Eger - napilap, 1935/1

1935-06-16 / 95. szám

ÄH A 10 FILLÉR Eger, XL VI. évfolyam 95. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 16, 1935 június 16. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES BjZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Az egri gazdákhoz. (dr. k. e.) — Értifik meg jól: termelni tudni kell. Az egri gaz­dák a tanult termelőiben elma­radtak, az egri határ ötvenezer gyfimölcifája közfii a.legnagyobb réiz beteg, valőiágoi kórházi anyag, a kártevők elleni véde­kezőinek alig van nyoma. Nagy hiba az ii, hogy a gyümölcs- fákat szakszerűtlenül izerte ül­tették a szőlők közt, ami sem a gyümölcsfának, lem a szőlőnek nem válik javára, mert egymás elől elszívják a táplálékot; de ez a helyzet azt ii megakadá­lyozza, hogy a különböző vé­dekezéseket keresztül lehelten vinni. Ezen változtatni kell: az egri gazdáknak nem szabad az utolsó torban kullogniuk, mert Eger környéke alkalmas arra, hogy az ornág leggazdagabb gyümölcstermő vidékévé fejlesz- izék, — Ez volt a lényege annak a kemény és őszinte előadásnak, amelyet Bske László tanár, a Külkereskedelmi Hivatal gyű- mölcsszakértője tartott az elmúlt szombaton a városháza nagyter­mében az egri gazdák számára. Kellett ez a keménység és őszin­teség, mert enélkfil az életet sem elkezdeni, sem folytatni sem újrakezdeni nem lehet. És itt er­ről van szó: az egri gazdák jobb életéről, meggazdagodásuk biztos útjáról. Kár, nagy kár, hogy éppen azok, akiknek oku­lására és felvilágosítására szólt ez az előadás, alig voltak talál­hatók a teremben, de jó dolog­idő volt ezen a szombat dőlelőt- tőn s a gazdák kint dolgoztak már hajnaltól a szőlőhegyen. Igen: dologidőben senki sem szereti otthagyni a hegyet, de vájjon nem hozzátartozik-e a dologhoz a szükséges ismeretek megszerzése? Kérdés, nem több haszna lett volna-e az egri föld- iqűveiembernek abból, ha vé­gighallgatja ezt az előadást, mint, hogy a régi módszer szerint, a régi hibákkal a ma már édes­kevés »szakértelemmel« tovább folytatja a munkát a határban, — ott ahol a nagyapja elhagyta. Azt hisszük, igen. De a tényekkel számolni kel). Ha a gazdák nem voltak ott, hozzájuk ménjénél a sző és írás képében, amit meg kell tudniuk — és meg kell fogadniuk. Ma már nem lehet tudás nél­kül a kapát sem kézbe fogni. Elveszett az a gazda, akinek nincsenek könyvei, aki nem ta­nul ; és nem érdemli meg, hogy a szegénységből és nyomorúság­ból való kisíránkozását meg­hallgassa az állam és a társa­dalom. Nagy a szegénység, nincs betevő falat— hangzik a panasz, ugyanakkor pádig elhanyagolt fák állnak a határban, amik kellő gondozással ötszörösét, tíz­szeresét hoznák pénzbeli érték­ben a termelő bugyellárisába a mai szűk jövedelemnek, hiszen a magyar gyümölcsért nagy összegeket fizetnek külföldön páratlan zamata miatt. Akinek csak néhány talpalatt- nyi földje van, rajta áll, hogy nyomorog, vagy tisztességes meg­élhetést teramt magának és csa­ládjának belőle. Aki pedig nem használja ki kellőképen a földet, nem is érdemli azt meg. Mert ne higyje egyetlen gazda sem, hogy a földje egyedül az övé. A föld az egész nemzeté s a magán- tulajdon nem jelenti azt, hogy vele vissza is lehet élni, vagy el lehet hanyagolni. Ma minden nemzeti értékre szükség van, hogy a jobb jövőt fel lehessen építeni és bűnt követ el min­denki, aki a tulajdonában lévő értékből nem a legjobbat és legtöbbet kamatoztatja a saját maga és a köz javára. Nem árt ennél a pontnál olasz példára hivatkozni. A háború után a nemzetközi bizalmatlan­ság az önellátás rendszerébe hajlottá az államokat. Az volt a cél, hogy mindent az állam határain belül kell termelni és előállítani. Részben ez, részben pedig a búzabehozatal követ­keztében kiszivárgő pénz össze­gének csökkentése ösztönölte arra Mussolinit, hogy megindít­sa a híres búzaosatát. Mocsaras területeket szárítottak ki és meg­kezdték az olaszok számára nép­szerűtlen foglalkozást, a búza­termelést. Az olasz állam iijjáteremtője azonban nem elégedett meg ez­zel és ennyivel. Állandőan el­lenőriztette szakemberekkel a termelést és aki nem tudta ki­hozni a földből a legnagyobb eredményt, attól az állam el­vette a földet és olyanoknak adta, akik művelésére alkalma­saknak bizonyultak. És Mussolini megnyerte a bű- zaciatát, győzedelmeskedett né­pének kényelemszeretetén s ha másként nem, erőszakkal ismer­tette el a tudás és szakképzett­ség szükségességét. Sokszor úgy látszik, hogy ná­lunk is szükség van ilyen ke­mény intézkedésekre. A föld- művesemberek közül igen so­kan lebeciülik a betűt, ahelyett, hogy megbecsülnék és tanulná­nak belőle. Szinte szégyen volt hallani ugyanosak Baké László szájából azt a tényt, hogy az egri borászati és szőlészeti szak­iskolában, huszonöt éves fenn­állása alatt mindössze tizenhá­rom egri gazdagyerek tanulta Eger, június 15. Az államvasutak igazgatósága értesítette Eger város idegen- forgalmi hivatalát, hogy június 20-án, Űrnapján filléres gyors­vonatot indít Budapestről Eger­be. A vonat 1400 utassal reggel 8 óra 51 perckor érkezik Egerbe és 20 óra 10 perckor indűi visz- sza a fővárosba. A múlt évi nagysikerű bala­toni filléres kirándulás arra in­dította a MÁV-ot, hogy az idén is filléres gyorsot indítson a Balaton mellé az ország észak­keleti részéből. Ezúttal azonban a szokottnál is több várost kap­csol egybe a tervezet, mert Eger, Gyöngyös és Hatvanon kívül Mezőkövesd, Miskolc, Nyíregy­háza és Sátoraljaújhely is egy vonathoz kapcsolódnak. A balatoni idény most bonta­kozik ki minden természeti pom­pájával, üdülési és szórakozási lehetőségével, ügy, hogy a hét város közönsége minden bizo­a szőlő és bor szakszerű keze­lését. Az érdektelenségnek s a tanulástól való idegenkedésnek ez a foka egyenesen megdöb­bentő. Ezen a helyzeten osakugyan változtatni kell. Megállapítást nyert, hogy milyen gyümölcsök termelhetők, kijelentették az il­letékes tényezők, hogy korlátla­nul lehet termelni egytípusú gyümölcsöt, mert a külföldi pia­cok megvásárolják, elegendő szakember van, aki tanáccsal és felvilágosítással szolgál, — csak éppen haladni kell a korral, csak éppen meg kell tanulni a helyei, gazdaságos termesztést. Ha szép szóval nem megy, a hatalom erejével kell megtaní­tani mindenkit a saját és a nem­zet érdekeinek előmozdítására. Elvégre mezőgazdasági ország vagyunk, ahol minden életnek alapja a föld. nyossággal tömegesen fog jelent­kezni, hogy kél kellemes na­pot töltsön el a magyar tenger partján. A filléres gyors terv szerint június 22-én a déli órákban in­dul és 23 án este 8 óra tájban indulna vissza. A menettérti jegy ára Egerből, Gyöngyösről és Hatvanból 5 pengő 40 fillér, ehez azonban hozzá kell számí­tani Egerből és Gyöngyösről a fővonalig terjedő út költségét, amit valószínűleg kedvezménye­sen számít a MÁV e filléres utasoknál. Itt említjük meg, hogy a deb­receni vásárvonatra az első nap szép eredménye után megszűnt az érdeklődés Egerben. Amint a vonat indításának terve nyil­vánosságra került, néhány óra alatt ötvenketten jelentkeztek, ez a szám azonban nem is nőtt nagyobbra. Ha csak az egrieken múlik, a vonatot aligha indítot­ták volna, azonban a többi vá­Űrnapján filléres gyors jön Budapestről Egerbe Június 22-én kétnapos filléres gyors indul Egerből és Gyöngyösről Siófokra 16-án reggel indul a debreceni vásárvonat

Next

/
Oldalképek
Tartalom