Eger - napilap, 1935/1

1935-01-01 / 1. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÄG 1935. január 1. megtörténni, hogy egy éjjel 20-30 virágtővet ét 12—15 fenyőfacse­metéi ellopnak. — Rmélein további, hogy a város kípvi*clfite»tül»ta, » par­kok ápolására és újak létesítő* ■éra szánt 8000 P tafelanseli, mert ebből élig tudunk eleget tanni a követelményeknek. EGY KIS KÜLPOLITIKÁI SZÁMVETÉS. IRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES. Az elmúlt év végén, az új év kezdetén szedjük össze gondola­tainkat és nézzünk végig Euró­pán, milyen változások állottak elő az utolsó hőnepokban őt mi­lyen változásokra lehatunk ei- készüive.Vizsgáljuk megMigysr- ország helyzetét az eurőpd zűr­zavarban és elmélkedjünk azon, hogy van-e kilátásunk egy nyu- godtebb, boldogabb jövőre. Kezdjük a genfi ciatánál.Néz­zük meg, vájjon igazuk van-e azoknak a liberális lapoknak, melyek »genfi ciataveeztés« cí­men vezércikket írtak és őzzel ez eléggé el nem ítélhető táma­dással segítettek ellenségeinknek az elért eredményt kisebbíteni és magunkat bsmocifcolni. Ezek a lapok elérték céljukat, mert a pozsonyi rádió már háromszor olvasott fel szemelvényeket a Magyarság, ez Esti Kurír és a Népszava cikkeiből. Aki azokban a kulisszák sasögé is betekint, aki külföldi lapokat is olvas, az a sorok között meg­láthatja, milyen szörnyű meg­alázást készítettek elő dlenünk káoi uj nagyhatalom kibékítésé- hsz. Az általános békevágyat mu­tatja a frarcia-német kibékülés, amely a Saarvidéki népszavazás után gyors léptekkel fog előre­törni. Eltekintve a Berliner Tage­blatt komisz cikkétől, melyben M gyarországo» sértette, — el lehlünk készülve egy német- jugoszláv oldalról kiinduló ba­rátsági offanzivára velünk szám- ben, ami talán a kisantaniot is meg fogja bolygatni. A genfi döotŐF, melyet elleaaő- geink Magyarország sírjának szántak, végeredményben jótő ko y zivatarnak mutatkozott, mely a pattanásig feszült villa- mosaégu légkört megtisztította ée felfrissítő verőfényt hozott Európa sokat szenvedett népei­nek. A határokon pádig ellensé­geink ugyancsak készülődtek, ezt mind a három kisanlant határ mellett megfigyelhették, meri hi­szen ők a genfi lépéssel hábo­rús veszedelmet akartak fel­idézni, melyben végleg letzá­a szerbek. Ha követeléseik való- j aaoltak volna Magyarországgal. ra válnak, Magyarország sorsa megpecsételődött volna. Mart ez eredeti szövegben,mslyet a n ‘gy- hataimak elvetettek, mint tő kő- vetelmény szerepelt a magyar kormány lemondása, sőt bizo­nyos megszállások is ki voltak kötve. Oiyan követelések voltak ezek, melyeknél többet még fegy­verrel sem tudtak volna elérni. Ha tehát az elért eredményt nézzük, nincs okunk szégyen­kezni és nyugodt lelkiismerettel köszönetét mondhatunk szoknak, akik Magyerországot Ganfben képviselték. A genfi tanácsülésnek azon­ban tgy haszna mégis volt. Ál­talános megkönnyebbülést hozott az európai veszedelmes atmosz farába és igezi beksvágyat éb­resztett fel az ötszss országok­ban. Most látta mindenki, hogy az európai béke milyen játék­szer volt lelkiismeretlen kis ál­lamok kezében és milyen köny- nyea soha jóvá nem tehatő ki­robbanást idézhetett volna fel az erőszakkal előráncigált vá­daskodás. Jugoszláviában úgy látszik jobb bsiátfisra határozták el ma­gukat a vezetők, mert a dikta­túrát felváltotta egy béhüléke- nyebb, alkotmányosnak látszó kormány, amely az első lépés lehet az örökös tűzfészek, a bal­B-rátáink segítsége azonban erősebbnek bizonyult, a sem­leges hatalmak józanság« meg­ingathatatlanul visszaverje a há­ború szelet Egyszerre észbe kap­tak üzEurópi sorsát intéző ha­talmak és komolyan hozzálát­tak a bajok orvoslásához. Laval francia külügyminiszter G nfben, mikor az egyezséget megkötötték, Kánye magyar kül­ügyminiszternek a kővetkező, sokat jelentő kijelentést tette: Ugyebár, milyen szilárd a fran­cia barátság, igyekezzenek önök is kiérdemelni azt.* Vájjon mi lehet a lényege ennek az eléggé nagyképű kijelentésnek ? Kétség­telen, hogy valami feltételhaz van kötve a francia barátság ki- érdemlése, olyan feltételhez, me­lyet t-lj síteni úgy látszik, nincs módunkban, meri különben miért ne nyújtanánk ki kezünket a hatalmas baráti kéz után? Azt hiszem, nem járunk messze az igazságiól, ba két kikötésre gon­dolunk. Az egyik a német barőt- ság falmondása, — a másik pá­dig még sokkal súlyosabb, — a bisantanttal való kibékülés, vagyis lemondás a revízióról. Mindenkinek az elbírálására bí­zom, hogy lehet-e ezeket a fel­tételeket teljesíteni, vagy a kettő közül melyiket lehet elfogadni. Úgy lát« zik azonban, hogy Kedves vendégeinek 1 „ I 1 r f * _ i I / r boldog u je vet kivan Unterreiner János. Laval mégis nagyobbszsb&sú ban.* allamférfiú, mint elódja volt, mert nem oioz újabb bonyodal­makat, hanem komolyan hozzá­lát Eurőpt megbékéltetéséhez. Ezt bizonyítja a gyorsan létre- jö t francia—német megegyezés, emaly a Siar vidéki népszava­zás után tovább fog fejlődői és végre a két hatalmas rivális ki- eugesztelődáaéh8z vázát. Ezt az általános segíteni aka­rást mutatja a francia—olasz ba­rátság bonyolult akadályainak elhárítási munkája, amely arunké, hí eredménnyel jár, a mi hely­zetünket is megerősíti és egész Európában régen nem látott fel­lendülést, nyűgöd', békés életet fog bktosíiani. Ezeknek a mérlegelésével mon­dotta egyik első magyar állam- férfiú a napokban, hogy >talán egy egészen új külpolitikai hely­zet van mo't lassan kialakulő­Végüi ne feledkezzünk meg belpolitikai dolgainkról sem és nézzünk ott is körül egy kissé. Kevesen tudják, hogy belpoli­tikánkban is megkezdődött egy tisztulási folyamat, és talán nem is sokára, olyan meglepetések­kel szolgálhat, melyet nagyon kevesen képzeltek el eddig. En­nek a tisztulási folyamatnak a lökést a választójogi javaslat döntő stádiumba jutása adta meg és valószínűleg elérkeztünk cb- ban a kérdésben a végleges le­számoláshoz azok között, akik akarják és azok között, akiknem akarják. Az uj esztendő tehát belső politikánkban is iiszlultsbb hely­zetet fog hozni és ekkor igazán megindulhat egy jobb, gondta­lanabb, szebb jövőnek az építő munkája. Megalakult Gyöngyösön az Emericana ifjúsági koiiventje Gyöngyös, december SÍ. Magúin Adorján prépost plébá­nos, karácsonyi nyilatkozatában c lzott arra, bogy az Emericana gyöngyösi szervezete kibővíti működését és &z öregurak cou- V8ntjs mellé meg akarja alakí­tani az ifjak curiáját. Ez a megmozdulás, mely né­hány héttel ezelőtt az itthon ma­radt állásnélküli fiatalság köré­ből indult ki, Stiller Káimáu fel­ső mezőgazdasági igazgató, pri­or, jőakaretú irányítása éa tá­mogatása melleit odafejlődött, hogy szombaton este 8 órakor a Katolikus Kultúrházban az ifjúság megtartotta alakú ó gyű­lését. A curia tieztikara a követ­kező l»tt: prior Stiller Kálmán, lelkész lökölyi Imre hitoktató senior: Roncz Bála, cansenior: Fehér Károly, titkár: Tibay László. A választás megejtése után Fejes Islván orvostanhall­gató ismertette az Emericana szervezetéi. A tagok száma egy­előre csak 25, ds kilátás van rá, hogy 40—45-re bővíti. A curia kéthetenként tartja gyűléseit a Katolikus Kultűrházban, hol az Úrikaszinő kiköltözködése után állandó otthont kap. Gyöngyös társadalmának örvendetes ese­ménye ez a megalakulás, mert az ifjúság egy egyesületben ne­velheti, képezheti magát tovább az Actio Catholica szellemében, az Emericana erős fegyelmében. H militör­kommanöo Befehl no 163. 1916 december 6-án körözőlevelet bocsájtott ki Massaryk és Benes ellen. Érdekes történelmi dokumen­tummal ajándékozta meg a pé- c i Városi Múzeumot Hammer Béla nyugdíjas tisztviselő. Az adomáuy egy Budepasten 1916 szeptember 6 án kelt Militär­kommando b&fehl (No 163), amely az első oldalán egy dr. Thomas | Massaryk é* dr. Eduard Benes ellen kibocsátott körözőlevelet közöl. Az érdekes parancs «Massaryk és társai« összefoglaló cím alatt közli a körözést. Ebből is lát­ható, hogy Benes, amikor a mos­taninál nugyobb volta kockázat, óvatos stratégának bizonyult ■ csak ma nyargal az élen, amikor szuronyok erdeje és tankok had­osztálya őrködik testi épsége fe­leit. A parancs a következő a- datokat közli: »Dr. Thomas Massaryk am 7. Mä*z 1850 zu Göding, Mähren, geboren, nsch Prag zus.äadig,

Next

/
Oldalképek
Tartalom