Eger - napilap, 1935/1

1935-01-01 / 1. szám

2

EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÄG

1935. január 1.

megtörténni, hogy egy éjjel 20-30 virágtővet ét 12—15 fenyőfacsemetéi ellopnak.

— Rmélein további, hogy a város kípvi*clfite»tül»ta, » parkok ápolására és újak létesítő* ■éra szánt 8000 P tafelanseli, mert ebből élig tudunk eleget tanni a követelményeknek.

EGY KIS KÜLPOLITIKÁI SZÁMVETÉS.

IRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES.

Az elmúlt év végén, az új év kezdetén szedjük össze gondolatainkat és nézzünk végig Európán, milyen változások állottak elő az utolsó hőnepokban őt milyen változásokra lehatunk ei- készüive.Vizsgáljuk megMigysr- ország helyzetét az eurőpd zűrzavarban és elmélkedjünk azon, hogy van-e kilátásunk egy nyu- godtebb, boldogabb jövőre.

Kezdjük a genfi ciatánál.Nézzük meg, vájjon igazuk van-e azoknak a liberális lapoknak, melyek »genfi ciataveeztés« címen vezércikket írtak és őzzel ez eléggé el nem ítélhető támadással segítettek ellenségeinknek az elért eredményt kisebbíteni és magunkat bsmocifcolni. Ezek a lapok elérték céljukat, mert a pozsonyi rádió már háromszor olvasott fel szemelvényeket a Magyarság, ez Esti Kurír és a Népszava cikkeiből.

Aki azokban a kulisszák sasögé is betekint, aki külföldi lapokat is olvas, az a sorok között megláthatja, milyen szörnyű megalázást készítettek elő dlenünk

káoi uj nagyhatalom kibékítésé- hsz.

Az általános békevágyat mutatja a frarcia-német kibékülés, amely a Saarvidéki népszavazás után gyors léptekkel fog előretörni.

Eltekintve a Berliner Tageblatt komisz cikkétől, melyben M gyarországo» sértette, — el lehlünk készülve egy német- jugoszláv oldalról kiinduló barátsági offanzivára velünk szám- ben, ami talán a kisantaniot is meg fogja bolygatni.

A genfi döotŐF, melyet elleaaő- geink Magyarország sírjának szántak, végeredményben jótő ko y zivatarnak mutatkozott, mely a pattanásig feszült villa- mosaégu légkört megtisztította ée felfrissítő verőfényt hozott Európa sokat szenvedett népeinek. A határokon pádig ellenségeink ugyancsak készülődtek, ezt mind a három kisanlant határ mellett megfigyelhették, meri hiszen ők a genfi lépéssel háborús veszedelmet akartak felidézni, melyben végleg letzáa szerbek. Ha követeléseik való- j aaoltak volna Magyarországgal.

ra válnak, Magyarország sorsa megpecsételődött volna. Mart ez eredeti szövegben,mslyet a n ‘gy- hataimak elvetettek, mint tő kő- vetelmény szerepelt a magyar kormány lemondása, sőt bizonyos megszállások is ki voltak kötve. Oiyan követelések voltak ezek, melyeknél többet még fegyverrel sem tudtak volna elérni. Ha tehát az elért eredményt nézzük, nincs okunk szégyenkezni és nyugodt lelkiismerettel köszönetét mondhatunk szoknak, akik Magyerországot Ganfben képviselték.

A genfi tanácsülésnek azonban tgy haszna mégis volt. Általános megkönnyebbülést hozott az európai veszedelmes atmosz farába és igezi beksvágyat ébresztett fel az ötszss országokban. Most látta mindenki, hogy az európai béke milyen játékszer volt lelkiismeretlen kis államok kezében és milyen köny- nyea soha jóvá nem tehatő kirobbanást idézhetett volna fel az erőszakkal előráncigált vádaskodás.

Jugoszláviában úgy látszik jobb bsiátfisra határozták el magukat a vezetők, mert a diktatúrát felváltotta egy béhüléke- nyebb, alkotmányosnak látszó kormány, amely az első lépés lehet az örökös tűzfészek, a balB-rátáink segítsége azonban erősebbnek bizonyult, a semleges hatalmak józanság« megingathatatlanul visszaverje a háború szelet Egyszerre észbe kaptak üzEurópi sorsát intéző hatalmak és komolyan hozzáláttak a bajok orvoslásához.

Laval francia külügyminiszter G nfben, mikor az egyezséget megkötötték, Kánye magyar külügyminiszternek a kővetkező, sokat jelentő kijelentést tette: Ugyebár, milyen szilárd a francia barátság, igyekezzenek önök is kiérdemelni azt.* Vájjon mi lehet a lényege ennek az eléggé nagyképű kijelentésnek ? Kétségtelen, hogy valami feltételhaz van kötve a francia barátság ki- érdemlése, olyan feltételhez, melyet t-lj síteni úgy látszik, nincs módunkban, meri különben miért ne nyújtanánk ki kezünket a hatalmas baráti kéz után? Azt hiszem, nem járunk messze az igazságiól, ba két kikötésre gondolunk. Az egyik a német barőt- ság falmondása, — a másik pádig még sokkal súlyosabb, — a bisantanttal való kibékülés, vagyis lemondás a revízióról. Mindenkinek az elbírálására bízom, hogy lehet-e ezeket a feltételeket teljesíteni, vagy a kettő közül melyiket lehet elfogadni.

Úgy lát« zik azonban, hogy

Kedves vendégeinek

1 „ I 1 r f * _ i

I / r

boldog u je vet

kivan

Unterreiner János.

Laval mégis nagyobbszsb&sú ban.*

allamférfiú, mint elódja volt, mert nem oioz újabb bonyodalmakat, hanem komolyan hozzálát Eurőpt megbékéltetéséhez. Ezt bizonyítja a gyorsan létre- jö t francia—német megegyezés, emaly a Siar vidéki népszavazás után tovább fog fejlődői és végre a két hatalmas rivális ki- eugesztelődáaéh8z vázát.

Ezt az általános segíteni akarást mutatja a francia—olasz barátság bonyolult akadályainak elhárítási munkája, amely arunké, hí eredménnyel jár, a mi helyzetünket is megerősíti és egész Európában régen nem látott fellendülést, nyűgöd', békés életet fog bktosíiani.

Ezeknek a mérlegelésével mondotta egyik első magyar állam- férfiú a napokban, hogy >talán egy egészen új külpolitikai helyzet van mo't lassan kialakulőVégüi ne feledkezzünk meg belpolitikai dolgainkról sem és nézzünk ott is körül egy kissé.

Kevesen tudják, hogy belpolitikánkban is megkezdődött egy tisztulási folyamat, és talán nem is sokára, olyan meglepetésekkel szolgálhat, melyet nagyon kevesen képzeltek el eddig. Ennek a tisztulási folyamatnak a lökést a választójogi javaslat döntő stádiumba jutása adta meg és valószínűleg elérkeztünk cb- ban a kérdésben a végleges leszámoláshoz azok között, akik akarják és azok között, akiknem akarják.

Az uj esztendő tehát belső politikánkban is iiszlultsbb helyzetet fog hozni és ekkor igazán megindulhat egy jobb, gondtalanabb, szebb jövőnek az építő munkája.

Megalakult Gyöngyösön az Emericana ifjúsági koiiventje

Gyöngyös, december SÍ.

Magúin Adorján prépost plébános, karácsonyi nyilatkozatában c lzott arra, bogy az Emericana gyöngyösi szervezete kibővíti működését és &z öregurak cou- V8ntjs mellé meg akarja alakítani az ifjak curiáját.

Ez a megmozdulás, mely néhány héttel ezelőtt az itthon maradt állásnélküli fiatalság köréből indult ki, Stiller Káimáu felső mezőgazdasági igazgató, prior, jőakaretú irányítása éa támogatása melleit odafejlődött, hogy szombaton este 8 órakor a Katolikus Kultúrházban az ifjúság megtartotta alakú ó gyűlését. A curia tieztikara a következő l»tt: prior Stiller Kálmán,

lelkész lökölyi Imre hitoktató senior: Roncz Bála, cansenior: Fehér Károly, titkár: Tibay

László. A választás megejtése után Fejes Islván orvostanhallgató ismertette az Emericana szervezetéi. A tagok száma egyelőre csak 25, ds kilátás van rá, hogy 40—45-re bővíti. A curia kéthetenként tartja gyűléseit a Katolikus Kultűrházban, hol az Úrikaszinő kiköltözködése után állandó otthont kap. Gyöngyös társadalmának örvendetes eseménye ez a megalakulás, mert az ifjúság egy egyesületben nevelheti, képezheti magát tovább az Actio Catholica szellemében, az Emericana erős fegyelmében.

H militörkommanöo Befehl no 163.

1916 december 6-án körözőlevelet bocsájtott ki Massaryk és Benes ellen.

Érdekes történelmi dokumentummal ajándékozta meg a pé- c i Városi Múzeumot Hammer Béla nyugdíjas tisztviselő. Az adomáuy egy Budepasten 1916 szeptember 6 án kelt Militärkommando b&fehl (No 163), amely az első oldalán egy dr. Thomas

| Massaryk é* dr. Eduard Benes ellen kibocsátott körözőlevelet közöl.

Az érdekes parancs «Massaryk és társai« összefoglaló cím alatt közli a körözést. Ebből is látható, hogy Benes, amikor a mostaninál nugyobb volta kockázat, óvatos stratégának bizonyult ■ csak ma nyargal az élen, amikor szuronyok erdeje és tankok hadosztálya őrködik testi épsége feleit. A parancs a következő a- datokat közli:

»Dr. Thomas Massaryk am 7. Mä*z 1850 zu Göding, Mähren, geboren, nsch Prag zus.äadig,