunk, a növendékek munkája. Érdeklődésünkre az igazgatő űr szíves készséggel adott felvilágosítást minden kérdésre. Elmondotta, hogy a háziipari és kézimunka-oktatásnak rendkívüli jelentősége van éppen Egerben, ahol a lakosság körében szinte ismeretlen valami ez a foglalkozási ág. Pedig, amint az iskolai munka mutatja, az egriek igen tanulékonyak, s hamar megkedvelnek mindent, ha annak a hasznáról meggyőződtek. Az iskola működése elején büntetöeszkösöket is kellett használni, hogy eljárjanak a növendékek a háziipari és kézimunka órákra. Ma pedig az ő kérésükre állandóan meg kell hosszabbítani ezeket az órákat. Különösen a lányok szorgoskodnak ezen a téren! A szaktanítónők rendszeres géphímző-, szabás- varrás-, és fehérnemű-varrás-tan- folyamokat rendeznek, ahol a leányok mindent megtanulnak, amire egy jő háziasszonynak szüksége van, hogy fehérnemű, női felsőruha, kézimunka stb. szükségletét házilag elkészíthesse. Nagy gondot fordítanak a magyaros ízlés megismertetésére és megkedveltetésére. Arra is gondolnak ezeken a tanfolyamokon, hogy a háziipar és kézimunka kereseti forrássá is lehessen. Beszédes bizonyság erre Homolya Róza III. növendék, aki boldogan jelentette a napokban : «Tanítónőm, a receteritőmet 12 pangóért megvették.» Neki 6 P-be volt az enysg. Az egész munka az iskolában készült el. Elmondotta még Gáspár igazgatő, hogy kiállításaikat nem- ciak itthon rendezik meg, hanem részt szoktak venni az országos mezőgazdasági kiállításon is. Sőt 1928-ban éppen az ő iskolájának a kezdeményezésére kezdtek bekapcsolódni a többi vidéki intésetek is az országos kiállítás kereteibe. Ebben az évben az egri gazd. népiskola igen szépéi gazdag anyaggal vett részt az őriz. mezőgazdasági kiállításon és amint az egy elénktárl okmányból kitűnik, nem mindennapi eredménynyel. Ebben az okmányban az van, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a f. évi országos mezőgazdasági kiállításon való sikeres szereplésért és az ott bemutatott kiváló anyagért az igazgatónak és tantestületének magas elismerését fejezi ki. Ügy éreztük, hogy ehhez a magas elismeréshez, csak őszinte szívvel gratulálhatunk Gátpár igazgatónak ős fáradhatatlanul lelkes tantestületének. Kívánatoi volna, hogy ennek a nagyfontosiágű iskolának a munkája iránt Eger közönsége nagyobb érdeklődést és több áldozatkészséget tanúsítson. Nagyon helyesen tenné az iskola, ha a jövőben valahol a város középpontjában rendezné meg kiállítását, hogy mindenki megtekinthetné azt. így alakulna ki az iikola és a város közönsége közt az a belső kapciolat, amely a teljes kiépítés munkáját lehetővé tenné. . * Ami természetes, abban lehet bízni, ki «Igmándit» iszik, nem fog csalatkozni. Fényesen sikerült a tízéves Gyöngyösi Katolikus Énekkar jubileumi hangversenye Miniszteri elismerésben részesült az egri gazdasági népiskola
