Eger - napilap, 1934/2

1934-12-04 / 219. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1984. december 4. LEGÚJABB: Lehetséges, hogy a népszövetség csak pénteken tűzi napirendre a magyar sürgősségi kérelmet Genf, december 3. A MTI jelentése szerint Ganf- ben méra úgy alakult a helyzet, hogy ha a Saar-vidékre vonat­kozó jelentéit szerdán «ikerül megfogalmazni, ebban az eset­ben pénteken tűzik napirendre a magyar sürgősségi kérelem tárgyalását. Es az intézkedés magyar kö­rökben elégedetlenséget kelt, mert a kérelem letárgyalására Megyar- ország már szerdára Ígéretet kapott. dett elnöki tisztségre dr. Puky Árpád polgármestert kérték fel, aki a jövő hét folyamán ad vá­laszt a felkérésre. Minden remény megvan arra, hogy a polgármes­ter űr vállalja a tisztséget — mondotta, — de akkor a tagok­nak is vállalni kell a tagságid!* jak lelkiismeretesebb fizetését, mert az a több ezer pengőt ki­tevő hátralék, melyből csak két­ezer pengő mondható biztos pénznek, a végveszélybe sodorja az intézményt. Az űj helyiséget január elsejével foglalják el és már jan. 6 án itt tartják meg a tisztújító gyűlést. A városssal még nem kötötték meg a végle­ges szerződést a bérletre vonat­kozólag. — Iim rve dr. Puky I Árpád £onftr>!kndfi«é*, azonkívül I figyelembe véve a Kaszinó ne­héz anyagi helyzetét ős azt a körülményt, hogy Gyöngyös vá­ros egyesületei közül egyedül a Kaszinó az, mely semmiféle városi támogatást nem élvez, kilátás van rá, hogy a bérletet 1200 pengőért meg tudják kötni. Az új helyiségbe költözés előtt kicserélik a Kaszinó régi búto­rait. Ezek után ismét nagy len­dülettel indul meg — a nagy idők emlékeihez híven — a gyön­gyösi Úri Kaszinóban az élet. Tudomásunk szerint máris igen sokan vannak, akik a jelentős változások után belépnek a Ka­szinó tagjainak gyér sorába, hogy kéz a kézben, dolgozhas­sanak az egyesületi életért és a iövö évi centennárium sikeréért. A katolikus iparosság szociális válságáról beszélt dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő a Legényegylet első kultúrdélutánján Az egri Katolikus Legényegy­let vasárnap délután 5 órai kez­dettel tartotta meg első kultur- délutánját ezékháza dísztermé­ben. A délután műsorát a hatal­mas dísztermet teljesen megtöltő közönség négy érdeklődéssel hallgatta végig. A közönség so­raiban az egri társadalom veze- tőférfiai s a főpapság tagjai kö­zül is többen megjelentek, hogy meghallgassák dr. Petro Kálmán Eger országgyűlési képviselője, az egri iperostág érdekei lelkes harcosának előadását. A Kolpiog zenekor pattcgő indulója után a közönség me­leg ünneplése közben kezdte meg előadását az orszéggyű ésl kép­viselő. Az iparosság problémái­nak teljes ismeretére valló be­szédje tengelyébe a magyar ka­tolikus iparootársadaiom legége­tőbb szociális kérdéseit állította. A lezajlott katolikus nagygyű­lés egyik illusztris szónokának szavait idézve hangoztatta: a katolikus család élete három ala­pon nyugszik: a hitet adő ke­reszt, a kenyeret tartő asztal, ée az élet folytatását biztosító böl­csőn. Sajnos a katolikus család asz­talán — mondotta — sokszor hiányzik a kenyér. Miéri kellett elsikkadni a kenyérnek a kato­likus családok elől? A társadalom most bünhödi azt a bünét,.hogy beállott a ka­pitalizmus jármába. A kapitaliz­mus alatt a töke erejével uzso­rásé, lelkiismeretlen gazdasági rendszert kell érteni, s nem a magántulajdon erkölcsi elvén nyugvó gazdasági rendet. — Ezt a kapitalizmust a há­ború utáni mesterségesen fej­lesztett nagyipar teremtette, a- mely amellett, hogy felesleges volt, erkölcstelen célok szolgála­tában csak a maga érdekeit nézte, tőnkre téve a becsületes kis- és kőzépipart. A liberális tőkeura­lom ellen csak egy segítség van, egy űt: az isteni erfaölctieég útja. Az isteni erkölcs fogja az ember életét arra az értékfokra emelni, amelyre teremtésénél fogva hi­vatott. Mutasson az ég jeleket, kérjük, amelyek nyomán indulva elérjük az ország boldog kará­csonyát. A percekig lelkesen tapsolt beszéd után Lőrincz Baba né­hány kedves dalt énekelt Stőke János művészi zongorakiséreté- vel. A műsor további részén egy vidám színpadi tréfa, a zenekar finom kidolgozású zeneszáma és a műkedvelők mulatságos egy- felronáiota járultak hozzá a kultűrdélután sikeréhez. A ren­dezésért Gál Istvánt illeti elis­Századik év a megújhodás éve lesz a gyöngyösi Úri Kaszinó életében Magnin Adorján prépost-plébános fontos bejelentése a Kaszinó vacsoráján Gyöngyös, december 3. Az összetartás jegyében zaj­lott le a 99 éves, gyöngyösi Úri Kaszinó első téli közös vaciorá- ja, s a megjelentek számát te­kintve, kisebb gyűlésnek is be­illett. Gyöngyös városa, amely büszkén mondhatja, hogy Ka­szinója az ország tíz első alapí­tású kaszinója közül való, ezen az estén egy boldog tudattal lett gazdagabb : a végromlásra ítélt Úri Kaszinó él és áll, sőt az űj helyiségbe való átköltözés után megújulva, gyarapodni fog. A vacsora folyamán Magnin Adorján prépost, plébános, alel- nők részéről több bejelentés tör­tént. így többek között tudatta a prépost plébános, hogy Bíró József ny. főszolgabíró, elnök, tavaszi lemondásával megüreie­fl felsőtdrktínyi közbirtokosság elnökét két társáual együtt halálos uerekeöés miatt ítélte el az egri törvényszék A község színe-java tanúskodott az ügyben, a fél falu bent volt a tárgyaláson Eger, december 3. Hosszú ideje nem volt olyan mozgalmas napja az egri tör­vényszék büntetőtanáciának, — mint szombaton, amikor egész­napi tárgyalás, rengeteg tanú­kihallgatás után, zsúfolt tárgyaló­terem előtt ítéletet hirdetett Hol­lós Nándor elnök Felsőtárkány három legmódoaabb gazdája ü- gyében. Bajzáik Imre, Burányi S mon és Sike Flórián szándékos emberölés vádjával állottak a bíróság elett, mert a vád szerint ez év október 7-én éjjel a feliő- tárkányi kocsma körűi rendezett verekedésben Sike Gergely ottani fiatal gazdát úgy megverték, hogy harmadnap az egri szürfee- nénök kórházában meghalt. A bíróság igen sok tanút idé­zett be a főtárgyaiéira, Felső- tárkány lakosságának szine-javát, de már kora reggel »megszáll­ták* a tárgyalótermet azok az érdeklődők is, akik szekereken jöttek be Falsőtárkányból, hogy tanúi lehessenek az izgalmas tárgyalásnak. Kilenc óra után néhány perc cél nyitotta meg a főtárgyalóit Hollós elnök, a vádat vitéz dr. Hunyor Sándor kir. ügyész kép­viselte, a védői asztaloknál pe­dig négy ügyvéd foglalt helyet: dr. Erlach Sándor, dr. Erlach István, dr. Rertay Sándor, s a sértett magánjogi képviseletében dr. Szabolcs József. A vádirat ismertetésénél az október 7-iki véres éjszaka így elevenedett fel: A vádlott Bajzátb Imre tár­saságával a községi kooimában iddogált. Záróra után az utcán csendre intette őket Sike Gar- I gely, akivel emiatt szóváltásba keveredett Bajzáth Imre. Sike leütötte a kalapját Bajzáthuak, aki erre apósát Sike Flóriánt ás sógorát Baranyi Imrét álmukból felverve segítségül hívta. A két ember vasvillát ragadva Sike után szaladt s az éjszaka sötétjé­ben hátulról egyszerre ütötték fejbe a vasvillával. Sike sérülése nem volt halálos, azonban ké­sőbb fertőzést kapott s harmad­nap a kórházban agyhártyagyul­ladás következtében meghalt. Déli szünettel egészen ez esti órákig tartott a tanuk kihallga­tása. A tanuk többféleképpen mondották el a verekedés tör­ténetét, itt-ott természetesen nem hiányzott a jóízű, magyaros ki- szólás sem. Az egyik tanú például hallotta, amikor az egyik tettes így fe­nyegette meg a kocsmában ellen­felét : vigyázz, mert ott fogsz elmenni innen, ahol a füst. A kir. ügyész vádbeszédében az eredeti vád szerinti ítéletet kért, bizonyítva, hogy a vád­lottakat szándékosság vezette Sike megölésében. Bajzáth Im­rét fazonban csak bünrészessőg miatt kérte elítélni. Dr. Erlach Sándor és Kertay Sándor dr. védők csak a halálos testi sértésben kérték a vád mi- nőiítésőt « a nyomatékos eny­hítő körülményekre valő tekin­tettel, enyhe büntetést kértek. A bíróság este hat órakor hir­detett ítéletet. Baranyi Simont és Sike Flóriánt mint tettestár­sakat halálos testi sértés miatt két és félévi fegyházra, Bajzáth Imrét pedig mint bfinsegédi bűn­részest nyolc havi börtönre ítél­te. Az ítélet indokolásának is­mertetése után a kir. ügyész ős mindhárom vádlott fellebbezett. Az elítélteket a bíróság szabad­lábra helyezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom