Eger - napilap, 1935/1

1935-06-12 / 92. szám

Aba 6 pillébe Eger, XL VI. évfolyam 92. szám ♦ Szerda ♦ Trianon 16, 1935 június 12, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EQY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES BjZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ- ZSEF, SZT.BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Nagy nemzetközi idegenforgalom volt Egerben és a gyöngyösi Mátrában a kettős ünnepen Eger, június 11. Amint várható ia volt ■ ami­hez a hirtelen beköszöntött ká­nikulai meleg nagyban hozzá­járult, Eger éa a mátrai nyaraló­helyek rekordforgalmat bonyo­lítottak le Pünkösd kettői ünne­pén. Már szombaton délután kez­dődött az érdeklődéi, amikor szin­te állandóan csengett a Korona ■zálló telefonja ■ főleg Budapest­ről kértek sokan szobát. Vasár­nap már minden szoba foglalt volt a ez a helyzet maradt mind a két napon keresztül. Voltak, akik még fürdőkádban is hajlan­dók lettek volna aludni, ha ter­mészetesen a fürdőszobákat is le nem foglalták volna a szoba­vendégek. Európa majdnem min­den államának nemzetközi tár­saságától volt állandóan han­gos a Korona hallja. A magyar arisztokrácia és művészvilágból is igen sokan töltötték ünnepi pihenőjüket Egerben s élvezték a város gazdag látnivalőinak, fürdőinek ősparkjának páratlan szépségét. Több társasutazás és Eger, junius 11. Szombaton délelőtt tartotta meg a HGE és a GyOE heves- megyei fiókja Egerben azt az értekezletet, amelyen az egri gyümölcs, szőlő és zöldségterme­lés, valamint ezek értékesítésé­nek kérdései kerültek megvi­tatásra. Sajnos, éppen az érde­kelt gazdatársadalom nem kép­viseltette magát az értekezleten, holott rendkívül fontos megálla­pítások hangzottak el egyrészt az egri termelés hibáiról, más­részt pedig a jövőben követen­dő termelési irányokről, ame­lyeknek nagy hasznát láthatja a város gazdaközönsége, — ha megfogadja a szakelőadók taná­csait. De a jő munkaidő kihívta a termelőket a szőlőhegyekre s iskolai találkozó is növelte Eger ünnepi idegenforgalmát. óriási tömegek keresték fel a pünkösdi ünnepek alatt a Mátrát is. Vasárnaptól kezdve az autók, külföldi és belföldi autőcarok hosszú sort alkotva haladtak a gyöngyös—parádi országúton. Vasárnap délelőtt a Kékes szálló és a Mátraháza előtt több száz autó táborozott. A vendégek kö­zött az idén talán először igen nagy számmal lehetett találni hollandokat, németeket, belgákat és franciákat, de különösen fel­tűnő sok osztrákot. A csehekkel most megszűnt szerződésenkí- vüli állapot első eredményeképen mintegy 30 megszállott területi magyar kereste fel a Mátrát. Mátrafüred sem panaszkodhatott a pünkösdi ünnepek forgalma miatt. Közel kétszázra tehetők azok izám8, akik az ünnepeket Mátrafüreden töltötték. Az ün­nepek alatt egyébként a gyön­gyösi Hungária ős a Bruokner is zajos volt idegen vendégektől. így más módon kell gondoskod­ni arról, bogy az elhangzott elő­adások a köztudatba kerüljenek. Az olvasókörök intézményére gondolunk itt, ahová el kell jut­tatni az előadások szövegét, bár legjobb volna a nyomdai sok­szorosítás. Az értekezletre beígérte rész­vételét Winchkler István állam­titkár, a Külkereskedelmi Hiva­tal vezetője is, azonban Ígéretét közbejött külföldi útja miatt nem tudta teljesíteni, így he­lyette dr. Sorbán Iván a Hiva­tal alelnőke jelen t meg, aki Borhy György elnöki megnyitója után rövid lelkes beszédben vázolta fel a magyar agrárpolitika elő­feltételeit. Mindaddig — mon­dotta — míg helyre nem áll a magyar főid jövedelmezősége, semmiféle agrárpolitikai prog- rammot végrehajtani nem lehet. A szegény, lerongyolódott gaz­dát nem lehet telepíteni, mert belebukik a telepítésbe. A gaz- daadősságok rendezése is ciak átmeneti jellegű, mert a nehéz helyzet következtében a gazda újabb adósságokat kénytelen felvenni. Épp-,n ezért fontos alapja az agrárpolitikának az értékesítés. Csak a föld és a falu fölemelésével lehet megteremteni azt a nyugodt légkört, amely­ben az agrárpolitika útjára in­dulhat. Az értékesítéshez azonban tud­ni kell azt is: mit kell termelni. A különböző piacoknak külön­böző igényeik vannak s ezek kell, hogy irányítják a terme­lést. A mezőgazdasági kistermé- kék óriási jelentőségre emel­kedtek és sikerült a tíz körmünk­kel előkaparni azt az eredményt, hogy a múlt évben a baromfi, tojás, zöldség és gyümölcs kivi­tele felülmúlta a gabonaexpor­tot. A kormányzat, amely ben­nünket a kivitel megszervezé­sével megbízott ős a kormány­elnök úr tetteket parancsol ne­künk és mi ezeket a tetteket végrehajtjuk. Ahogy megszer­veztük más vidékek exportját, meg fogjuk szervezni az egriét is. Én rendszeresen meg akarom ezt a vidéket látogatni (éljen­zés) és minden alkalommal szá­mon kérhetik tőlem: mit végez­tem, A nagy tapssal fogadott be­széd után Beke László, a Kül­kereskedelmi Hivatal gyümölcs- szakértője számolt be egri ta­nulmányainak eredményéről. — Eger város határában — mon­dotta — mintegy ötvenezer gyü­mölcsfa van. Ebből 55—60 szá­zalék a cseresznye és a meggy, mennyiségre utána sajnos a szil­va következik, aztán a dió, ba­rack, alma, körte és a mandula. Legfejlettebb a cseresznye és dió termelése, ez ajánlható a kivitel­re is. A cseresznyék közúl a germersdorfi, egri fekete szív- alakú és a szomolyai fajta ajánl­ható, ezenkívül a nápolyvidéki Maddaloni, amely szereti a vul­kanikus talajt: ez a fajta nagy- szemű és korán érik. Rendkívül érdemes foglalkozni a dió és mandula termesztésével, amire különösen alkalmas az Eged déli oldala és a Mészhegy vidéke. A szilvánál át kell térni a besz­tercei muskotályszilvára, egyéb­ként azonban a szilvakivitel nem gazdaságos, mivel a magyar szil­va nem versenyezhetik a kiváló bosnyák árúval. Téli almára ki­válóan alkalmas a Várhegy és a Szőlőiké vidéke, a barackter­més szóba sem jöhet, kivéve Dutkay Pál pápai prelátus tele­pét. Általában súlyos hibája az egri gyümölcstermelésnek, hogy a gyümölcsfák szét vannak szór­va a szőlőkben, ami sem a gyü­mölcsnek, sem a szőlőnek nem használ, mert egymástői veszik el a tápláló anyagokat. De hát­rányos ez a helyzet a gyümölcsfa- védekezés szempontjából is. A légy elleni védekezés teljesen megoldhatatlan, míg a gyümölcs­fákat nem lehet körülárkolni, ez pedig a szőlők közt kivihetetlen. A szőlőnél arra kell törekedni, hogy csak a vörös bort adó faj­ták legyenek szaporíthatők. Le­hetetlen az, hogy Eger átlag ötvenezer hektoliteres évi ter­méséből csak kétezer hektoliter a vörös bor. Hogy lehet itt ki­vitelről beszélni és állandó vevő- közönségről álmodozni?! Föltét­lenül ki kell harcolni, hogy az egri borvidéket zárt területté nyilvánítsák, mert ez nagy len­dítő erőt ad az egri borgazda­ságnak. Általában az egri gyü­mölcstermelés jelenlegi állapota szomorú, de nem vigasztalan. — A gyümölcsfaállomány legna­gyobb része kórházi anyag. El­hagyott, beteg, gondozatlan fák mindenütt, metszésről, trágyázás­ról, védekezésről alig lehet be­szélni. A gazdákban nincs meg­értés és tanulnivágyás. Jellemző az elmaradottságra az, hogy a 25 éve fennálló egri vincellér- iskolának e negyedszázad alatt 13 egri tanulója volt. Nem lehet az egrieknek az utolsó sorban kullogniuk a jövőben, de nem is szabad. A föld olyan nemzeti érték, amit bún ki nem hasz­nálni. Az egri gazdáknak fö tennivalója: nagy tömegben, egy­öntetűen termelni, az alkalmas fákat gyorsan szaporítani, a be­teg fákat kiirtani. A faiskolákat fiz egri termelés hibáira és lehetőségeire mutattak rá a szombati gazda- értekezlet szakelőadói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom