Eger - napilap, 1935/1

1935-05-07 / 72. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. május 7. Végig a fagytól letarolt egri Kertész-soron Eger, május hő. «A májúi elaö napjaiban be­köszöntött szokatlanul erői fagy- hullám az egri szőlőkben ka­tasztrófába pusztításokat oko­zott.» — így szól az a röviden fogalmazott hírlapi jelentéi, a- mely beszámol a rendellenes idöjáráa okozta fagykárokról az egri szólővidéken. Emberemlé­kezet óta nem sújtotta az egri határt ilyen erősen a fagy. — A szőlő és gyümölcstermelésre alapított nagy és kisexisztenciák ezreit tizedelte meg és az em­berek reményét taposta el. A Bükk-alji város, amelynek népe a hit, munka és hősi türelemben őrzött és alkotott örökbecsű ér­tékeket, most a ránebezült na­pok tulya alatt a mindennapi kenyér imáját jajjá kiáltva áll a letarolt mezők és barázdák előtt. Megálltak a szerszámok, té- pattén nyújtóznak a földek, mint­ha sereg vonult volna rajtuk. A nép már megint bőkült kedv­vel záporozza az egedi és hajdú­hegyi lankákat, de simogatására nem indulnak a meleg nedvek, nem fakad az élet sehol. Az emberek kushadtan bújnak ősz- azé: maguk felé is úgy van-e sógor? Aztán mennek csendesen hazafelé. A valóság tenyerei raj­tuk, de keresztényi béketüréssel mondják: az Isten adta, az Isten elvette . . . * A Kertész-utcán, a tihaméri földekig nyúló Kertész-soron zöldségkertészetből, 1—2 holdas azőlőoskéből élő emberek élnek. Csendes a pásttal szegett, széles utca, nem zajlik, mint máskor a tavaszi zsivajtól. Dares hajú, napégett arcú idős paraszt ül a poria előtti kövön s szembe buayorít a nappal. — 72 éves ember vagyok uram, de még ilyet nem értem. Ilyen erős zöldfagy ebben az időben még nem járt rajtunk. Mit mond­hatnék? Nem lesz semmink az idén. Errefelé mind magamfajta lakik, alső-felső szomszéd csak ezt mondhatja. A határban el­pusztult ez élet. Szőlőből, véle­ményből nem lesz semmi. Gyü- mölciből talán itt ott valami. — Nem folytatja tovább, a hangja meggyengül és elcsordul a köny- nye. Sír, gyermekmódra sír itt, ez a vén ember, szégyentelenül. Végig a Kertész-soron tovább. Méteres pulttal, kis külvárosi traíik. Félkarú ember a gazda. Jóbeszédű, negyedmester, ismeri a környék népét, világát. Fél­óra alatt négy leventét visznek el — egyenként. — Rettenetes ez kórsai, ez a pusztulás. Ma kint jártam a sző­lőben. Karőmsgasságig elfagyott mind, ami megmaradt a húsvéti fagyból. Sok helyen még a fiatal töke is tönkre ment, újakkal kell majd pótolni. Az idén már megvolt a szüret. így van min­denütt. A munkás nép pedig a szépen indult terméstől várta a téli élelemre és ruhára valót. Ki segít rajtunk, ha nem tudunk fizetni? Hiszen az adóból telik segítségre. Az adót pedig elvitte a fagy. Hát várunk, kérem. Várunk . . . Ebben az utőlső szóban féle­lem van és gond. Valaminek történni kell. Külőmben súlyos ínség elé néz az egri szőlővldék népe. Várakozás és reménykedés között tekint ez a nép most a hatalom felé, ahonnan támoga­tást vár nehéz helyzetében. Hitet és életet vár mostan. f. Hz egri igazságügyi tisztuiselők Rákóczi-ünnepsége iránt uáros- szerte nagy az érdeklődés Eger, maju» 6. Az Igezságügyi Tisztviselők Egyesületének egri csoportja szép ünnepséggel kapcsolódik be az országot Rákőczi-jubiUuaai ünnepségekbe. A Váró i Szín* házban szombaton este rende­zendő ünnepi est iránt a város minden társadalmi rétegében □agy érdeklődés nyilvánul meg. A rendezőség gazdag műsort állított össze, amelyet dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, az egri ügyvédi kamara elnöke nyit meg. A zene és énekszá­mokból állő műsor további ré­szén dr. Javornictky Jenő a Felvidéki Egyesületek követsé­gének aleinöke mintegy 100 ve­tített képpel illusztrált előadás­ban ismerteti a kuruc szabadság* hare történetét, s a négy fejede­lem életét. Az előadás igen ta­nulságos is lesz, mert Rákőozi törökországi életével kapcsolat­ban kitér az előadó a mai űj Törökország és a török nők hely­zetének ismertetésére is. Jegyek már csak korlátolt számban kap­hatók a Sajtószövetkezetban. Másnap, vasárnap délelőtt 10 órakor a csoport gyűlést tart a törvényszék esküdtizéki termé­ben, ahol ez igazságügyi tiszt­viselők időszerű kérdéseit tár­gyalják meg. Hirdessen az £ger-Győngyösi újságban! Kerületi gyorsiróverseny lesz vasárnap Egerben Eger, május 6. Az Egri Gyorsírókör a tavaszi országos gyorsiróversenyek ke­retében május 12-én vasárnap kerületi gyorsírőversenyt ren­dez a L‘c°umban, a felső ke­reskedelmi iskola tantermeiben. A versenyen a Magyar Gyors­írók Országos Szövetségét dr. Galamb Ödön tanár, gyorsírási szakfelügyelő képviseli, a ma­gyar gyorsírővilág vezéralakjai közül dr. légiás Géza kir. tör­vényszéki bíró, a kiválő gyors­írástörténész és Margulit Lívia gyorsírőbajnoknő jönnek le a fővárosból. A multévinél sokkal tágabb keretek között megren­dezett versenyen résztvesznek az egri érseki jogakadémia, a ciszt. gimnázium, a leánygimná­zium, a reál- ős felső kereske­delmi iskola, valamint a gyön­gyösi gimnázium és női keres­kedelmi szektanfolyem növen­dékei, továbbá az egri Községi Közigazgatási Tanfolyam és az Emericinás Gyorsírótanfolyam hallgatói, valamint az Egri Gyomrőkör tagjai. A versenyt fél 11 órakor 7o- ronykőy Frigyes rendőrfőfel­ügyelő, az Egri Gyorsírőkör el nőké nyitja meg, háromnegyed 11 órakor kezdődnek a 100, fél 12-faor a 120 és fél 1-kor a 150 szőtsgos versenyek; az irodai olvasási versenyek al00ésl50-es versenyekkel egyidejűén folynak le. A résztvevők a 100 aa él az irodb i olvasási fokcn 50, a 120 és 150-es fokon pedig 1 pengőt fizetnek szemé'yenkint és fo- konkint. A verseny eredményét — központi elbírálás után — még az iskolaév befejezése előtt közzéteszik. Délután félölkor a Városháza nagy tanácstermében propagan­da-előadás lesz, melyen dr. Tég­lás Géza a gyorsírás történeté­ről, dr. Galamb Ödön a gyors­írástanítás és tanulás problémái­ról tért előadást, Margulit Lívia pedig a percankiut 350 illetve 400 szőtagos sebességű írást fogja bemutatni. A gyorsírás tanításának kö­telezővé tétele óta a társadalom­nak egyre szélesebb rétegei fordulnak élénk figyelemmel a gyorsírás felé s a gyorsírővar- senyek egyre nagyobb arányo­kat öltenek. A gyorsírástudó fiatalság már most is határozott elsőbbséget élvez az állások be­töltésénél, s e tárgy ismerete nemsokára elengedhetetlen fel­tétele lesz a szellemi pályákon való elhelyezkedésnek. Az Egri Gyorsírókor ezúton hív meg mindenkit, aki a gyorsírás iránt érdeklődik, az érdekes verseny- | re és előadásra. B-lfpődij nicci. Végeláthatatlan sorokban zarándokol Pest népe a budapesti Nemzetközi Vásárra (Budapesti tudósítónktól.) A pén- | teken megnyílt Nemzetközi Vásár hatalmas sikeréről beszél egész Bu­dapest. Külsőségekben, zászlórenge­teg jelzi az ünnepet, szívében pedig minden pesti ember boldog, hogy ennyi idegent láthat most vendégül a magyar főváros. Csaknem dédel­getik a vidék és a külföldi közön­séget és mindenki túlhaladni akarja a többieket abban a jó igyekezet­ben, hogy minél otthonosabban érez­zék itt magukat a vendégek. A nappal programmja természetesen a vásár megtekintése. Már pénte­ken, a megnyitás napján is sok ez­ren nézték már meg ezt a káprá­zatos fényű kiállítást, szombaton pedig valósággal végeláthatatlan sorokban zarándokolt ki a főváros népe a városligetbe. Mindenütt az a kérdés járja mos­tan, hogy mit érdemes leginkább megnézni a kiállításon. Azt már mindenki tudja, hogy a látnivalók­nak olyan tömege várja kint a vá­sáron, hogy egy nap alatt nem le­het mindent megnézni. Arra a kér­désre, hogy melyik a vásár meg­tekintésre legalkalmasabb része, mindenki másképpen felel, ami azt mutatja, hogy az egész nagy att­rakciókban is szerfelett gazdag ez a kiállítás. A hölgyek — érthető módon — a szabadtéri divatbemu­tatót, no, meg azokat a pavilono­kat tartják a legszebbeknek, ame­lyekben a női szívekben oly kedves csecsebecséket, illatszereket, cipő­ket, kalapokat és vásárfiának na­gyon alkalmas olcsó, de ízléses és művészi kivitelű dísztárgyakat állítottak ki és árusítanak. A fér­fiak a repülőgép kiállításért rajon­ganak, meg a sportaréna nagyszerű látványosságaiért, hiszen itt komoly box és birkozóversenyeket is lát­hatnak. Van, aki a külön bélyeg­kiállításért lelkesedik, mások ra­jongva beszélnek arról, hogy milyen érdekesek a Vörös Kereszt-egylet bemutatói, ahol arról oktatják ki a közönséget, hogy miképpen kell légi gáztámadások esetén védekezni. Ha meg éppen egy apróságot kérde­zünk meg, hogy mi tetszik a leg­jobban a Vásáron, az mindjárt sír- vafakad arra a gondolatra, hogy ott kellett hagyni a vásár mesevá­rosát, a gyermekek óvóhelyét, ahol elképzelhetetlen gyönyörűségekben volt része. Egyaránt vonzanak az olaszok, a lengyelek, az osztrákok, az észtek, a litvánok, a lettek, a franciák, az egyptomiak színes, eg­zotikus és értékes kiállításai, ame­lyek ezúttal pregnáns nemzetközi jelleget adnak a vásárnak. Mindenki elragadtatással beszél arról is, hogy a vásár mostani épít­kezésével teljesen függetlenítette magát az időjárástól. Minden neve­zetesebb látnivaló zárt hajlékokban kapott ugyanis helyet és így sem szél, sem hideg, sem eső nem za­varhatja meg a látogatókat szóra­kozásukban. A vonatok, a hajók, a repülőgé­pek mind zsúfolva érkeznek Pestre, de bármennyien jönnek is, minden-

Next

/
Oldalképek
Tartalom