Eger - napilap, 1934/2

1934-07-19 / 142. szám

Aba 6 filléb Eger, XL V. évfolyam 142. szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon IS, 1934 július 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. Heves vármegye közönsége felháborodással utasította vissza Barthon francia külügyminiszter történelemhamisító állításait Átiratban kérik a nyári menetrend meg­változtatását. — Megalakították a kény­szernyugdíjazó bizottságot. Eger, július 18. Heve* vármegye közigazga­tási bizottiága hétfőn tartotta rendel havi ülését Htdry Lő­rinc dr. főiipán elnökletével. Az elnöklő főiipán megnyitő beszé­dében a vármegye közönlége tiltakozásának adott kifejezőit Barthou francia külügyminiszter történelemhamiiitő balkáni nyi­latkozatai miatt. — Bár a közigazgatási bízott- ■ág — mondotta — rendelteté­sénél fogva iem balpolitikával, ■em külpolitikával nem foglal­kozik, mégii, mint a törvényha- tőiági életnek figyelő éi ellen­őrző szerve, indíttatva érzi ma­gát, hogy kifejezésre juttassa a a vármegye lakonágának lel­kében támadt azon megbotrán- koző tiltakozást, amely Barthou francia külügyminiszter úrnak román látogatása során elhang­zott és a magyarság történelmi jogait és jelentőségét mélyen ■értő kifejezései és beszédei nyo­mán fakadt. — Bármennyire is érthetőnek látja a vármegye közönsége, hogy külpolitikai okokból szük­ségesnek vélhette a francia kül­ügyminiszter a kisantant revi- ziőellenes álláspontjának támo­gatását, illoyálisnak és a mindig kötelező nemzetközi ildomosság- gal élesen ellentétesnek ítéljük meg ez olyan ellenagitáciőt, mely a maga unfair fegyvereinek használatánál a merő történe- lemhamisitástől sem riad vissza. Ám a vármegye közönsége tu­datában van annak, hogy a ma­gyarság történelmi alapokon nyugvő igazsága örök, semmi­nemű diplomáciai fogások utján meg nem dönthető és szilárd er­kölcsi alapja egy, a világ köz­véleményétől sürgetett revízió­nak, — addig bármily illusztris vélemény, legyen az a francia külügyminiszteré, vagy másé, egyéni és emberi tévedések és tévelyedések szülöttje csupán mely mint ilyen egyaránt ki van téve a változandőságnak, a je­lentéktelenné válásnak, sőt az elmúlásnak is. — Indokoltnak tartom tehát, miszerint javasoljam, hogy a közigazgatási bizottság a vár­megye közönségének nevében visszautasítván Barthou külügy­miniszter ur sértő megállapítá­sait, fentebb kifejtett álláspont­ját jegyzőkönyvében rögzítse meg. Hedry Lőrinc dr. javaslatát a közigazgatási bizottság egyhan­gúlag elfogadta és Hevesvárme­gye közönségének tiltakozását jegyzőkönyvébe foglalta. Az alispáni jelentés kapcsán dr. Búzás Eodre tb. főjegyző, megemlítette, hogy a törvényha­tóság lépéseket tett a MÁV igaz­gatóságánál aziránt, hogy Nagy- tályán minden vonat álljon meg. Ezt az intézkedést a község hangsúlyozott érdekei tették in­dokolttá. Az igazgatóság elren­delte, hogy a vonatok feltétele­sen álljanak meg Nagytályán. Ezzel kapcsolatban a főjegyző ismertette Borsod vármegye át­iratát a nyári menetrend mis­kolci részének megváltoztatása érdekében. Budapestről délután 2 őrá 10 perckor indul Eger felé a gyorsvonat. Ez a helyzet ked­vezőtlen azoknak, akik hivatalos ügyeiket intézik a fővárosban, mert a hivatalok sokszor csak két őrá előtt tudnak intézkedni ■ igy a miskolci és egri utasok lemaradnak a gyorsvonatról, fö­lösleges órákat töltve Budapes­ten a délutáni személyvonat in­dításáig. A közigazgatási bizott­ság Borsod vármegyéhez csatla­kozva átiratot intézett a MÁV igazgatóságához, hogy a dél­utáni gyorsvonatot legalább egy órával később indítsák Buda­pestről. A tanfelügyelői jelentés után a közigazgatási bizottság teljes elismerését fejezte fai a nyuga­lomba vonult Iftene J. Gyula tanfelügyelőnek eredményes és buzgó munkásságáért. A bizottság a következőkben megválasztotta a közigazgatási tisztviselőknek kényszernyugdí- jazását intéző bizottságot. A bi­zottság tagjai Hedry Lőrinc dr. főispán elnöklete alatt Dutkay Pál és Beniczky Elemér, helyet­tes tagjai Gosztony Andor és Plósz István lettek. A bizottsá­got a főispán saját hatáskörében alakítja meg és hívja össze. A közigazgatási bizottság ülé­se után a kisgyülés tartott ülést, amelyen dr. Hedry Lőrinc főis- ! pán kegyeletei szavakkal emlé- ] A MÁV miskolci üzletvezető­ségének egy 6 tagból álló bizott­sága Ciordás igazgatő vezeté­sével most Gyöngyösön járt és helyszíni szemlét tartott a terv­be vett gyümöciciomagolő csar­nokhoz beállítandó mellékvágány építését illetőleg. A gyümölcs­ösöm a golő csarnokot a Heves­megyei Gazdasági Egyesület székháza mögött lévő, Gyöngyös város tulajdonát képező, 200 négyzetmétert meghaladd üres telken építenék meg. Az épüle­tet egyik oldalról a vasúti pá­lya, a másik oldalról pedig ko- ciik számára alkalmas út hatá­rolná. A csarnok Kossuth Lajos utcai része díszes homlok­zatot kapna, és az előcsarnok­ban helyeznék el a különféle gyümölcsellenőrzői hivatalokat A tiszapolgári híd megépítése évtizedes probléma volt már. A híd sorsáról az utóbbi időben különféle nyugialanítő híreszte­lések kerültek szárnyra, mert voltak olyan verziók is, melyek szerint a kormány nem Polgár­nál, hanem Tiszadobnál építteti meg az új hidat. Ezekkel a hí kezelt meg az elhűnyt Toldy József gyöngyösi gazdaköri dísz- elnök, megyebizottsági tag ne­mes egyéniségéről és a köz ér­dekében végzett nagy munkájá­ról. Bölcs ítélete, higgadt szava — mondotta — mindig nagy súllyal érvényesült ott, ahol a köz ügyéről döntöttek s halála mély szomorúságra illette a vár­megye egész társadalmát.— Be­jelentette, hogy Toldy József te­metésén a vármegye képvisele­tében a főispán jelent meg Bú­zás Endre dr. főjegyző kíséreté­ben, végül indítványozta, hogy Toldy József érdemeit a kisgyű- lés jegyzőkönyben örökítse meg. A gyűlés ezután a városok és községek ügyeit intézte el. és egy nyilvános telefőnállomást A belső tágasabb térben 6—8 box állana a kereskedők részé­re. Az egész épület megépítése amerikai mintára történne. Víz vezetékkel, bádoggal befödött csomagoló asztalok, dupla tető­fedés, mely thermosz módjára megvédené a gyümölcsöt a nagy hőségtől. Térmészetesen modern ventillátorokkal is felszerelnék a csarnokot. Az építkezés 70— 80.000 P költséget kíván, a- melyhez már 50.000 P kész­pénz megvan. A magyar gyü­mölcs exportban mindenesetre korszakot jelentene a gyöngyösi gyümölcscsomagolő csarnok meg­valósítása, mert hiszen ennek mintájára akarják megépíteni, a szintén tervbe vett jánoshalmai és nagykőrösi csarnokot is. rekkel szemben most megbízható helyről a következő információ­kat kaptuk : Azok, akik a híd kérdését be­ható tanulmány tárgyává tették i látták, hogy Polgár mellett szól a közgazdasági, hidászati, geog­ráfiai és vasutpolitikai érdekek és érvek egész sorozata, egy 70—80 ezer pengős költségvetés mellett építik meg a gyöngyösi gyümölcscsomagolót Tiszapolgtímdl a jöuő éuben megépítik az új hidat

Next

/
Oldalképek
Tartalom