Eger - napilap, 1935/1

1935-01-13 / 9. szám

1935 január 13. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG. 5 KÖZGAZDASÁG. Az újborok kezelése Az egri tipusgyúrnölcsökről Irta : Török Imre, gyümölcstermelési intéző. III. Az egri tipuigyümölciök közül a legelőkelőbb helyet kétségte­lenül a cseresznye foglalja el. Az egri cierezznyepisc mir na­gyon régen magéra vonta a gyümölcikereekedők figyelmét, újabban pedig örvendetes as a külföldi érdeklődés amely az egri cseresznye iránt megnyil­vánult. Talajunk összetétele, enyhe éghajlatunk, szelíd lejtésű domb­oldalaink elsőrendű cseresznye termő területeket adnak és az egri gazda szorgalmasan is ül- tetgeti a cseresznyefát, mert már régtől fogva rájött, hogy a cie- reaznye termesztés kifizető és teeváa goadot igénylő ága a gyü­mölcstermesztésnek. Sajnos ennél a nagyon fontos gyümölcsfajta termesztésénél is vannak olyan hibák, amelyeket ha rövidesen és gyökerestől nem orvosolunk, akkor oseresznye- piacunk rövidesen visszafejtő­SIEGES OTTÓ KIH. UDVÄBI OBGONAGYÁB BUDAPEST X. Szigligeti u. 29. KÉSZÍT templomi és hangver­senyorgoná­kat pneu­matikus, elektropneu- matikus és elektromos szerkezet­ben, az orgona- építészet legújabb vívmányait felhasználva. Javítások és átépítések mérsékelt áron. — Homlokzatsípok pótlása ------------ szakszerűen. ----­d ih. Az egyik legnagyobb hiba a sokfajtájús&g. Aki látta már az egri cseresznyepiacon, mond­juk szezon közepén, a felhoza­talt, önkéntelenül szemébe tűnt, még ha nem hivatásos gyümölcs- kereskedő is, hogy jóformán a- May puttony árút felhoznak a termelők, annyiféle színű és nagyságú, annyi fajta. Ha egy gyümölcskareikedö komoly tételt akar vásárolni cseresznyéből, alig képes azt összeszedni, annak ellenére, hogy hajnalonkint 4—5 vagon cseresznye is van az egri piacon. A termelők már rájöttek arra, hogy nálunk csak a keményhusú úgynevezett ropogós cseresznye fajtáknak van jő piaca. Kivétel a legkorábbi úgynevezett májusi iserestnye, amely éppen korai- ságánál fogva mindig biztos pi­acra talál. Az élénk piros színű, ropogós húsú, nagyszemü «Gsr- meridorfi« cseresznye a konzerv­gyárak kedvelt gyümölcse, da nem csak befőzésre igen alkal­mas, hanem nyersfogyasztásra is nagyon élvezetes, miáltal nagy­városaink fogyasztdhösönsége bármily mennyiségben képes azt fölvenni. A jőminőségű Ger- meredoffi (vagy azt ahogy ná­lunk nevezik Karmazsin) cse­resznye tavaly Budapesten a 90 fillért is elérte kilogrammonként. Másik kiváló fajtánk, amelyet különösen a bécsiek vásároltak a szomszédban, Szomolyán szü­letett, fekete, kuriaszárű, négy, szívalakú, kiamagű, ropogős- hűsú kiválű cjereaznyefajtánk, amely méltán a cseresznyék ki­rálya címet viselhetné, mert e- gyesíti magában mindazokat a legkiválóbb tulajdonságokat, a- melyeket az igazán jó cseresz­nyétől várhatunk. Ezzel a fajtával világhírre te­tehetnénk szert. Beláthatatlan as az anyagi haszon, amelyben ennek a remek fajtának erőtel­jes elssaporítása az egri terme­lőket részesítené. Mint valami­kor az »egri bikavére dicsősége bejárta a világ borpiacit és még ma is híressé teszi az egri bor», épp úgy világmárka le­hetne a »tzomolyai cieresznye«, meghódíthatná Londontól Szem­búiig Európa valamennyi gyü­mölcspiacát. Ehhez azonban az kell, hogy hagyjunk fel a sok mindenféle fajtával való próbálkozással és a legkomolyabban térjünk át ennek a jeles fajtának termesz­tésére. Második nagy hibája az egri caeresznyepiacnak az, hogy még most sem tudunk piacra alkalmasan csomagolni. Egy kereskedőnek egyfajta cseresz­nyéből csak egy fél a nagyság és egyféle színre van szüksége, mert ha az áru nam egyszínű vagy a szemek nem egyforma nagyok, már csak mint vegyes átüt, nagyon alacsony áron tud­ja értékesíteni. Ezért a cseresz­nyét már a fa alatt azonnal vá­logassuk ki ne c*sk szín sze­rint, henem nagyság szerint is, mert arról bárki meggyőződhe­tik, hogy így lényegesen maga­sabb érát fog kapni az összes árujáért, mintha ezt összeöntő- geti. Végezetül felhívom még egy­szer igen tisztelt olvasóimat arra, hogy a cieresznyetermesz- té* kérdését minden erejükből szorgalmazzák, mert Eger leg­fontosabb gyümölcsfajtája, de csak a felsorolt 3 fajtát szaporít­sák és a piacra csakis kiválo­gatott, egészsége», szárral sze­dett árut hozzanak, mert csak ezeknek az irányelveknek be­tartása mellűit fejlődhet az egri cseresznyppiac naggyá. (Folytatása következik.) Irta: vitéz Lomjapataky Béla egri szőlészeti és borászati szakiskolai igazgató. (Első közlemény az 1935. évi 2. számban jelent meg.) A szűrést végezhetjük hollandi zcábszürővel, vagy pedig szitás azbesztczürövel. Újboroknál ez sem vezet mindig célhoz, mert bár szűrés után kristály tiszta lesz, de mert épan a szűréssel sok levegőt juttatunk a borhoz, a felvett oxygén hatására újabb zavarosodba állhat banne elő. Ezért az i'yan borokat szűrés után, ha azok ismét megzava­rodtak, ajánlatos meg is deríteni. A használatban hvő különbö­ző derítő anyagok közül itt csak a zselatint említem meg, amely­ből 18—20 gr-ot számítunk egy h!. borra, de fehér borok derí­tésénél ezenkívül még 10—12 gr. csersavat (tanaim) is kell előze­tesen a borba keverni, hogy a csapadék-képződést elősegítsük. Vörös borok derítésénél ez utóbbi szer adagolása felesleges, mert a derítő anyag elég csersavat talál úgyis a borban, sőt a túl­ságosan fanyar vörös borok csersav tartalmának csökkenté­sére direkt zselatinos derítést használnak. Amilyen eredményes lehet az avatott kezek által végzett de­rítés, épen olyan káros is lehet, ha hozzá nem értő egyén végzi, mert a helytelenül derített bor nem hogy tisztává, tükör fényessé válna a kezelés után, hanem esetleg még zavarosabb lesz a bele kevert, de leülepedem nem tüdő derítő anyagtól. Ezért ajánlatos a derítés előtt minden egyes borfajtánál u. n. próbadarítéct végezni és csak ennek eredménye uián szabad a bort derítés alá vetni, a kí­sérlet utján megállapított derítő- anyag mennyiséggel. A megtört borok tisztára ke­zelése már sokkal körülménye­sebb, sőt megtörténik, hogy na­gyon megtört borokat tükör- fényesre kikezelni már nem is lehat. Ha a bor csak törésre hajla­mos, de még nem tört meg, hl- ként 25—30 gr. káliummatabi- ■zulfit adagolásával a törésre hajlamosságot kiküszöbölhetjük; ha azonban már megtört, úgy előbb szűréssel próbáljuk ki­venni belőle a zavarosodéit oko­zó anyagokat és utánna jől ke­nézeit hordóba fejtve, derítésnek vetjük alá. Mivel a törött borok­nak derítéssel való helyre hoza­tala nem mindig vezet teljes eredményre, a prőbaderítésnek itt még fokozottabb jelentősége van. Törött borok derítésére ugyan­csak a zselatint és csersavat használjuk. A megderítendő bor ne legyen utőerjedésben, de tavasz utóján vagy nyár elején se derítsünk, amikor ugyenio a pince hőmér­séklete emelkedőben van, a bo­rok egy utőerjedési folyamaton mennek keresztül. Erre a tünet­re szokták mondani, hogy a bor megérzi a szőlő virágzását. A megderített borokat 4—5 hétig nyugodtan állani hagyjuk, hogy a benne levő derítő anyag ülepedés közben magával ra­gadja a bor zavarosságát okozd anyagokat is ős utánna bénezett bordóba, óvatosan lefejtjük az üledékről. Budapesti rádió-műsor. Vasárnap, január 13. 9.'5 : Hírek. 10 : Református is­tentisztelet a Kálvin-téri templom­ból. II: Egyházi ének és szentbe­széd a Jézus Szíve templomból. 12.20: Időjelzés, időjárás és víz­állásjelentés. 12 30: Az Operaház tagjaiból alakult zsnekar. Szünet­ben. : Rádiókrőnika. Elmondja Papp Jenő. 2: Hanglemezek. 3.10: A m. kir. földművelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. 4: Zenedél­után közvetítése Hubay Jenő dr. palotájából. 5.45: »Kuruc-sors.« Rexa Dezső előadása. 6.20: Szarvas Klári hárfázik. 6.50 : »Az apostol.« Tormay Cécile elbeszélése. 7.20: Feleki Dezső énekel zongorakísé­rettel. 8 : Színműelőadás a Stúdió­ban. »A vén gazember«, 3 felvo násban. 9 50: Hírek, sport- és ügetőverseny-eredmények. 10.10; Magyary Imre és cigányzenekara, 11.15: Mándits-jazzenekar. 0.05: Hírek. Kedd, január 13. 6.45 : Torna. Utána: Hangleme­zek. 10: Hírek. 10 20: »A loch- nesi szörny és más állattörténetek.« (Felolvasás.) 10.45: »Mai kis lexi­kon« (Felolvasás ) 11.10 : Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 12: Déli harang­szó az Egyetemi templomból, idő­járásjelentés. 12.05: Tokaji András gordonkázik zongora kísérettel. 12.40 Hírek. 12.55: Állástalan Ze­nészek Szimfonikus Zenekara. 1.20: Időjelzés, időjárás- és vízállásjelen­tés. 2 40 Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. 4.10: A rádió diákfólórája. 4.45: Idő­jelzés, idöjárásjelentés, hírek. 5: Bertha István szalonzenekara. 5.55: »Útikalandok.« Clementis Ervin előadása. 6.25: Az Operaház elő­adásának ismertetése. 6.30: Az Operaház előadásának közvetítése. >A nürnbergi mester dalnokok.« Dalmű 3 felvonásban. 8 : »A nürn­bergi mester dalnokok megszületé­séről és adomák Wagnerről.« Ki­lián Zoltán előadása. 9.10: Hírek, idöjárásjelentés. 11.25: Rácz Béla és cigányzenekarának muzsikája Antók Ferenc énekszámaival, 0.05: Hírek. 357—1935. Felhívás. Eger m. város adóhivatala felhívja mindazokat, akik ebet tartanak, hogy ebeiket 1935 január 31>ig Eger megyei város adóhivatalánál jelentsék be. — A fenti időre be nem jelentett ebek ható­ságilag kiirtatnak. Eger, lt35 január 10. Frank Tivadar sk. h. v. főjegyző, a v. adóbiv. főnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom