Eger - napilap, 1935/1
1935-02-23 / 30. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. február 23. Hogy jár jobban Eger város: ha bérbeadja, vagy sem adja bérbe a polgármesteri lakást? Az érdekképviseleti reformról és az időszerű gazdasági kérdésekről tárgyaltak a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület hatvani vándorgyűlésén Eger, február 22. A február 23-án, szombaton tartandó városi kösgyűlás tárgysorozatának második pontjaként Braun Károly h. polgármeiter előterjesztőit tesz a szervezkedési szabályrendelet 34. paragrafusának módosítása iránt. Ez a pont a polgármester mellők- járandóságára vonatkozik, amelyeket takarékossági szempontból kifolyólag oiökkenteni akarnak. A módosítás gyors keresztülvitelére azért van szükség, hogy a polgármesteri állás végleges betöltése előtt rendezzék és pontosan meghatározzák az állás jövedelmét és már ilyen értelemben lehasson kiírni a pályázatot. A takarékosság, jól tudjuk, rendkívül szükséges a városházán, mert másként az anyagi ügyek rendbehozásának reménye füstté válik s éppen ezért általánosságban csak helyeselhetjük a város vezetőségének azt a törekvését, hogy a mellékjárandő- ságokat mérsékelni kívánja. Van azonban a módosításnak egy része, amelyet sehogy sem helyeselhetünk éppen a város anyagi helyzete és a városháza rigorózusan takarékos álláspontja szemszögéből. Úgy tudjuk, hogy a szervez- kedéii szabályrendelet megváltoztatása kapóién az elöljáróság olyan javaslatot kíván a képviselőtestület elé terjeszteni, hogy szüntessék meg a polgármester természatbeni lakását és a lakást ezentúl bérlet útján értékesítsék. Ma az a helyzet, hogy a helyettes polgármester saját házában lakik és a várói így kénytelen bérbeadni a régi postaépületben lévő polgármesteri lakást. Ez adott helyzet, amely ellen kifogást emelni nem kívánunk. A közgyűlési döntés előtt azonban szükségesnek tartjuk megvilágítani azt a kérdést, vájjon jobban jár-e anyagilag a város, ha elvileg is megszünteti a lakás természetbeni jellegét és a lakást állandóan bérlet útján értékesíti? Annak előrebociájtása mellett, bogy a természetbeni fűtés és világításnak megszüntetése föltétlenül helyes, meg kell vizsgálni a bevételiéi kiadási számadatokat. Ha a város bérbeadja a lakást, ki kell fizetnie a polgármesteri lakbért, amely 1541 pengő a költségvetés szerint. A bérbeadás esetén megszűnik a lakás adómentessége, tehát 1600 pangó bért véve alapul, 519 peagőadőt kell a városnak fizetnie évente a lakás után. Ez összesen 2050 pengő kiadást jelent. A bevételi oldalon a bérösszeg jelentkezik, amit, a viszonyokat ismerve, nem becsülhetünk többre 1600 pengőnél — vízdíjjal együtt. Esetleg felvetődhetik a bér, vízdfjaeiől 1800 pengőig, de ekkor az adó is arányosan feljebb emelkedik az említett 519 pengőnél. Bevételi oldalon 1600 pengő, a kiadási oldalon 2050 pengő: az eredmény évi őőOpengő veszteség a bérbeadás esetén. Azzal nem lehet érvelni, hogy a város villanyfogyasztót kap a bérlet útján, mert itt csak arról ven sző, hogy a bérbevevő egyik helyről a másikra költözik, i ha eddig más lakásból fizette a villanyszámlát, most ugyanezt a polgármesteri lakásból fogja fizetni. De menjünk messzebbre. Hangsúlyozzuk.hogy a természetbeni fűtés és világítás megszüntetéséről a természetbeni fiákéi kérdőiétől függetlenül kell intézkedni, de ha ezeket évi 350 pengőre bee «ülve hozzászámítjuk a város bevételeihez és nyereségként könyveljük el, még mindig évi 100 pengő veszteség mutatkozik a bérbeadásnál, a természetbeni lakással szemben. Tovább folytatva azonban a számítást, ha a természetbeni fűtést és világítást ez említett 350 pengőre becsüljük, és kimondjuk, hogy azt föltétlenül meg kell szüntetni, akkor ezt az összeget a lakás természetbeni jellegének megmaradása esetén is nyereségnek kell elkönyvelni, ilyenformán tehát nemciak a polgármesteri lakbér és az adó 2050 pengős összege marad meg a városnak, hanem még 350 pengő világítási és fűtési kiadás is, összesen tehát 2400 pengő. Ezzel 8z eredménnyel szembeállítva a bérbeadás esetén várható 1600, 1800 esetleg 2000 pangói bruttó jövedelmet, az eredmény még mindig és még inkább azt mutatja, hogy nem gazdaságos dolog megszüntetni a természetbeni polgármesteri lakást, sőt ez olyan intézkedés volna, a- mely évente legkevesebb 90—100 psngö veszteséget okoz a város- \ nak. A város minden fillérrel taka- l rékoikodni akar. Ezt az irányvonalat jelölte meg, ezekkel a szavakkal, a polgármesteri széket elfoglaló ; Braun Károly b. polgármester is. Valóban, ezt az elvet helyeselni kell és éppen ezért nem lehet helyeselni olyan javaslatokat, amik ezzel az elvvel szöges ellentétben állnak. Amint a fenti számok bizonyítják: a város akkor jár jobban, ha a po'gármesteri lakást természetbeni lakásnak hagyja meg a képviselőtestület. Hatvan, február 22. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület Győrfty Kálmán elnöklete alatt Hatvanban 19-én vándorgyűlést tartott, amelyen az érdekképviseletek reformjáról szóló hírek és törvényelőkészítői kapcsán élénk vita indult arról, hogy vájjon a mezőgazdasági törvényes érdekképviseleti szerv, a Mezőgazdasági Kamara mai több iráDyből hiányolt működése miként lenne a gazda- közönség érdekében tözéleiesít- hető. Az intenziv munka egyik legfőbb akadályát abban ismerték fel a felszólalók, hogy az ország részekre való tagolás egy-egy kamarai körzetnek oly nagy területet juttat, amellyel technikailag is alig tudnak foglalkozni. — A kamarák vezetőségének mai költségelőirányzataik mellett nincs meg a fizikai lehetőségűk az alsóbbrendű kamarai szervekkel velő kapcsolat fenntartására I így nagy nehézségekkel küzd a vármegyei és járási mezőgazdasági bizottságok rendszeres működése is. Az a vélemény alakult ki, hogy amennyiben a mezőgazdasági kamaráról szőlő tőrvény is revízió alá kerülne, a kamarák működtetésének súlypontja az országos közigazgatási rendszerhez símulőaD, a vármegyei mezőgazdasági bizottságokra lenne helyezendő. Ha pedig az érdekképviseletek egységesítése irányában is történnének intézkedések, ügy a kamarák vármegyei szerveinek s a vármegyei Gazdasági Egyesületeknek ez együttműködtetése lenne a legszerencsésebb megoldás. A vármegyében észlelhető fokozott csemegeszőlő telepítések engedélyezésének egyszerűsítése ás a kisemberek száméra való Eger, február 22. A gyöngyösi felső mezőgazdasági iskola volt igazgatójának Oswald Gézának négy évvel ezelőtt indult fegyelmi ügye epilógusaként Bálintffy László gazdáiz, az intézett volt hallgatója hamistanuzáira velő rábírással vádolva állott az egri törvényszék Hollós-tanácsa előtt. Mint ismeretes O.waid Géza ellen különböző szabálytalanságok miatt fegyelmi eljárás indult és akkor állásvesztésre ítélték. Bálintffy Lászlót azzal váolcsőbbísása érdekében egy-egy községre kiterjedő közös kiszállást fog kérni az illetékes hatóságoktól az egyesület, az 1935. évi gyümölcsexport jobb lebonyolítása érdekben lengyelországi viszonylatban a barackvám leszállítását, a származási bizonyítványok kiállításának új rendjét, a gyékényládák 4%-os kőtelező használatának elejtését, kedvező vasúti csatlakozást, a felár egyöntetű rendezését és az adőtérítések előre való megállapítását kéri. Osztrák viszonylatban a használt ládák ujbőli felhasználása osztrák cégeknek meg van engedve, magyaroknak nircs, ez a kérdés egyértelműig rendezendő, szintúgy az osztrákok részére engedélyezett és visszaélés lehetőségeit nyújtó kistanusítványok ügye is rendezendő. A fürdőügyi egyezmény keretében nagyobb gyümölcs- mennyiség kiszállítása biztosítandó Csehszlovákiába is. A továbbiakban kiosztották Kohut Adorján, Korányi Jenő és Wohl Sándor részére a föld* mívelésügyi miniszter által adományozott okleveleket, tudomásul vették e gyöngyösi gyű- mölciosomagolő csarnok építési bizottságának, valamint az adóügyi bizottságnak a jelentését, foglalkoztak a franciaországi bízott birka kivitel nehézségeivel, a takarmány cukor kisebb mennyiségekben kisfogyasztók részére valő együttes beszerzésének módozataival, végül egyhangúlag elfogadták a közlegelő karbantartásáról és a közlegelő fásításáról szőlő vármegyei szabályrendelet tervezetet, melynek gondos éi körültekintő elkészítéséért a vármegyei gazdasági felügyelőjének köszönetét mondott az egyesület. dolta most az ügyészség, hogy diáktársait rávette arra, hogy az Oswaldfóle fegyelmivel kapcsolatban ugyanosak fegyelmi alatt állt intézeti tanárának Balázs Piri Lajosnak ügyében terhelő vallomást tegyenek. A vádlott kihallgatása során azzal védekezett, hogy Oswald igazgató fenyegetésére vallott terhelőén. A bíróság több tanú kihallgatása után a bizonyítás kiegészítése végett elnapolta a tárgyalást. A gyöngyösi felsőmezőgazdasági iskola perének epilógusa az egri törvényszék előtt
