Eger - napilap, 1935/1
1935-02-21 / 29. szám
2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. február 21. aki 20 pengővel kívánja leróni kötelezettségét & Kaizinő talpra- állítása iránt. — A polgfirmeater szeme megcsillan az örömtől, mert látja vaaárnapi szavainak «ikerét a tagok önzetlen adako- záaában. A munkám több lett, de örömmel vállalom, az értékea intézmény megmentéléért, — mondja búoiúzáiul. Háromszázezer pengő államsegéllyel kezdik meg Alsóheves ármentesitését Nem társulati, hanem érdekeltségi alapon oldják meg a kérdést A múlt ecztendök katasztró- , fália árvizei ujből éa nyomaté* koaan felhívták a figyelmet He- veavármegye árvédelmi viszo- nyainak rendezéaére. A megszállt felvidéki nagy erdőirtáaok ugyania olyan tömegű víz lezű- duláaöra adtak lehstőaéget a Ttazán, bogy ciak a legalaposabb védekezés ígért biztonsá- got Borsod és Heves Hazamenti lakosságának. Borsodban a kormány hathatós támogatásával már a múlt évben nagyszabású ármentesítö munkálatok indultak meg, Alsó* hevesben azonban oiak a legszükségesebb védelmet tudták kiépíteni. Itt ugyanis nehézségek merültek fel abban a tekintetben, hogy a munkálatokat mi* lyen jogi formában végezzék el. Hedry Lőrinc dr. főispán és Okolicaányt Imre alispán a nagy- jelentőségű kérdés mielőbbi meg- | oldására állandóan tárgyalást folytattak a földművelésügyi minisztériummal éa az érdekeltekkel a a kérdés előtt tornyosuló, főleg anyagi természetű nehézségeket, oiak a legutóbbi megbeszélések során sikerült megnyugtatóig elhárítaniuk. A tárgyalások eredményeként az alaőheveai ármentssítés nem társulati’alapon nyer megoldást, az eredeti elgondolás szerint, hanem érdekeltségi alapon. Az alsőhevesi ármenteaítés a borsoditól teljesen függetlenül kerül kivitelre és nem jelent végleges megoldást. A meginduló munkálatok alapjául^szolgálnak egy későbbi, nagyszabású ármente- eítésnek. A költségeket 300 ezer pengőben állapították meg a szakértők és ezt az összeget a kormány államsegélyként boosájtja az érdekeltek rendelkezésére. fiz iparosság nem törődik saját ügyeiuel — állapították meg a gyöngyösi Ipartestület közgyűlésén. Gyöngyös, február 20. Vasárnap délután tartotta a gyöngyösi Ipartestület 32 évi közgyűlését saját székházában, ahol az iparosság mintegy 150 fővel képvissltette megát. A közgyűlés előtt a Magyar Hiszekegyet énekelték el, majd Kováts Gyula elnök rövid beszédben üdvözölte a megjelenteket. Ezután dr. Bakó Oszkár városi tanácsnok, a polgármesternevében átnyújtotta id. Barna Ferecc, Lehel Antal, id. Molnár József és Varga Miklósnak, a múlt év júliusában Kecskeméten tartott Iparoskongresszui által adományozott díszokleveleket, a- snelyeket íőlszázados becsületes iparosi munkájukért kaptak. Kovácsok Ferenc tartott ezután közel egy órás beszédet, melynek folyamán a hallgatóság elé tárta a mai iparosság bűneit, nemtörődömségét. Nem a kormány — mondotta — hanem mi ▼agyunk a hibásak mai anyagi romlásunkért. A mi nemtörődömségünk az, emi a miniszterelnök, de főként Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter jóakaratával szemben sem tudja előbbre vinni ügyeinket. Az ipartestüle- teknek, minden iparos várának, menedékének kellene lenniük és legtöbb helyen — kongnak ez ürességtől. — Gyöngyös hétszáz főnyi iparosságából nem százötvennek kellett volna a mai gyűlésen megjelenni, ha csak egy kissé érdekelnének bennünket a saját ügyeink. A továbbiak folyamán szólt a most következő OTI választásoknál szükséges kötelességekről és felhívta az iparostársadalmat, hogy a Nemzeti Blokk jelöltjeire adja le szavazatát. Pallagi Lajos ipartestületi jegyző, részletes jelentést olvasott fel az elmúlt esztendőről, általános elismerés mellett, majd a kisorsolt elöljárósági tagok helyébe újakat választottak. A közgyűlés alkalmából táviratilag üdvözölték Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisztert, Papp Józsefet az IPOK elnökét és Őrffy Imre országgyűlési képviselőt, az iparosság ügyeinek mindenkori szószólóját. — Az egri pedagógiai tanfolyam február 22-én, pénteken délután 5 órakor gyűlést tart. Elősdők: Virga Lajos: A fogyatékos értelmű gyermeknevelése. Gáspár János: A népiskola udvara, gazdasági kertje ét felszerelése. Régi családi uiszály okozta a Farkasuölgy-utcai családi drámát Mezey János nem akarta a leányét ahhoz adni, akihez az anyósa szerette volna Beszámoljunk arról a tragikus végű cialádi drámáról, amely vasárnap reggel a Farkasvölgy utcában játszódott le a járókelők szemeláttára. Id. Metei János pusztagazda háborús fegyverével kétszer Zombori Lajosné 72 éves asszonyra, az anyósára lőtt, aztán abban a hitben, hogy a lövések találtak lakására szaladt és önmagát lőtte keresztül. Ez a lövés azonnal végzett az elkeseredett emberrel. Felkerestük a Mezei családot Farkasvölgy utca 7 számú házukban, hogy megállapítsuk, mi váltotta ki Mezei Jánosból tragikus tettének elhatározását. A ház nagyszobájában idős asszony betegágyát veszi körül a szépszámú rokonság. Mind együtt vannak, ital mellett s beszélnek. Metei Jánosnét a kiáltott izgalmak, férje halála döntötte ágynak. — Hát kérem egy emberélet esett itt el. Nagyon melegszívű ember volt Mezei János, de a háború [óta — ideges. Mtngyárt remegett a keze. Jó mód is volt, minden, csak az Erzsi lány szomorította. Partit akart neki az öreg. de a lány már kiválasztotta a magáét. Zomboricé a lány mellett volt a biztatta az apja ellen. Ezért volt a harag a két öreg között. A közös ház miatt is baj volt. Zomboriné az Öt illető résznél nagyobbat akart eladni a házbői, persze a Mezei kárára. Meg Zomboriné kezes is volt a veje váltóján. Utőbb már megtagadta az aláírást. Ez is keserítette a gazdát. De nem mutatta, hogy készül valamire. Magában tervelhette. Ezekben világítja meg Mezei családja az idegbeteg ember tettének okát. Szánják a halottat és egy egy fohászt mondanak, hogy boosássa meg tettét a jóságos ItteD. Tegnap este kigyulladt egy ház a Bartakovics-uteában Tegnap este egynegyed 10 órakor a tűzoltókat a Bartako- vics utciba bírták, az egyik ház tetőzete kigyulladt. Mire megérkeztek a Birtakovics utci és a 10 es honvéd utCB sarkán levő házhoz, amely Simkovics Kálmán ciizmadia-mezter tulajdona, a kémény körül hatalmas füst- felhő jelezte a veszedelmet. Kiderült, hogy a tüzet az első pillanatban túlzottnak jelentették, mert ciak kéményiűzről van sző, azonban már akkor a kipattant szikrától a padláson fel- halmazott gyúlékony szalma is tüzet fogott s a nagy forróság tői a tető gerendfizata is meggyulladt. A tűzoltók percek alatt behatoltak az égő padlásra s gyors munkával eloltották a tűzet és elejét vették a nagyobb veszedelemnek. Félórán belül már csak néhány üszkös gerenda mulatta, hogy a tűzoltók idejében történt megjelenése és gyors munkája komoly veszedelmet hárított el a lakók felől. A kár nem jelentős. A ma délelőtt tartandó hatósági tűzvizsgálat fogja megállapítani a tűz keletkezésének okát és hogy esetleg lerhel-e valakit a tűz kitörése miatt gondatlanság. Egy tiszafüredi fiatalember trianoni tragédiája Nem bírta a hazátlanságot és öngyilkos lett. Tegnap meghalt az Irgalmasok kórházában. Eger,\ február 20. Rövid rendőri hír: Gierling Rikárd 27 éves tiszafüredi állástalan órás és ékszerész nagy- mennyiségű sósavval megmér- gezta magát és meghalt az egri Irgalmasok kórházában. A rövid napibír mögött egy fiatal élet trianoni tragédiája húzódik meg, amely hosszú évek kínos bizonytalansága és szenvedései után most ért véget a kórházi ágyon. A tragikus véget ért fiatalember a szomorú emlékezetű Segesváron született, amely tudvalévőéi román megszállott te- [ rület. A saját erejéből munkás emberré vergődő fiatalembert három évvel ezelőtt besorozták a román hadseregbe. Itt olyan embertelen élet várt rá, hogy elhatározta, megszökik a katonaságtól. A CsonkaorszSgban kenyeret és munkát reméli s emberibb sorsot. Egy éjszaka va- lőra váltotta tervét s civilruhá- baD, izgalmas kalandok után átjutott a határon. Sok hányódás után eljutott Tiszafüredre, ahol az embarak támogatásából és alkalmi munkákból tengette magát. Ismerősei előtt az utóbbi időben sokat emlegette, hogy
