Eger - napilap, 1935/1

1935-01-15 / 10. szám

Eger, XL VI. évfolyam 10. szám ABA 6 FILLÉR ♦ Kedd ♦ Trianon 16, 1935 január 15. m ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPBAi I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SjZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Az egész világ feszült figyelme mellett szavazott a Saar-vidék népe R szavazóknak háromnegyed része Németország mellett adta le szavazatát Budapest, január 14. A Saer-vidéfcre vezényelt nem­zetközi haderő parancsnoka a szavazás napjára minden szük­séges intézkedést megtett, hogy a szavazás teljes rendben és minden zavarő incidens nélkül történjék meg. Vasárnapra már minden propagandát szünetel­tettek a tilalom következtében. Félkilenokor már nagyban folyt a szavazás s minden helyiség előtt hosszú sorban várakoztak a szavazók. A szavazás teljes csendben zajlott le és seholsem került sor a katonaság beavat­kozására. A szavazás eredményét ma este közük a rádiók, de Páris- ban már tudják, hogy a Saar- vidék — Németországé. A lap­jelentések szerint a szavazók 75 százaléka szavazott a Németor­szághoz való visszacsatolás mel­lett. A nemzetközi politikai világ feszült figyelemmel kísérte mind­végig a Saar-vidéki eseménye­két s egybehangzó az a véle­mény, hogy a szavazás eredmé­nye messzemenő hatással lesz az Egy kis anyakönyvi Eger, január 14. Érdekes összehasonlításokra adódik alkalom abból a statisz­tikából, amelyet Eger város anyakönyvi hivatalának veze­tője, Károly János helyettes anyaköayvezető bocsájtott ren­delkezésünkre. Egyáltalán nem kedvező megállapítások ezek, mert kitűnik belőlük, hogy Eger népesedési arányszáma állandó­an csökken. öt évre visszamenően össze­hasonlítva például a gyermek­születések számát kitűnik, hogy öt évvel ezelőtt tehát 1929. évben 793 gyermek született Egerben, európai béke sorsára. A Magyar Távirati Iroda je­lenti ma délben : A népszavazás eredményét kedden reggel há­romnegyed 9 órakor hirdetik ki Genfben és ekkor fogják közölni a rádiók is. A szavazásra jogo­sultaknak kilencven százaléka szavazott le, ebből 70—80 szá­zalék a Németországhoz valő csatlakozás mellett adta le sza­vazatát. A szavazás nem ment egészen simán. A kommunisták tüntetési akartak rendezni, de idejében megakadályozták őket. A szocialisták és kommunisták tehetetlenségükben guerilla-har- cot akarnak kezdeniNématorizág ellen. A Saar-vidék jövendő né­met kormánybiztosa felhívta a kommunistákat, hogy tartózkod­janak minden ellenszegüléstől s ebben az esetben nem kell tar- taniok a kormánytól. A francia kormány mintegy 40 ezer Saar-vidéki menekültre számít, akik már meg is kezd­ték a terület elhagyását. C*ak szigorú orvosi és rendőri vizs­gálat után engedték át őket a határon. statisztika Egerről. a következő évben már 29 cél kevesebb, a következő évben 1931-ben ugyan hárommal meg­haladja az előző évit de 1932* tői kezdve állandóan csökken. 1934-ben már 586-ra zuhan a születések száma. A születések állandó csökke­nése, informátorunk szerint a nehéz életkörülményeknek tud­ható ba. A szegényebb nápréte- gek, de még az aránylag jő kö­rülmények között élők is, elke­rülik az istenáldást, mert a gye­rek több éhes szájat, több falat kenyeret jelent. Az évi halálozási számok így oszlanak meg: öt évvel ezelőtt, 1929-ben 615 haláleset történt Egerben. 1930-ban már majdnem százzal kevesebb, csak 510 a halálozások száma, a következő évek 573, 654, 547 halálesete után 1934-ben 515 haláleset volt. Örvendetesebb adatokkal szol­gál a házasságkötések kimuta­tása. A házasságok száma ma is eléri a békebeli számadatokat, ami azt mutatja, hogy Eg8r né­pében a nehéz gazdasági viszo­nyok ellenőre is meg van a csa­ládalapítás! hajlandóság. Öt év­re visszamenően körülbelül egy Gyöngyös, január 14. A Nemzeti Legitimista Nép­párt vasárnap zászlőbontő gyu­láit tartott Gyöngyösön. A gyű­lés idejére a Katolikus Legény- egylet nagytermében, sőt még az oldaltermekben ,i*s minden talpalatnyi helyet elfoglaltak az érdeklődők. Pontosan 11 órakor lépett az előadói pódiumra Grieger Miklós apát, országgyűlési képviselő, a párt országos elnöke és közel egy órás beszédben fejtegette a legitimista szervezkedés célját ős jelentőségét. Ottóhoz — mondta többek közt —aki a magyar nyelvet a legtökéletesebben beszéli, az or­szág politikai |és gazdasági éle­tét, személyes tapasztalatom alap­ján is, a lehető legjobban ismeri, nemcsak a magyar nemzet év­százados királyhűségének alap­ján, hanem hazánk érdekének, jövőjének kérdőié miatt kell ra­gaszkodnunk. Mi nem a Hsbs- burg-házat, hanem Magyarorszá­got akarjuk restaurálni. — Az igazi demokráoia a tör­vényes királyság visszaállítása. A Szent Korona teste az, amely valóban össze tudja tartani ezt az országot. Ezután a szónok felolvasta 0:tő király nyilatkozatát, ame­lyet a politikai körökben félre* szinten mozog a házasságkötések ■zárna. 1929-ben 244 ez a ízűm, 1931-ben a legmagasabb: 295, a következő években ic harmadfél- száz körül mozog, ez elmúlt évben pedig 245 a házasságok száma. Legtöbben járu’nak az anyakönyvvezető elé az iparos foglalkozású fiatalok. Érdekes megjegyezni, hogy a földműves nép köréből leghama­rabb térhez mennek a Dohány­gyár női alkalmazottai, nyilván a cszerény, de biztos fixfizetás biztatja házasságra a legényeket. | magyarázott ■ a korporációs áik&alkotmány előnyeit fejte­gető karácsonyi nyilatkozatához fűzött hozzá. A nyilatkozat így hangzik: »A Petit Juarnal-ban tett nyi­latkozatom természetszerűleg az osztrák viszonyokra és Ausztriá­ra vonatkozott, amelynek soha sem volt olyan történelmi alkot­mánya, mint aminő a magyar királyságnak. Én az ezeréves msgyar alkotmány alapján áilok és alkotmányos uralkodásra ké­szülök, miután az a meggyőző­désem, hogy a magyar alkot- mány olyan tökéletes és ruga­nyos szervezet, amelynek kere­tein belül,a legdemokratikusabb és a legradikálisabb társadalmi és gazdasági reformokat is meg lehet oldani.« Hivatkozott a későbbiekben Minorescu, volt román hadügy­miniszter ős Beces cseh külügy­miniszter kijelentéseire, akik jő szemmel néznek egy esetleges magyar királyválasztást, de ele­ve irtóznak a Habsburg király­tól, mert ebben olyan döntő mo­mentumot látnak, mely önmagá­tól szétbomlasztaná mozaik-álla- maikat. Beszédét ezzel zárta a neves politikus: Isten megáldja szegény hazán­két, Isten megáldja szegény ma­Állandóan csökken Eger népesedési aránysz&ma Zászlóbontó gyűlési tartott Gyöngyösön a Nemzeti Legitimista Néppárt Grieger Miklós és Somlyódig László voltak a gyűlés szónokai Grieger Miklós a gyűlésen felolvasta Ottó király nyilatkozatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom