Eger - napilap, 1935/1

1935-03-31 / 51. szám

EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. március 31. lombaheíyezett tűi felöltőket és remélhetőleg csak rövid időre elodázta a tavaszi ruhagondokat is. Osak rövid időre, mert a szél tői védett helyeken már meg is indult a hő olvadása s remél­hetőleg az utolsó téli nap ha­mar kitombolja magát, hogy he* Iyat adjon végérvényesen a ta­vasznak. A hőesést hozó hideg szeleket a gazdák, különösen a gyümölcs­termelő gazdák aggodalommal fogadták, mert félő volt, hogy a már kinyílt fiatal rügyeket fagy veszély fenyegeti. Heves vár­megye gazdasági felügyelőiégé­től nyert értesülésünk szerint ezonban fagyveszélytől legalább is egyelőre nem kell tartani, mert a hóesés szerencsére nem hozott olyan erős hideget, amely e gyü­mölcsfákra káros lehetne. Ha azonban annyira lehűlne az idő, hogy fagyveszély fenyegetne, ez esetleg katasztrófába lehetne a gyümölciállományra. Remélhető- leg azonban ez nem fog bekö­vetkezni ős az időjárás törvé­nye szerint 1—2 napon belül kimelegszik az idő. Az OTI mégis hajlandó kölcsönt adni az egri gyógy­fürdők belső megújítására A város rövidesen orvosi rendelőt állít fel a Korona-gyógyszállóban Eger, március 30. Amilyen nagy őröm volt az egri fürdők győgyjellegének ki­harcolása közel 10 évi állandó küzdelem után, olyan gondot is okoz a város vezetőségének. A belügyminiszter ugyanis agyőgy- jelleg biztosításával egyidejűleg jelentős modernizálást rendel) el a gyógyfürdőkben. Tulajdonkép­pen csak a régi Érseki fürdő szorult nagyobb mértékű meg­újításra, mivel a Jőzsef-fürdő újabb építkezésénél izem előtt tartották a mai egészségügyi kö­vetelményeket, különben is a József fürdőnél most történtek nagyobb átalakítások, amikor ott iszap- és vizgyőgyiatézetet létesítettek. A belügyminisztérium különö­sen hangsúlyozta az Érseki für­dő padlózatának kicserélését* falainak kiciempézését s főleg a meleg medence átépítését. A város maga is már régeb­ben meg volt győződve a fürdő modernizálásának szükségessé­géről, azonban nem tudott anya­gi fedezetet teremteni a munka elvégzésére. Éppen ezért halasz­tást kért a minisztertől, aki 1935 május 1 ig el is tekintett a für­dők megújításától, annak kije­lentése mellett, hogy további ha­lasztást nem adhat. A város, mivel a pénzintézeti hitel drága és nehezen hozzá­férhető, az Országos Társada­lombiztosító Intézethez fordult, hogy adjon 40 ezer pengő köl­csönt. Ugyanakkor :az Országos Testnevelési Tanácshoz is ké­relmet intézett 20 ezer pengő kőlosönért, fedett uszoda cél­jaira. Az OTI-től február végén el­utasító választ kapott a város ás már már le kellett mondani a fürdők fontos fejlesztési ter­véről, amikor váratlan fordulat állott be. A Társadalombiztosító most értesítette a várost, hogy mégis hajlandó a fürdők moder­nizálására kölcsönt folyósítani. Az ügy ma kerül a városi köz­gyűlés elé és minden remény megvan arra, hogy a kölcsön­ügyletet sikerül lebonyolítani. A fedett uszoda terve ellenben egyelőre meghiúsult, mert 8z OTI kijelentette, hogy nem áll megfelelő anyagi forrás rendel­kezésére. A gyógyfürdő jelleg egyik fontos követelménye volt egy fürdőorvoii rendelő létesítése- Erre is halasztást kéri a város a belügyminisztériumtól, azon­ban ezt a kérést a minisztérium kereken elutasította. A város tehát a legrövidebb időn belül orvosi rendelőt állít fel a Ko­rona gyógyszállóban. Népszerű és művészi műsorral rendezi meg tavaszi hangversenyét az Egri Kaszinó Eger, március 30. Az Egri Kaszinó április 6 i hangversenye nemcsak zenei, hanem társadalmi eseménynek is készül. A százéves egyesület minden tekintélyét és összetartó erejét mozgósítja, hogy minél nagyobb sikerre vihesse ezt a hangversenyt és ezzel megerő­sítse a három lelkesen és önzet­lenül dolgozó kultűregyesület létét Eger kultúréletének szebb jövőjében. De nem egyedül a Kaszinó lelkes tagjai fáradoznak a minél nagyobb siker érdekében, hanem a közreműködő egyesületek is mindent elkövettek, hogy műso­rukat a művészi színvonal mel­lett a népszerűség jegyében ál­lítsák össze. Suppá, Hubay, Schu­mann, Demény, Schubert, Bizet, SCHMIDTHÄUER - féle Igmándi A VILÁG legtartalmasabb és leghatéko­nyabb természetes keserűvize. Gyógyértéke megbecsülhetetlenl A normális adag fél pohár (100—120 gramm), de legtöbbször már 3—4 evőkanál is elegendő. Legmegfelelőbb reggel, éhgyo­morra használni. Egy-két órán belül fájdalommen­tesen és tökéletesen kitisztítja a gyomrot és beleket. Eltávolítja a betegségek baktériumait. Az Igmándi-keserüvíz az egyedüli, a- mely a szokásos nagy üvegek mellett, 0.35 literes kis üvegekben is kapha­tó. Ez az újítás közkedveltségnek örvend az olcsóbb ár és kényelmesebb kezelés (utazásoknál, stb.) miatt. Használati utasítás és kútleírás minden üveghez mellékelve. Siklós, Dohnányi, Mozart köny- nyen élvezhető művei kerülnek bemutatásra a hangversenyen a király és kormányződíjas Egri Dalkör, a Ferenoss Szent Klára Vegyeskőru*, ős a Dobó litván 14. honvédgyalogezred zenekará­val együtt működő Egri Zane- egyle? előadásában, amelynek művészi felfogását és kidolgo­zását Huszthy Zoltán tudása és ízlése biztosítja. A hangverseny iránti érdeklő­dést csak fokozza az a körül­mény, hogy az Egri Kaszinó rendkívül olciő helyárakat álla­pított meg, amelyek minden ko­molyabb áldozat nélkül lehetővé teszik a közönség számára a magyar dal és zene nemos ügyé­nek pártolását. A hangverseny részletes mű­sora a következő: 1. Suppé F. «A szép Galathea.» Nyitány. (Zenekar.) 2. Hubay J. Változatok egy magyar témára. Előadja B. Kaufmann Emmy hegedűművésznő, zenekar-kísé­rettel. 3. a) Schumann R. Cigány- élet. b) Demény D. «Magasan repül a darú...» Változatok. (Ve­gyeskar.) 4. Schubert F. A-moll szimfónia. (Zenekar.) — Szünet. 5. Bizet G. Ábránd a «Girmen» c. operából. (Zenekar.) 6. a) Sik­lós A. Kuruc rapszódia. b) Hor­váth K. «Két gyöngye volt a falunak...» (Férfikar.) 7. b) Doh­nányi E. Lakodalmi keringő a •Pierette fátyla» c. ballett-pan- tomimből. b) Mozart W. A. Török induló. (Zenekar.) — Vezényel Huszthy Zoltán. Helyárak : Ülő­hely (számozatlan) 1 P., állóhely 50 fillér. Jegyek előre válthatók Elek Testvérek cukrászdájában. Nagy sikerrel szerepeltek a bevesmegyei gazdaságok az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Eger, március 30. | A most lezárult Országos Me­zőgazdasági Kiállítás hevesms- gyei vonatkozásban is szép ered* aaényeket jegyezhet tel, ameny- nyiben úgyszólván minden je­lentősebb tenyésztési ágban szép sikereket értek el az ott bene­vezett hevesmegyei gazdaságok. A magyar fajta fehér szarvas­marha tenyésztésében az Egri Bőkáptalan gazdaságai I./b. dí­jat, poroszlói Graefl Károly ura­dalma II. díjat nyertek. A ezisa- mentöli és hazai pirostarka te­nyészetek díjazásában az Egri Főkáptalan II. és III.; dr. Dőry Gyula II. és elismerő okleve­let, Gosetonyi Andor elismerő oklevelet kaptak. A mangalica sertések csoportjában a szat­mári püspökség pusztahídvégi gazdasága ohampionokat produ­kált, elnyerte a negydíjat és a földművelésügyi minisztérium tiszteletdíját, az Egri Bőkápta­lan I./b. és I./o. díjakat, Balázs László és dr. Balázs Gábor he­vesi gazdasága pedig II. dijat nyertek. A bús sertések csoport­jában az egri Érseki Uradalom yorkshire sertései I./f. díjat, az Eißele örökösök nsgyfügedi gaz­dasága pedig berkshire kanok­kal I./b, díjat nyertek. A juh­tenyésztésben országos viszony­latban is elsőrendű és többször díjazott egri Érseki Uradalom az idén is versenyen kívül vett részt a kiállításon, poroszlói Graefl Károly uradalma pedig magyar fésüsgyapjas juhaival III. díjat nyert. A borkiállítás 180 résztvevő­je közül aranyokievelet nyert Bleischmann Henrik domoszlői gazdasága 1934, évi medoo noir és dr. Polgár Lajos gyöngyösi szőlőgazdasága 1934. évi édes furmint borával. Ezüst okleve­let nyertek boraikkal: Braun Károly egri h. polgármester 1932. évi bikavérrel; Rosner György és Imre vácii szőlőbir­tokosok 1930. évi édes furmint­tal, Agrária szölőtelep Eosőd, 1934. évi furminttal. Elismerő oklevéllel tüntették ki: Bents Antal örökösei gaz­dasága Erdőtelek 1934. évi rif­ling; Elekes Dszső Erdőtelek 1934. évi olasz rizling; Polgár István gyöngyösi szőlőbirtokos 1934. évi édes leányka és lati Lajos erdőtelki szőlőbirtokos 1934. évi olasz rizling borait. A kiállításon nagy figyelmet és elismerést keltett a Hevesme­gyei Gazdasági Egyesület által vezetett háziipari tanfolyam már világszerte ismert játékáru ki­állítása is, amelynek anyaga fe­lett a kiállítás megnyitása alkal­mával Horthy Miklós kormányzó is elismerését fejezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom