Eger - napilap, 1934/2
1934-11-22 / 212. szám
A H R 8 FILLÉB Eger, TL V. évfolyam 212. szám # Csütörtök ♦ Trianon 15, 1934 november 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi l PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP i: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG» EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 658. SZÁM. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Magyarország a vádlottak padján IRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES. A nemzetközi ügyészség végre mégia elkészül majd a vádirattal, mellyel bennünket a genfi bíróság elé állít, hogy faleljünk szörnyű bűnünkért, a reviziő követeléséért. MindeD, ami ekörül a francia kéztől vezetett cosmány sajtőhadjárat körül folyik, vég eredményben a reviziő ellen irányul. Vannak mégis nálunk politikusok, s ezek között a vezér Zsilinszky Endre, akik elitélik a kormány olasz barátságát és a francia orientációt sürgetik. Noháí, ezeknek a politikusoknak megsúgok valamit, amit ők bizonyára nem tudnak. A napokban vadászaton voltam együtt egy politikussal, aki most jött vissza Párisből. Az illető nagybirtokos, így érthető, ha érdeklődött a francia mezőgazdaság iránt. Elment a magyar követséghez és ott bejelentette, hogy szeretne egy francia magángazdaságot megnézni. A magyar követségen összenéztek a benfentesek, mosolyogtak, és végül megkérték az illetőt, hogy tegyen le erről a szándékáról, mert kereszíülviiele igen nagy nehézségekbe ütközik. Amikor az illető magyar politikus ragaszkodott kívánságához, a kővetkező felvilágosítást kapta a legilletékesebbebtől: T/gy le ok> vétlenül erről a szándékodról, mert magángazdaságba semmi körülmények között nem engednek be, a francia földbirtokosok között nem aksdna egy sem, aki téged fogadna, állami birtokba ki lehetne erőszakolni egy látogatást, de abban sem volna köszönet, mert kitennéd magadat annak, hogy lépten-nyomon megsértenének. Franciaországban ma teljesen lehetetlen magyar embernek a társaságba bejutni. Mi ez? Ha már ennyire vagyunk? A marseillei királygyilkosságnak ilyen kézzel fogható következményei (ehetnek? Ne higyje tehát senki, hogy ennek a vad sajtó hadjáratnak niocs semmi következménye és eredménye. A múlt héten Pániban megjelent egy gyalázatos könyvi melynek címe: »Az európai béke. Magyarország és a merényletek.* A könyv címlapja a következő: Középen a földgolyó, rajta nagy betűkkel Budapest, honnan kiindulva nagy vér* folyam ömlik Belgrad falé ée egész Jugoszláviát elárasztja, A cím és ez a nagyszerű címlap mindent megmond. Az egész könyvben nincs egyetlen bizonyíték sem Magyar- ország ellen. Ezt a szerző is érzi ée ezért egy helyen a következőképen ír: >A hivatalos magyar kéz olyan ügyesen van elrejtve, hogy csak sok bajjal lehat msjd meghatározni a jogi határvonalát a felelősségnek mindabban a dologban, ami az utolsó években a megbékélés munkáját megzavarta és végül a marseillei bűntényhez vezetett. —- De elég egy kis gondolkodás és egy normális adag józan ész, hogy tisztán lássuk Magyarország munkáját.« A szerző annyira megy otrombaságában, hogy Xl.Pius pápát is bűnösnek jelöli meg. Na nevessen senki, mert ez tény. A pápa bűnösségét a következőképen hozza ki: I. A marseillei merényletet rendező magyar revizionisták egyúttal legitimisták is. — II. A pápa támogatja a legitimistákat. — III. Tehát a pápa bűnös a marseillei merényletben. Ideirom a könyv szerzőjét, hogy mindenki megjegyezze magának : K. S. Chandan. Az embernek megáll az esze. Az a Franciaország, melynek földjén olyan hallatlan könnyelműséggel, szinte felkínálták a vendég királyt a leselkedő gyilkosoknak, — az a Jugoszlávia, melynek alattvalói a 15 éves elnyomás és diktatúra felett any- nyira elkeseredtek,'hogy minden szenvedésük okát, királyukét legyilkolni határozták el és amely ország a Dollfus gyilkosoknak menedéket edott, ezer számra engedte be az odeaenekült lázadókat és teljes szabad mozgást adott nekik, — és ez a Csehország, melynek földjén az emigrált horvát vezérek évek óta szőtték összeesküvésüket, sok jel szerint cseh hivatalos asszisztenciával,— amely ország a februári osztrák szccialista lázadás elmenekült tetteseit tárt karokkal fogadta, — mondom ez a három ország összefog és nem maguk között keresi a bűnösöket, hanem egy ártatlan, de a revíziöt »eg nem alkuvőan és szívósan követelő kis országot és annak tönkretett, lerongyolt, kirabolt, de büszke és lovagias népét okolják a király gyilkossággal \ minden alap nélkül. Hogy ez a hadjárat tisztán találomra, minden alap nélkül folyik, legjobban bizonyít} az, hogy a támadó cikkek Janka pusztát egyszer a Dunántúlra, egyszer a Duna Tisza közé teszik. A valóság a következő: Dunántúlon még van egy Janka- puizte a szerb határtól 6 kilométerre. Ezt tudjuk az újságokból. A napokban utaztam a Bácskában közvetlenül a szerb határ mentén Baja felé és ott egyezer ciak megüti fülemet a kalauz kiáltása: »Janka major« Azonnal megértettem az egész rágalomh&djárato*. Ellenségeink a vasúti menetrendből lopták ki ezt a nevet s mivel kői hasonló nevű puszta van, egyik major, — amikor pontosabban kelleti meghatározni a puszta helyét, a menetrendben eltévesztették és a másikat írták ki s így került a két puszta egyszer a Dunántúlra, egyszer a Duna Tisza | közé. Várjuk türelemmel és nyugodtan, méltóságteljesen a vádat, amit majd ránk olvasnak. Bizonyosak lehetünk, hogy a főtár- gyaláson, ahol mi leszünk a vádlottak, úgy fog fordulni a helyzet, hogy a korona tanúból lesz a — tettes. Egy pár ellenzéki politikusunknak pedig üzenjük meg, hogy csak folytassák a francia orientációt . . . Mi lesz a Koronával? R város álláspontja szerint a bérlő júniusi ajánlata nem fogadható el tárgyalási alapul. — Csütörtökre összehívják a Korona-bizottságot Eger, november 21. Az egri Korona neve annyi hercehurca, jő és rosszindulatú bírálat, gombásodás és átépítési örömök után ismét napirendre került. Napirendre került pedig abból az alkalomból, hogy ez év végén lejáró bérletre egyetlen pályázat sem érkezett be a nyilvános versenytárgyaláson, más szóval az európai nívójú intézményben senki sem akart, vagy tudott fészket rakni azon a kipróbált, minden tekintetben megfelelő emberen kívül, aki hat év óta közmegelégedésre látja el ezt a fontos idegenforgalmi pozíciót. A következő kérdés tehát az: mi lesz a Koronával ? Megkérdeztük az érdekelt feléket, egyrészről dr. Eálnoky István városi tanácsnokot, a Korona előadóját, másrészről Unterreiner Jánost, a szálló jelenlegi bérlőjét, aki nem pályázott a versenytárgyaláson. Dr. Kálnoky Isivén e következőket mondotta : Mivel a bérlő nem adott be ajánlatot, bérlete az év végén lejár. Volt ugyan egy ajánlata, emit még júniusban nyújtott be, azonban a képviselőtestület azt nem fogadta el, hanem versenytárgyalást hirdetett. A Korona-bizottságot valószínűleg már csütörtökön összehívják a további teendők megbeszélésére. Unterreiner János nem köti msgát kétségbeesetten és minden áron a bérlethez. Neki neve van a szállodaiparban; ebből a névből s a munkából, amivel a nevet szerezte, megél bárhol. Álláspontja az, hogy ajánlata ott fekszik a városnál s azt el lehet fogadni tárgyalási alapul. Hogy Egerben kíván maradni, az természetes, ideköti hat év fáradozása, éppen a legnehezebb időkben. Szeretné bevárni a jobb időket, amik kárpőtolják az elvesztett energiákért ős a rossz anya-
