Eger - napilap, 1934/2

1934-11-13 / 207. szám

aba 6 filléb ♦ Kedd ♦ Eger, XL V. évfolyam 207. szám Triamm 15, 1934 november 13, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP i: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA 54 558. SZÁM. VÁRMEOYE1 POLITIKAI NAPILAP Gömbös ma délelőtt számolt be a római és bécsi látogatás eredményeiről Budapest, november 12. Göínböa Gyula miniszterelnök az Egységes Párt ma délelőtti ülésén számolt be római éa bé cii utazásának eredményeiről. A miniszterelnök első itthoni nyi­latkozatáról lapzártáig hivatalos közleményt nem adtak ki. (MTI) Ismét közgyűlés elé került az egri tüzoltó-Qgy Szakértő mond véleményt a Líceum melletti víznyelő kútról Eger, november 12. Eger vároa képviselőtestülete szombaton tartotta novemberi rendes közgyűlését Trak Géza polgármester elnökletével. A köz­gyűlés csendes hangulatban folyt le, csak a tűzollőögyben és a Lioeuaa vizlevezetésének kérdé­sében keletkezett hosszabb vita. Napirend előtt Frank Tivadar tanácsnok ismertette Kaáii Nagy Marcali rendőrfőtanficsosnak, az egri rendőrkapitányság vezető­jének válaszát a múlt közgyűlé­sen elhangzott interpellációkra, amelyek a város közbiztonságát érintették. A főtanácsos elismeri, hogy előfordulnak ugyan szur- kálások és verekedések, azonban a rendőrség mindent elkövet azok megakadályozására. Ide­genforgalmi napokon az egész rendőrlegénység szolgálatban van, azonban kevés a létszám. Sző lehetne arról, hogy ilyen al­kalmakkor megerősítést kérjen az egri rendőrség, azonban ez sem zárja ki a verekedések le­hetőségét. A kapitányság veze­tője intézkedni fog, hogy a rend­őrség ne zaklassa az üzletek előtt állő és árűk felpakolásával foglalkozó kocsikat. A tárgysorozatra térve Braun Károly főjegyző felolvasta a bel­ügyminiszter leiratát a tűzoltó­ság ügyében. A leírat ügy tün­teti fel a helyzetet, mintha az önkéntes tűzoltó parancsnokok okozták volna a tűzoltóság ke­belében előfordult ellentéteket éi a miniszter kijelenti, hogy nem hajlandó hozzájárulni a hi­vatásos parancsnoki állás meg­szüntetéséhez. A belügyminiszteri leirat tár­gyalásában először dr. Alföldi Bála szólalt fel. Sérelmezte a le­írat megállapításait és megálla­pította, bogy a belügyminisztert egyoldalúan tájékoztatták. Mind- ezekelött kijelentette, hogy ez a leírat nem áll kapcsolatban Ru■ ssin Ferenc hivatásos parancs­nok őszi fegyelmi ügyével s az azóta történtekkel, hanem egy áprilisban megejtett hivatalos vizsgálat eredménye. A felszó­laló közel egy őrás beszédben világította meg a két testület közti ellentét okait, és eseteket hozott fel arra, hogy a hivatásos parancsnok viselkedése akadá­lyozta meg a békés együttmű­ködést. Russin Ferenc szét akarta robbantani az önzetlenül dolgozó önkéntes testületet, hogy a vá­ros minél több hivatásos tűzoltót szerződtessen parancsnoksága alá. Amit az önkéntes testület tett, — önvédelemből tette és igazán nem érdemli meg a mi­niszter bántó kritikáját, amely Russin Ferenc felterjesztése alap­ján alakult ki. Vida Ferenc szőlt elsőnek a hosszú ismertetéshez. Sok bajt okozott már Ruzsin parancsnok, és egyáltalában nem váltotta be a polgármesternek hozzá fűzött reményeit. Viszontfelíratban kell tájékoztatni a minisztert, akit a- mint a jelenlegi leiratából meg­állapítható, tévesen informál­tak. Védelmére állunk ebben az ügyben az önkéntes tűzoltóknak és szigorú büntetést kérünk a hatalmi túltengőében szenvedő hivatásos parancsnok ellen. Okoliesányi Imre alispán ab­beli véleményének adott kifeje­zést, hogy a miniszteri leiratnak csak az állás megszüntetésére vonatkozó részét kellett vol­na a plér um elé tárni. Az ügy különben már jő kezekben van s az igazságnak megfelelő elin­tézést fog nyerni. Vitéz Subik Károly: Én egy­általán be sem hoztam volna a miniszter leiratát a képviselő- testületbe. Megdöbbentettek ezek a dolgok: hogyan történhetett meg, hogy egy városi fizetett tisztviselő ilyen modorban tár­gyaljon polgárokkal, mint Ruzsin Ferenc beszélt. Annyi más ba­junk van és ilyen ügyeket tár­gyalunk, rontva városunk hír­nevét. Jövőre nézve tanulság legyen, hogy a hatásköröket papíron kell körvonalazni. Lang Nándor éa Ssajlay Sán­dor helyesnek,sőt kívánatosnak tartják, hogy az ügyet a kép­viselőtestület nyilvánossága előtt tárgyalták, mert ilyen dolgokról mindent tudni kell egy képviselő­nek. Bizalmat nyilvánítanak az önkéntes testület mellett. Irak Géza polgármester rövi­den válaszolt az elhangzott felszó­lalásokra. A történtekre nézve az a megállapítása, hogy az ellenté­teket a hivatásos parancsnok összeférhetetlen természete idéz­te fel s mindent el fog követni, hogy a nagymultú önkéntes tűz- oltótastület és parancsnokai meg­kapják azt az elégtételt, amely érdemeiknél fogva őket méltán megilleti. A polgármester felszólalása után a képviselőtestület elfo­gadta az állandó választmány­nak azt a javaslatát, hogy mi­helyt az állás betöltése szük­ségesnek látszik, a polgármester tegyen javaslatot a képviselő- testületnek. Egyébként az a vé­lemény alakult ki, hogy parancs­nok helyett kisebb fizetésű tűz- oltőtisztat helyeznek a hivatásos tűzoltőtestület élőre. Mi van a Líceum esővíz csatornájával. Nagy érdeklődéssel tárgyalta a továbbiakban e képviselőtes­tület a Líceum esővíz csatorná­jának ügyét, amelyre Radii Ká­roly hívta fel a figyelmet az el­múlt közgyűlésben. Rapcsák Jó­zsef műszaki tanácsos referálta a kérdést, előadva,hogy a Líceum esővíz csatornáját 1905-ben ké­szítették. A járható csatornát már a vízvezeték építésekor meg­bolygatták, aminek következté­ben az északon fekvő házak pincéi elvisesedtek. A csatorna rendezését tehát nem egyedül a nyilvános illemhely építése tette szükségessé. Mivel a Líceum eső­vizét a szennycsatornába nem lehet bevezetni, legalkalmasabb­nak mutatkozott egy nyelókűt készítése, amelyet túlfolyó csa­tornával láttak el arra az eset­re, ha a talaj alatt elhúzódó kavicsréteg nem tudná eléggé gyorsan elvezetni a csapadékot* Ezt a megoldást gyorsan ke­resztül kellett vinni, mert nagy esőzések voltak, ezért nem tu­dott a város a líceumi gondnok­sággal tárgyalni. Fogadja el ezt a megoldást a képviselőtestület, azzal, hogy ha nem válik be, a város más úton gondoskodik a líceumi esővíz levezetéséről. Radii Károly fenntartotta ag­godalmait abban a tekintetben, hogy a víz néhány éven belül ellepi a Lioeum pincéit. Minden­esetre jó volt tisztázni a kérdést és papírra fektetni a város anyagi felelősségét, ha a nyelőkút nem válik be, vagy valami baj tör­ténik. Nem fogadható el a mű­szaki tanácsos érvelése, hogy a sürgős intézkedés miatt nem tu­dott a város a gondnoksággal érintkezésbe lép j i. Vitéz Subik Károly: köszönet illeti Radii Károlyt, hogy az ügyet szőyátette. Á Uceum ugyan­is nem magán-érték, hanem az egész orsság páratlan becsű köz- ktncie, műemléke. Meglepő, bogy a nyelőkút építéséről az épület fenntartóinak nincs tudomásuk. Történjék bármi, a skandalum a fanntartőt is fogja érni. Itt a mér­nöki hivatal hibát követett el. Hozasson a város geológiai szak­értőt, aki pontosan megállapí ja, mit kell cselekedni az adott eset­ben. A következőkben Ringelhann Béla és Nagy József szólalt fel, aki égy másik nyelőkút megépí­tését irt célszerűnek tartotta. A közgyűlés ezután elfogadta vitéz Subik Károly indítványát ős el­határozta, hogy felkéri 'szak­értői véleményre a miskolci kul­túrmérnöki [hivatal főmérnökét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom