Eger - napilap, 1935/1

1935-04-30 / 68. szám

Eger, XL VI, évfolyam 68. szám fi R A O FILLER ♦ Kedd ♦ Trianon 16, 1985 április 30. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGT HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SÍZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBMEOYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT.BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) A francia városok Idegenforgalmi hivatalainak vezetői látogatták meg vasárnap Eger városát Hétfőn a Mátrába mentek a francia vendégek Eger, április 29. A magyar idegenforgalom in­tézői rendkívül nagy gondot for­dítanak arra az utóbbi időben, hogy a külföldi idegenforgalmi szervezetek vezetőit minél na­gyobb számmal nyerjék meg magyarorizági kirándulásra. En­nek a mozgalomnak nagy gya­korlati jelentősége van, propa­ganda szempontjából, mert a kül­földi vezetők, személyes tapasz­talataik alapján jelentősen köz­rehatnak, hogy a közönség ér­deklődése megnövekedjék Ma­gyarország iránt. A mozgalom kapcsán vasár­nap a francia idegenforgalmi irodák vezető igazgatói látogat­tak el Egerbe. Az autóbusszal érkező vendégeket a Korona- szálló előtt frank Tivadar b. főjegyző és Karcsos Bála az ide­genforgalmi hivatal vezetője fo­gadták, akik körséta keretében mutották be a francia vendé­geknek a város nevezetességeit. Délben a város látta vendé­gül a franciákat a Koronában, ahol Unterreiner János francia nemzeti színekkel díszített asz­talokkal, ízléses francia menü­kártyákkal várta az idegeneket. Az első pohárköazöntőt Frank Tivadar h. főjegyző mondotta, keresetlen, komoly szavakkal üdvözölte a vendégeket, annak a reménynek adva kifejezést, hogy a hatalmas francia és a kis magyar nemzet kapcsolatait az ősi magyar kultúra és a magyar vendégszeretet szorosabbra fű­zik. Az üdvözlésre a párisi iroda vezetője válaszolt és ritkán ta­pasztalt hévvel mondott köszö­netét Eger városának a nagy­szerű vendéglátásért, elragadta­tással említette a város ritka szépségeit, dicséretet mondott a Korona kitűnő konyhájáért. Ki­jelentette, hogy hetek őta tartő középeurőpai útjuk során sehol nem tapasztaltak ilyen idegen- forgalmi érdekességeket és ilyen meleg vendégszeretetet. ígéretet tett arra társai nevében, hogy visszatérve hazájukba, minden alkalmat megragadnak, hogy honfitársaik figyelmét felhívják Eger meglátogatására. A francia vendégek Egerből Lillafüredre, majd hétfőn Gyön­gyösre utaztak a Mátra meg­tekintésére. Gyöngyös, április 29. Gyöngyöi várói képviselőtes­tülete izomba ton délután rendkí­vüli közgyűlést tartóit Puky Ár­pád dr. polgármester elnökleté­vel. A közgyűlés iránt a képvi­selők csekély érdeklődést mu­tattak, pedig tárgysorozatán sze­repeli a Mátrában építendő nagyfontosságű völgyzárőgát megtervezésére szőlő megbízatás eldöntése is. Ennél a pontnál, a kis érdek­lődés mellett is, nagy vita ke­letkezett. Az előadó műizaki ta­nácsos bejelentette, hogy a gát­építés tervezéséhez szükséges előmunkálatokat dr. Finály Ist­ván mérnök tanácsai nyomán az elmúlt esztendőben foganato­sították. Most már csak a terve­zés van hátra. Az állandó vá­lasztmány azt javasolta, hogy a képviselőtestület dr. Finály Ist­ván mérnököt — Magyarország egyedüli szakemberét — bízza meg a terv elkészítésével. A ter­vezési munkákért dr. Finály mérnök igen méltányos árat kér, a vállalati összeg után 3 5°Z«-ot, — ami a Mérnöki Kamara hiva­talos tarifájánál 47a%-kai keve­sebb — legkevesebb 10.000 pen­gőt. Ezért elvégzi a tervezés, kiírás, vállalatbaadás munkáját ■ a munkálatok feletti személyes felügyeletet is ellátja. loldi Pál örömmel adta hoz­zájárulását a megbízatáshoz, de feltette a kérdést, érdemes-e a völgyzárőgát terveit elkészíttet­ni, ha a polgármestert, — amint az elterjedt hírekből gondolni lehet — elszőlítják Gyöngyösről. Mert a tervek megvalósítása az ö személyes közreműködése és energiája nélkül lehetetlen. A polgármester azonnal vá­laszolt Toldi Pál aggályaira. Kijelentette, [hogy szíve-lelke hozzánött ehhez a városhoz, úgy érzi, mikor elmegy ez utcán egy- egy alkotása előtt, mintha édes gyermekeit látná, dehogy sza­kad ő el Gyöngyöstől, még há­rom főispánságért sem. Hűség­nyilatkozatáért lelkesen megél­jenezte a közgyűlés a polgár- mestert. Toldi István az állandő vá­lasztmány javaslatával szemben azt ajánlotta, hogy eiak akkor adja ki a képviselőtestület a ter­vezési megbízást, ha majd ér­demben dönt a megvalósítás kér­désében. Addig pedig a külső részek siralmas útviszonyainak megjavítására, a nagypatak sza­bályozására fordítsa a város az adózók filléreit. A Mátrákul- túszt különben sem látja szíve­sen, mert csak az idegeneknek, a környék falusi népeinek je­lent jólétet, jövedelmet, gyön­gyösi polgárnak alig hoz hasz­not, a várost viszont n8gy ki­adásokkal terheli. Varga Miklós Toldi Istvánnal szemben elsőrendű fontosságú­nak tart mieden kérdést, amely a Mátra fejlesztését szolgálja. A Mátra fejlesztése nemzeti ér­dek, és Gyöngyös városnak ál­dozni kell a Mátrára, mert egyéb­ként a virágzást a pusztulás váltja fel. Dr. Náray Béla főügyész is perbeszállt Toldi Istvánnal, s bebizonyította, hogy Gyöngyös a Mátra fejlesztése mellett a város fejlesztésére is sok gondot fordít. Azért azonban, mert év­századok mulasztásait egy két év alatt nem tudja pótolni, nem le­het megbüntetni a Mátrát, amely idegenforgalma révén már ma is jelentős jövedelmet biztosít a polgárságnak. A gyöngyösi ha­tár terményeinek ma már jelen­tős részét veszi fel a mátrai ke­reslet, a nyaralók kész piacot jelentenek Gyöngyös számára. Dr. Puky Árpád válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Meg­döbbenéssel hallgatta Toldi Ist­ván felszólalását és pádig azért, mert abban szembekerült a Mátra és az idegenek érdeke a gyöngyösi polgár érdekével. Pe­dig ő a Mátrát nem azért akarja naggyá tenni, hogy belegázoljon a gyöngyösi polgárok érdekébe, hanem azért, hogy számukra jövedelmi forrást teremtsen, hogy elősegítse gazdagodásukat. A Mátra egy nagy darab kenyér, amelyből mindig törni lehet. Pusztán a város évi 20.000 pen­gőt élvez a mátrai forgalom ré­vén, vámpénz, vágóhídi díj, jöve­delmi és kereseti adó formájában. A Mátra 200.000 kilowatt évi áramfogyasztása s ez is a gyöngyösi közüzemnek jelent jövedelmat. A Mátrában nyáron kb. 500 gyöngyösi ember talál foglalkozást, aki egyébként mun­ka nélkül lézengene. A statisz­tika kimutatása szerint a nyara­lók és turisták évente 1.200.000 pengőt költenek el, amely ősz- szeg mint forgótőke közvetve, vagy közvetlenül ide jut visz- sza Gyöngyösre. A Mátra fejlő­déséi ünnepli a kormány, ün­nepük idegen városok, s a felét is szívesen látnák a benne rejlő értékeknek. Nekünk gyöngyö­sieknek sem szabad tehát fej­lődésének elábevágnunk, hanem minden eszközzel arra kell tö­rekednünk, hogy ezt a fejlődést elősegítsük, meggyorsítsuk. Ifj. Sealai János, Kováts Gyula és Bogdán Lajos is a völgyzá­rőgát szükségességét hangoztat­ták, s szívesen adták hozzájá­rulásukat a tervezési megbízás­hoz. Az állandő választmány ja­vaslatát a közgyűlés egyhan­gúan mégszavazta. — Fólárú utazás Szegedre. A ke­reskedelemügyi miniszter 50 szá­zalékos utazási kedvezményt en­gedélyezett a május 25 én kezdődő és június 3-ig tartó VII. Szegedi Ipari vásárra. A félárú utazási kedvezmény május 18 tői érvényes és június 5-ig tart. A kedvezmé­nyes jegy váltására jogosító iga­zolványok az összes menetjegy­irodákban kaphatók lesznek, Dr. Fintíly Istudnt bízták meg a mátrai uölgyzárógát terűének elkészítéséuel Hasznot hajt-e a Mátra Gyöngyösnek, vagy sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom