Eger - napilap, 1935/1

1935-04-21 / 63. szám

Aba 10 FILLÉR Eger, XL VI. évfolyam 63. szám ♦ Vasárnap ♦ •í- " Q E R ŐSI ÚJSÁG Trianon 16, 1935 ápHlis 21. BLÖFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SjZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉKPÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) 315 ezer pengő államsegélyt kap a megye az alséhevesi ármentesítésre 386 ezer pengőbe kerülnek az árvédelmi munkálatok Egtr, április 20. A legutóbbi évek pusztító ti­szai áradásai óta a vármegye lakosságának legfőbb gondja az, hogy a veszélyeztetett területe­ket minél tartősabban megóvja hasonló puiztításoktől. A tisza- menti nép és a hatóságok első­sorban a kormányhoz fordultak támogatásért s a múlt évben Bonod vármegyének sikerült nagyobb összegű államsegélyt kivívnia az alsőborsodi területek ármentesítésére. A rendszeres árvédelem tervé­be azonban szorosan belekap­csolódott az alsőheveii részek, különösen a poroszló—űjlőrino- falvai öblözet gátjainak kiépíté­se, amely Heves vármegye ár­mentesítése szempontjából a leg­fontosabb kérdésnek tekinthető. Htdry Lőrinc dr. főispán ős Okolicsányi Imre alispán hóna­pok óta tárgyalásokat folytattak a kérdés megoldása érdekében és nehéz munkába került, míg a a megoldás útjában álló jogi és pénzügyi nehézségeket sikerült elhárítaniok. A tárgyalások a napokban eredményre vezettek, amennyi ben az alsóbevesi ármentesiiés ügye a minisztertanács elé ke­rült. A kormány sz ármentesítés költségeit 386 ezer pengőben ál­lapította meg és úgy döntött, hogy ebből 315 ezer pengőt ál­lamsegélyként ad Heves várme­gye részére, 36 ezer pengőt 17 évi törlesztésre 5 százalékos köl- ciönként fo’yősít, a további 36 ezer pengőről pedig a vármegye tartozik gondoskodni. A kölcsön felvételéről a vár­megye április 25-én tartandó kis- gyűlése dönt és minden való­színűség szerint vállalja a sú­lyos kötelezettséget a fontos köz­érdekre való tekintettel. Valószínűleg már ősszel elindul az egri bor Amerika felé Frank S. Goldman amerikai exportőr húsvét- vasárnap délelőtt 11 órakor tart előadást az egri gazdáknak a Városháza nagytermében Eger, április 20. Nemrégiben számoltunk be Frank S. Goldmannak, a kiváló üzleti összeköttetésekkel rendel­kező neves amerikai borexpor­tőrnek egri látogatásáról. Frank S. Goldman az elmúlt hét folya­mán egy napot töltött Egerben, mert francia borüzletei lebonyo­lítása közben kitűnő értesülése­ket kapott a magyar borok mi­nőségéről és személyesen meg akart győződni arról, vájjon a magyar bor alkalmas-e a tenge­rentúli piac igényeinek kielégí­tésére. Az amerikai kereskedő először Tokajban járt, ahol rö­vid idő alatt igen jó áron 5G0 ezer palack szomorodni! sikerült lekötnie. Innen jött Egerbe, ahol Braun Károly h. polgármester értekezletre hívta össze a na­gyobb bortermelőket, akik a ki­tűnő minőség mellett meglehetős mennyiséget tudnak a kivitel rendelkezésére bocsájtani. A tárgyalások és a borkósto­lók alkalmával kiderült — amint 8z egri bor helyi szakértői min­dig is emlegették a pincék hűvös mélyén —, hogy az egri szőlő­hegyek termése a világ legjobb árúi között foglal helyet és Amerika számára rendkívül elő­nyösen értékesíthető. Természe­tesen csak az óborok jöhetnek számításba, mert bz egri bor csak három éves korában éri el teljes tamatű kiforrását. Frank S. Goldman a legna­gyobb elragadtatással nyilatko­zott a borok minőségéről és el­határozta, hogy megindítja az egri termést Amerika felé. Üz­leti ügyei Budapestre hívták, de állandó levelezésben áll Braun Károly b. polgármesterrel, akit most értesített, hogy nagyszom­baton este ismét ellátogat Eger­be és mintákat vásárol, amiket május elején kivisz Amerikába, egyrészt hogy meggyőződjék, megfelel e az egri bor az ame­rikaiak ízlésének, másrészt pe­dig, hogy megpróbálja: bírja-e az egri árú a tengeri szállítást. Ha ezeknek a feltételeknek meg­felel, nagyszabású és állandó kivitelre van kilátás, ő maga szeptemberben visszatér Magyar- országra és megkezdi bevásár­lásait az egri borvidéken. Húsvéti látogatását arra is felhasználja Frank S. Goldman, hogy tájékoztassa az egri szőlő­termelőket a világpiac kívánsá­gairól. Erről a kérdésről már több nagysikerű előadást tartott Franciaországban, ahol az ame­rikai kivitelt megszervezte s ta­pasztalatait közölni kívánja az egri gazdákkal. Ezek a tapasz­talatok főleg az egyfajtájú ter­melésre, s a borok palackozásé- ra vonatkoznak, ami nálunk meglehetősen idegen gondolat a termelésben és értékesítésben. A helyettes polgármester hús- vét vasárnapjára délelőtt 11 órá­ra hívta össze az egri borter­melőket a városháza nagytermé­be az amerikai borszakértő elő­adásának meghallgatására és bizonyos, hogy az előadást pá­ratlan érdeklődés fogja kísérni a gazdák részéről, már ciak azért is, mert ha sikerül az ál­landó amerikai faivitel terve, az egri borvidéknek nem lesz többé gondja a termés értékesítésével és olyan árakat fog kapni, ami­nőkre eddig még csak nem is gondolt. Az amerikai borexportőrt le- kíséri egri előadására Dicienty Dezső, az Ampelológiai Intézet igazgatója és dr. Pálinkás Gyula főadjunktus, akik az előadást ma­gyarul közvetítikés a gazdák kér­déseit tolmácsolják Goldmannak. Komoly zenei éluezetet ígér a gyöngyösi orgonahanguerseny műsora Jeleztük, hogy Sugár Viktor kormányfötanácios, orgonamü- vész, aki a zenei szakirodalom­ban is ismeri nevet szerzett, orgonahangversenyt rendez a gyöngyösi Szent Bertalan temp' lom ujjonan épült orgonáján. A hangverseny korábban kitű­zött időpontját a zsúfolt társa­dalmi események miatt el kellett halasztani, s ű) időpontját húsvét hétfőjén este 6 őrára tűzte ki a rendezőség. A hangverseny iránt Gyöngyös zeneértő társadalmá­ban nagy érdeklődés nyilvánul meg, ami a művész előkelő már­kája mellett nem utolsó sorban a műsor művészi értékének sző], mert azon a klasszikus és ujabb- kori egyházi zeneirodalom leg­javából kap bemutatót a közön­ség. Az orgonahangverseny mű­sora a következő: BaohJ.S.: Präludium és fuga. D dur. Sztojanovits Sárkány: Ky­rie. Lemmens: A vihar. MaíliyA: Virágvasárnap. Müller Károly: Ave Maria. Faulfeee W: Bar- oarola. Martin E: Esti Ima. Widor Ch. Maria: Toccata. II. Rákóczi Ferenc szellemének áldoz tavaszi közgyűlésében az ősi vármegye Április 25-én lesz Heves vármegye zárószámadási közgyűlése Eger, április 20. Heves vármegy törvényhatő sági bizottsága április 25-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja tavaszi rendes közgyűlését az 1934. évi zárőszámadások lé- tárgyalására. A közgyűlés keretében áldoz az ősi vármegye II. Rákóczi Fe­renc örökdicióségfi emlékezeté­nek, a fejedelem halálának 200 éves fordulója alkalmából. A nyomtatásban most megje­lent és a törvényhatósági bizott­ság tagjainak megküldött alis- páni jelentésben Okolicsányi Im­re alispán a következőkben em­lékezik a nagy szabadsághősről: Most, április 8-án múlt 200 esztendeje, hogy a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, Rodostóban, száműzetésben, ide­gen földön örök álomra hunyta le szemét. Ezen a napon ünnepi hangon szólaltak meg az ország valamennyi templomában a ha­rangok és zúgva-zengva idézték á nagy szabadsághő» szellemét. Valóban, alig van a magyar történelemben tragikusabb sors, alig van vezérlő egyéniség, aki­nek harcai, küzdelmei, válságai és tragédiái oly annyira sajáto­san magyar jellegűek volnának, mint II. Rákóczi Ferenc harcai, áldozatai és tragédiája. A Libertás fejedelme mindent feláldozott a magyarság nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom