Eger - napilap, 1935/1

1935-04-14 / 59. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. április 14. ján ezek e nevek szerepelnek : a központi közgyűlésbe jelölt rendet tagok, a munkaadó cso­portból: Radii Károly közép­ipar, Válent Miklői kézműipar, vitéz Subik Károly szabadfog­lalkozás, Köhler Imre kereste- delem. A munkavállalók közül: Kádas Géza él Szakos Jánoi az ipari szakmákból. A helyi vá­lasztmányba : a munkaadók gyár­ipari listáján Ringelhann Béla, a középipar listáján Radii Ká­roly, a kézműiparén Joő Gyula, a kereskedőkén Gröber Perenc, a szsbadfoglalkozásuakőn vitéz Subik Károly, a háztartási mun­kaadókén : dr. Csekkel Ferenc­A munkavállalók között az ipari él vegyescioportok jelölt­listáján Kádas Géza, a tisztvi­selőkén Babocsay Zoltán, a ház­tartási alkalmazottakén Konecsny László. Egerben a szavazás két he­lyen történik : a vároiháza nagy­termében és az OTI Széchenyi- utcai helyiségében, mindkét nap reggel 8 órától este 8 óráig. A szavazőigazolványt mindenki hozza magával, ennek ellenében a szavazásnál két szavazó lapot fog kapni, ezek közül az egyik az országos közgyűlési tagokra vonatkozik, a másik a helyi pénztár választmányi tagjaira. A szavazó ekkor a zárt szavazó­fülkébe m?gy és ott mind a két szavazólapon a Nemzeti Blokk­nak 1-sel jelzett kockájába egy keresztet rajzol. A szavazólapo­kat azután a kapott borítékban, leragasztva, átadja a bizottság elnökének. Semmiféle más meg­jegyzést a szavazólapokra tenni nem szabad. A gyöngyösi Nemzeti Blokk listavezetői a nagyipari munka­adóknál : Hirschner József, a kézműipari munkaadóknál: Ko­vát8 Gyula, a kiskereskedőknél Klein S. Herman, a szabadfog­lalkozásunknál dr. Somogyi Ist­ván, a háztartási munkaadóknál Magnin Adorján -, a munkaválla­lók listáján a tisztviselői cso­portnál Kováts Jenő, a háztar­tásinál Kováts Antal, bz iparinál Huntik Imre. A gyöngyösi szavazás teljesen azonos előírások mellett törté­nik, mint az egri. Minden hazafias gondolkodású választó a Nemzeti Blokk 1-es kockájába írjon keresztet. A Nemzeti Blokk: küzdelem a ma­gyar munkásmllliók boldogabb jövőjéért. Ez a küzdelem dől el vasárnap és hétfőD. A nemzeti gondolatnak győzni kell. Idegenforgalmi térkép készül Egerről Tízezer példányban, négy nyelven készül az eredeti térkép — és a városnak egy fillérjébe sem kerül Eger, április 13. Eger várói leleménye« idegen- forgalmi hivatala újabb fia újabb ötletekkel segíti előre az idegen- forgalom fejlődőiét. Számtalan terv van kialakulóban, amelyek a nyári él téli forgalom növelé­sét célozzák, ezek azonban te­kintélyes összegű befektetéseket kívánnak (a közeli Bükk hasz­nosítása, Dyaralőszállő építése stb.), A mai helyzet is ad azon­ban gondolatokat, amelyek ha nem is nyitnak űj területeket az idegenforgalom számára, an­nak lebonyolítását kellemesebbé és könnyebbé teszik. Ilyen gondolat a városról meg­jelent különféle terjedelmű is­mertetések mellett Eger idegen- forgalmi térképének megszer­kesztése, amely Karesos Béla mérnöknek, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének elgondolá­sában született meg és eredeti módon nyújt segítséget az Eger­be érkező idegennek. A város meglévő és térképészetileg kifo­gástalan térképe rendkívüli zsú­foltságában, pontos méreteivel, nem igazítja útba egykönnyen az idegent a város nevezetessé­geinek megtekintésénél. A izük és kanyargó űtcák és a balé- rajzolt elnevezések nehézzé te­szik ennek a térképnek a keze­lését, ezenfelül sokba is kerül a tájékozódásnak ez a módja. Az idegenforgalmi térkép mé­reteiben nem felel meg a való­ságnak, de gyakorlatilag igen hasznos, mert a fontos utakat többszörös szélességben tün­teti fel, az idegenforgalmi szem­pontból jelentéktelen útvonala­kat pedig eredeti lépték szerint hagyja meg. A tájékozatlan szem­lélő így gyorsabban megtalálja azokat az utakat, amelyeken át eljut egy-egy műemlékhez, vagy látnivalóhoz. A térképen hetek óta dolgo­zik az Idegenforgalmi Hivatal vezetője és sikerült olyan meg­oldást találnia, hogy a városnak egy fillérjébe sem kerül az elő­állítás. Az összehajtható térkép fedőlapjain egri cégek hirdeté­sei foglalnak helyet s a hirde­tési díjak biztoiítják a nyomdai költségeket. Az érdekei, új térkép angol, német, francia és magyar nyel­ven jelenik meg a közeljövőben, tízezer példányban és nagy hasznára lesz azoknak az ide­geneknek, akik önállóan, idegen- vezetők nélkül akarják meg­szemlélni a város nevezetessé­geit. Az idegenek ingyen kap­ják a praktikus térképet, az eg­rieknek azonban harminc fillért kell fizetniök darabjáért. SCHMIDTHÄUER- féle A VILÁG legtartalmasabb és leghatéko­nyabb természetes keserűvize. Gyógy értéke megbecsülhetetlen! Ä normális adag fél pohár (100—120 gramm), de legtöbbször már 3—4 evőkanál is elegendő. Legmegfelelőbb reggel, éhgyo­morra használni. Egy-két órán belül fájdalommen­tesen és tökéletesen kitisztítja a gyomrot és beleket. Eltávolítja a betegségek baktériumait. Az Igmándi-keserüvíz az egyedüli, a- mely a szokásos nagy üvegek mellett, 0.35 literes kis üvegekben is kapha­tó. Ez az újítás közkedveltségnek örvend az olcBÓbb ár és kényelmesebb kezelés (utazásoknál, stb.) miatt. Használati utasítás és kútleírás minden üveghez mellékelve. Világhírű darabbal fejezi be idei munkáját a Thália Egri Színjátszó Társaság A Thália Egri Színjátszó Tár­saság május elején rendkívül érdekes darabbal zárja le idei munkarendjét. A Társaság, be­illeszkedve a házassági válások ellen indult nagy küzdelembe Sardou ét Najec világhírű da­rabját tűzte műsorra, amelynek címe: Váljunk el? A. szellemes vígjátékot szerzői 1881-ben írták, amikor a parlamentben napiren­den volt a bázasságjogi törvény «reformja» s a francia liberálisok mindent elkövettek, hogy a tör­vényhozás megszavazza a válást. A mozgalom ez erkölcsi romlás eredményeként el is érte Gálját, mert kimondták a válás lehető­ségét,nemesek Franciaországban, hanem a többi európai államok­ban is. Sardou és Najac fölismerték a válásban rejlő veszedelmet és »Váljunk 61?« című darabjukban h legjobb fegyverek egyikét használták fel a válás gondolata s a válőokok ellen: a gúnyt, amely ől, mert nevetségessé tesz. A szerzők nagy azinpadisma* rettel dolgozzák fel témájukat s ügy írnak iránydarabot, hogy a tendencia nem ütközik ki nyersen a szövegből: a szellem és a törekvés szinte észrevétle­nül hatja át a hallgatóságot, annál is inkább, mivél a vígjá­ték fordulatos, szórakoztató és rendkívül mulatságos, a nyilt- színi tspiok, a kacagás hullámai valósággal bele vannak építve a jelenetekbe. A Nemzeti Színház műsorán állandóan szereplő vígjátékot május 4 és 5-én adja elő a Thá­lia Egri Szinjátsző Társaság, legkiválóbb játőkosgárdájftval. Fővárosi színvonalú hatalmas divatüzlet nyílik meg májusban Gyöngyösön Beszélgetés Szloboda Jenővel, az útiét tulajdonosával. Gyöngyösi április 13. | A tavasz folyamán Gyöngyös lüktető tempóval folytatja evek óta tartő városrendezését. Épü­letek tűnnek el és helyükbe, meg a kihasználatlan területekre szorgos kezek űj parkokat léte­sítenek. A város szépül, a vá­ros vezetősége, — igen bölcsen —, készül a minden eddigi mé­reteket meghaladd ígérkező ide­genforgalomra. Da nemosek a város, hanem a magánosok, a lakoság is töre­kedik a város szépítésére. Újult erővel indulnak meg ez építke­zések és a tatarozások s s egész utcasorok változnak át néhány bét alatt. A fejlődéstől a város kereskedői sem akarnak elma­radni. Pár hőnapja jelent meg Gyöngyösön az első neonfé- nyes reklám, amelyet hamaro­san újabb követett és, amint ér­tesültünk, most 4—5 űjabb fény­reklámot helyeznek el. Da nem kell mesiza mennünk: május elsején megyílik az űj Katona- házban Gyöngyös első látvá­nyosságba menő, fővárosi szín­vonalú divatüzlete. Nem tartot­tuk érdektelennek, hogy Selo- boda Jenővel, az egyszerű, ma­gyaros gondolkodftső üzletem­berrel néhány szót válttuak az űj üzletről. — 1914 óta élek Gyöngyösön, ahol 1922 ig a Gyöngyösi Ruha­áruház igazgatója voltam —, kezdi a beszélgetést Szloboda —, 1922-ban alapítottam mai üzle­temet, mely a gyöngyösi és a környéki vásárló közönség tá­mogatása folytán évról-évre bő­vüli. Az akkori időknek és mé­reteknek üzletem megfelelt. A város azonban amerikai tempó­ban fejlődik, évenkiat tízezrek látogatják meg, akik között ez­rekre tehető a külföldiek szá­ma is. — Szükséges tehát, hogy ezzel a fejlődéssel párhuzamot tartson üzletem is, s ezért költözünk elsején az űj Katona-házban lévő, húsz méter bosszú és 19 méter széles űj helyiségünkbe, mely­nek két bejárata és nyolc hatal­mas kirakata van. A kiszolgálást kileno ember látja el. Üzletemre azt szeretik mondani, fényes üz­let. Pedig nem ez ! Az egyszerű­ség irányadó mindenben. Gálom az ízlés érvényesítése, szolid, még a fővárosi üzletek árainál is, olcsóbb árak, de mindenek­előtt éppen az o'csőság folytán: nagyobb, mindenkit kielégítő választék. A A akarom, — mond­ja búcsúzéiul —, hogy aki eddig nem mert az üzletembe bejönni, most bejöjjön és a legszerényebb réteg la a legelőzékenyebb ki­szolgálásban részesüljön. — — A hétvégi menettérti jegyek érvényessége húsvétkor. Az állam­vasutak igazgatóságának közlése szerint a húsvéti ünnepek alkal­mából a hétvégi menettérti jegyek április 18-tól, csütörtök déltől áp­rilis 23-ig, kedd délig érvényesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom