Eger - napilap, 1935/1
1935-01-13 / 9. szám
1935 január 13. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG. 5 KÖZGAZDASÁG. Az újborok kezelése Az egri tipusgyúrnölcsökről Irta : Török Imre, gyümölcstermelési intéző. III. Az egri tipuigyümölciök közül a legelőkelőbb helyet kétségtelenül a cseresznye foglalja el. Az egri cierezznyepisc mir nagyon régen magéra vonta a gyümölcikereekedők figyelmét, újabban pedig örvendetes as a külföldi érdeklődés amely az egri cseresznye iránt megnyilvánult. Talajunk összetétele, enyhe éghajlatunk, szelíd lejtésű domboldalaink elsőrendű cseresznye termő területeket adnak és az egri gazda szorgalmasan is ül- tetgeti a cseresznyefát, mert már régtől fogva rájött, hogy a cie- reaznye termesztés kifizető és teeváa goadot igénylő ága a gyümölcstermesztésnek. Sajnos ennél a nagyon fontos gyümölcsfajta termesztésénél is vannak olyan hibák, amelyeket ha rövidesen és gyökerestől nem orvosolunk, akkor oseresznye- piacunk rövidesen visszafejtőSIEGES OTTÓ KIH. UDVÄBI OBGONAGYÁB BUDAPEST X. Szigligeti u. 29. KÉSZÍT templomi és hangversenyorgonákat pneumatikus, elektropneu- matikus és elektromos szerkezetben, az orgona- építészet legújabb vívmányait felhasználva. Javítások és átépítések mérsékelt áron. — Homlokzatsípok pótlása ------------ szakszerűen. ----d ih. Az egyik legnagyobb hiba a sokfajtájús&g. Aki látta már az egri cseresznyepiacon, mondjuk szezon közepén, a felhozatalt, önkéntelenül szemébe tűnt, még ha nem hivatásos gyümölcs- kereskedő is, hogy jóformán a- May puttony árút felhoznak a termelők, annyiféle színű és nagyságú, annyi fajta. Ha egy gyümölcskareikedö komoly tételt akar vásárolni cseresznyéből, alig képes azt összeszedni, annak ellenére, hogy hajnalonkint 4—5 vagon cseresznye is van az egri piacon. A termelők már rájöttek arra, hogy nálunk csak a keményhusú úgynevezett ropogós cseresznye fajtáknak van jő piaca. Kivétel a legkorábbi úgynevezett májusi iserestnye, amely éppen korai- ságánál fogva mindig biztos piacra talál. Az élénk piros színű, ropogós húsú, nagyszemü «Gsr- meridorfi« cseresznye a konzervgyárak kedvelt gyümölcse, da nem csak befőzésre igen alkalmas, hanem nyersfogyasztásra is nagyon élvezetes, miáltal nagyvárosaink fogyasztdhösönsége bármily mennyiségben képes azt fölvenni. A jőminőségű Ger- meredoffi (vagy azt ahogy nálunk nevezik Karmazsin) cseresznye tavaly Budapesten a 90 fillért is elérte kilogrammonként. Másik kiváló fajtánk, amelyet különösen a bécsiek vásároltak a szomszédban, Szomolyán született, fekete, kuriaszárű, négy, szívalakú, kiamagű, ropogős- hűsú kiválű cjereaznyefajtánk, amely méltán a cseresznyék királya címet viselhetné, mert e- gyesíti magában mindazokat a legkiválóbb tulajdonságokat, a- melyeket az igazán jó cseresznyétől várhatunk. Ezzel a fajtával világhírre tetehetnénk szert. Beláthatatlan as az anyagi haszon, amelyben ennek a remek fajtának erőteljes elssaporítása az egri termelőket részesítené. Mint valamikor az »egri bikavére dicsősége bejárta a világ borpiacit és még ma is híressé teszi az egri bor», épp úgy világmárka lehetne a »tzomolyai cieresznye«, meghódíthatná Londontól Szembúiig Európa valamennyi gyümölcspiacát. Ehhez azonban az kell, hogy hagyjunk fel a sok mindenféle fajtával való próbálkozással és a legkomolyabban térjünk át ennek a jeles fajtának termesztésére. Második nagy hibája az egri caeresznyepiacnak az, hogy még most sem tudunk piacra alkalmasan csomagolni. Egy kereskedőnek egyfajta cseresznyéből csak egy fél a nagyság és egyféle színre van szüksége, mert ha az áru nam egyszínű vagy a szemek nem egyforma nagyok, már csak mint vegyes átüt, nagyon alacsony áron tudja értékesíteni. Ezért a cseresznyét már a fa alatt azonnal válogassuk ki ne c*sk szín szerint, henem nagyság szerint is, mert arról bárki meggyőződhetik, hogy így lényegesen magasabb érát fog kapni az összes árujáért, mintha ezt összeöntő- geti. Végezetül felhívom még egyszer igen tisztelt olvasóimat arra, hogy a cieresznyetermesz- té* kérdését minden erejükből szorgalmazzák, mert Eger legfontosabb gyümölcsfajtája, de csak a felsorolt 3 fajtát szaporítsák és a piacra csakis kiválogatott, egészsége», szárral szedett árut hozzanak, mert csak ezeknek az irányelveknek betartása mellűit fejlődhet az egri cseresznyppiac naggyá. (Folytatása következik.) Irta: vitéz Lomjapataky Béla egri szőlészeti és borászati szakiskolai igazgató. (Első közlemény az 1935. évi 2. számban jelent meg.) A szűrést végezhetjük hollandi zcábszürővel, vagy pedig szitás azbesztczürövel. Újboroknál ez sem vezet mindig célhoz, mert bár szűrés után kristály tiszta lesz, de mert épan a szűréssel sok levegőt juttatunk a borhoz, a felvett oxygén hatására újabb zavarosodba állhat banne elő. Ezért az i'yan borokat szűrés után, ha azok ismét megzavarodtak, ajánlatos meg is deríteni. A használatban hvő különböző derítő anyagok közül itt csak a zselatint említem meg, amelyből 18—20 gr-ot számítunk egy h!. borra, de fehér borok derítésénél ezenkívül még 10—12 gr. csersavat (tanaim) is kell előzetesen a borba keverni, hogy a csapadék-képződést elősegítsük. Vörös borok derítésénél ez utóbbi szer adagolása felesleges, mert a derítő anyag elég csersavat talál úgyis a borban, sőt a túlságosan fanyar vörös borok csersav tartalmának csökkentésére direkt zselatinos derítést használnak. Amilyen eredményes lehet az avatott kezek által végzett derítés, épen olyan káros is lehet, ha hozzá nem értő egyén végzi, mert a helytelenül derített bor nem hogy tisztává, tükör fényessé válna a kezelés után, hanem esetleg még zavarosabb lesz a bele kevert, de leülepedem nem tüdő derítő anyagtól. Ezért ajánlatos a derítés előtt minden egyes borfajtánál u. n. próbadarítéct végezni és csak ennek eredménye uián szabad a bort derítés alá vetni, a kísérlet utján megállapított derítő- anyag mennyiséggel. A megtört borok tisztára kezelése már sokkal körülményesebb, sőt megtörténik, hogy nagyon megtört borokat tükör- fényesre kikezelni már nem is lehat. Ha a bor csak törésre hajlamos, de még nem tört meg, hl- ként 25—30 gr. káliummatabi- ■zulfit adagolásával a törésre hajlamosságot kiküszöbölhetjük; ha azonban már megtört, úgy előbb szűréssel próbáljuk kivenni belőle a zavarosodéit okozó anyagokat és utánna jől kenézeit hordóba fejtve, derítésnek vetjük alá. Mivel a törött boroknak derítéssel való helyre hozatala nem mindig vezet teljes eredményre, a prőbaderítésnek itt még fokozottabb jelentősége van. Törött borok derítésére ugyancsak a zselatint és csersavat használjuk. A megderítendő bor ne legyen utőerjedésben, de tavasz utóján vagy nyár elején se derítsünk, amikor ugyenio a pince hőmérséklete emelkedőben van, a borok egy utőerjedési folyamaton mennek keresztül. Erre a tünetre szokták mondani, hogy a bor megérzi a szőlő virágzását. A megderített borokat 4—5 hétig nyugodtan állani hagyjuk, hogy a benne levő derítő anyag ülepedés közben magával ragadja a bor zavarosságát okozd anyagokat is ős utánna bénezett bordóba, óvatosan lefejtjük az üledékről. Budapesti rádió-műsor. Vasárnap, január 13. 9.'5 : Hírek. 10 : Református istentisztelet a Kálvin-téri templomból. II: Egyházi ének és szentbeszéd a Jézus Szíve templomból. 12.20: Időjelzés, időjárás és vízállásjelentés. 12 30: Az Operaház tagjaiból alakult zsnekar. Szünetben. : Rádiókrőnika. Elmondja Papp Jenő. 2: Hanglemezek. 3.10: A m. kir. földművelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. 4: Zenedélután közvetítése Hubay Jenő dr. palotájából. 5.45: »Kuruc-sors.« Rexa Dezső előadása. 6.20: Szarvas Klári hárfázik. 6.50 : »Az apostol.« Tormay Cécile elbeszélése. 7.20: Feleki Dezső énekel zongorakísérettel. 8 : Színműelőadás a Stúdióban. »A vén gazember«, 3 felvo násban. 9 50: Hírek, sport- és ügetőverseny-eredmények. 10.10; Magyary Imre és cigányzenekara, 11.15: Mándits-jazzenekar. 0.05: Hírek. Kedd, január 13. 6.45 : Torna. Utána: Hanglemezek. 10: Hírek. 10 20: »A loch- nesi szörny és más állattörténetek.« (Felolvasás.) 10.45: »Mai kis lexikon« (Felolvasás ) 11.10 : Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. 12.05: Tokaji András gordonkázik zongora kísérettel. 12.40 Hírek. 12.55: Állástalan Zenészek Szimfonikus Zenekara. 1.20: Időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 2 40 Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. 4.10: A rádió diákfólórája. 4.45: Időjelzés, idöjárásjelentés, hírek. 5: Bertha István szalonzenekara. 5.55: »Útikalandok.« Clementis Ervin előadása. 6.25: Az Operaház előadásának ismertetése. 6.30: Az Operaház előadásának közvetítése. >A nürnbergi mester dalnokok.« Dalmű 3 felvonásban. 8 : »A nürnbergi mester dalnokok megszületéséről és adomák Wagnerről.« Kilián Zoltán előadása. 9.10: Hírek, idöjárásjelentés. 11.25: Rácz Béla és cigányzenekarának muzsikája Antók Ferenc énekszámaival, 0.05: Hírek. 357—1935. Felhívás. Eger m. város adóhivatala felhívja mindazokat, akik ebet tartanak, hogy ebeiket 1935 január 31>ig Eger megyei város adóhivatalánál jelentsék be. — A fenti időre be nem jelentett ebek hatóságilag kiirtatnak. Eger, lt35 január 10. Frank Tivadar sk. h. v. főjegyző, a v. adóbiv. főnöke.
