Eger - napilap, 1935/1
1935-06-16 / 95. szám
ÄH A 10 FILLÉR Eger, XL VI. évfolyam 95. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 16, 1935 június 16. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES BjZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Az egri gazdákhoz. (dr. k. e.) — Értifik meg jól: termelni tudni kell. Az egri gazdák a tanult termelőiben elmaradtak, az egri határ ötvenezer gyfimölcifája közfii a.legnagyobb réiz beteg, valőiágoi kórházi anyag, a kártevők elleni védekezőinek alig van nyoma. Nagy hiba az ii, hogy a gyümölcs- fákat szakszerűtlenül izerte ültették a szőlők közt, ami sem a gyümölcsfának, lem a szőlőnek nem válik javára, mert egymás elől elszívják a táplálékot; de ez a helyzet azt ii megakadályozza, hogy a különböző védekezéseket keresztül lehelten vinni. Ezen változtatni kell: az egri gazdáknak nem szabad az utolsó torban kullogniuk, mert Eger környéke alkalmas arra, hogy az ornág leggazdagabb gyümölcstermő vidékévé fejlesz- izék, — Ez volt a lényege annak a kemény és őszinte előadásnak, amelyet Bske László tanár, a Külkereskedelmi Hivatal gyű- mölcsszakértője tartott az elmúlt szombaton a városháza nagytermében az egri gazdák számára. Kellett ez a keménység és őszinteség, mert enélkfil az életet sem elkezdeni, sem folytatni sem újrakezdeni nem lehet. És itt erről van szó: az egri gazdák jobb életéről, meggazdagodásuk biztos útjáról. Kár, nagy kár, hogy éppen azok, akiknek okulására és felvilágosítására szólt ez az előadás, alig voltak találhatók a teremben, de jó dologidő volt ezen a szombat dőlelőt- tőn s a gazdák kint dolgoztak már hajnaltól a szőlőhegyen. Igen: dologidőben senki sem szereti otthagyni a hegyet, de vájjon nem hozzátartozik-e a dologhoz a szükséges ismeretek megszerzése? Kérdés, nem több haszna lett volna-e az egri föld- iqűveiembernek abból, ha végighallgatja ezt az előadást, mint, hogy a régi módszer szerint, a régi hibákkal a ma már édeskevés »szakértelemmel« tovább folytatja a munkát a határban, — ott ahol a nagyapja elhagyta. Azt hisszük, igen. De a tényekkel számolni kel). Ha a gazdák nem voltak ott, hozzájuk ménjénél a sző és írás képében, amit meg kell tudniuk — és meg kell fogadniuk. Ma már nem lehet tudás nélkül a kapát sem kézbe fogni. Elveszett az a gazda, akinek nincsenek könyvei, aki nem tanul ; és nem érdemli meg, hogy a szegénységből és nyomorúságból való kisíránkozását meghallgassa az állam és a társadalom. Nagy a szegénység, nincs betevő falat— hangzik a panasz, ugyanakkor pádig elhanyagolt fák állnak a határban, amik kellő gondozással ötszörösét, tízszeresét hoznák pénzbeli értékben a termelő bugyellárisába a mai szűk jövedelemnek, hiszen a magyar gyümölcsért nagy összegeket fizetnek külföldön páratlan zamata miatt. Akinek csak néhány talpalatt- nyi földje van, rajta áll, hogy nyomorog, vagy tisztességes megélhetést teramt magának és családjának belőle. Aki pedig nem használja ki kellőképen a földet, nem is érdemli azt meg. Mert ne higyje egyetlen gazda sem, hogy a földje egyedül az övé. A föld az egész nemzeté s a magán- tulajdon nem jelenti azt, hogy vele vissza is lehet élni, vagy el lehet hanyagolni. Ma minden nemzeti értékre szükség van, hogy a jobb jövőt fel lehessen építeni és bűnt követ el mindenki, aki a tulajdonában lévő értékből nem a legjobbat és legtöbbet kamatoztatja a saját maga és a köz javára. Nem árt ennél a pontnál olasz példára hivatkozni. A háború után a nemzetközi bizalmatlanság az önellátás rendszerébe hajlottá az államokat. Az volt a cél, hogy mindent az állam határain belül kell termelni és előállítani. Részben ez, részben pedig a búzabehozatal következtében kiszivárgő pénz összegének csökkentése ösztönölte arra Mussolinit, hogy megindítsa a híres búzaosatát. Mocsaras területeket szárítottak ki és megkezdték az olaszok számára népszerűtlen foglalkozást, a búzatermelést. Az olasz állam iijjáteremtője azonban nem elégedett meg ezzel és ennyivel. Állandőan ellenőriztette szakemberekkel a termelést és aki nem tudta kihozni a földből a legnagyobb eredményt, attól az állam elvette a földet és olyanoknak adta, akik művelésére alkalmasaknak bizonyultak. És Mussolini megnyerte a bű- zaciatát, győzedelmeskedett népének kényelemszeretetén s ha másként nem, erőszakkal ismertette el a tudás és szakképzettség szükségességét. Sokszor úgy látszik, hogy nálunk is szükség van ilyen kemény intézkedésekre. A föld- művesemberek közül igen sokan lebeciülik a betűt, ahelyett, hogy megbecsülnék és tanulnának belőle. Szinte szégyen volt hallani ugyanosak Baké László szájából azt a tényt, hogy az egri borászati és szőlészeti szakiskolában, huszonöt éves fennállása alatt mindössze tizenhárom egri gazdagyerek tanulta Eger, június 15. Az államvasutak igazgatósága értesítette Eger város idegen- forgalmi hivatalát, hogy június 20-án, Űrnapján filléres gyorsvonatot indít Budapestről Egerbe. A vonat 1400 utassal reggel 8 óra 51 perckor érkezik Egerbe és 20 óra 10 perckor indűi visz- sza a fővárosba. A múlt évi nagysikerű balatoni filléres kirándulás arra indította a MÁV-ot, hogy az idén is filléres gyorsot indítson a Balaton mellé az ország északkeleti részéből. Ezúttal azonban a szokottnál is több várost kapcsol egybe a tervezet, mert Eger, Gyöngyös és Hatvanon kívül Mezőkövesd, Miskolc, Nyíregyháza és Sátoraljaújhely is egy vonathoz kapcsolódnak. A balatoni idény most bontakozik ki minden természeti pompájával, üdülési és szórakozási lehetőségével, ügy, hogy a hét város közönsége minden bizoa szőlő és bor szakszerű kezelését. Az érdektelenségnek s a tanulástól való idegenkedésnek ez a foka egyenesen megdöbbentő. Ezen a helyzeten osakugyan változtatni kell. Megállapítást nyert, hogy milyen gyümölcsök termelhetők, kijelentették az illetékes tényezők, hogy korlátlanul lehet termelni egytípusú gyümölcsöt, mert a külföldi piacok megvásárolják, elegendő szakember van, aki tanáccsal és felvilágosítással szolgál, — csak éppen haladni kell a korral, csak éppen meg kell tanulni a helyei, gazdaságos termesztést. Ha szép szóval nem megy, a hatalom erejével kell megtanítani mindenkit a saját és a nemzet érdekeinek előmozdítására. Elvégre mezőgazdasági ország vagyunk, ahol minden életnek alapja a föld. nyossággal tömegesen fog jelentkezni, hogy kél kellemes napot töltsön el a magyar tenger partján. A filléres gyors terv szerint június 22-én a déli órákban indul és 23 án este 8 óra tájban indulna vissza. A menettérti jegy ára Egerből, Gyöngyösről és Hatvanból 5 pengő 40 fillér, ehez azonban hozzá kell számítani Egerből és Gyöngyösről a fővonalig terjedő út költségét, amit valószínűleg kedvezményesen számít a MÁV e filléres utasoknál. Itt említjük meg, hogy a debreceni vásárvonatra az első nap szép eredménye után megszűnt az érdeklődés Egerben. Amint a vonat indításának terve nyilvánosságra került, néhány óra alatt ötvenketten jelentkeztek, ez a szám azonban nem is nőtt nagyobbra. Ha csak az egrieken múlik, a vonatot aligha indították volna, azonban a többi váŰrnapján filléres gyors jön Budapestről Egerbe Június 22-én kétnapos filléres gyors indul Egerből és Gyöngyösről Siófokra 16-án reggel indul a debreceni vásárvonat