Eger - napilap, 1934/2

1934-11-04 / 202. szám

«HÄ 10 FILLÉR Eger, XL V. évfolyam 202. szám * Vasárnap ♦ Trianon 15, 1934 november 4. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP i: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — POSTATAKAR ÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA 54 558. SZÁM. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Az Emerlcana kétnapos seregszemléje nem puszta egyesületi megmozdulás, nem ünneplés és parádés felvo­nulás csupán, hanem olyan meg­nyilatkozás, amelyre méltán fi­gyel fel az érdekelt katolikus értelmi világ. Az Emericana két­napos táborbaszállása nem gö­rögtüzes egyesületesdi játékszíne az őszi ködökben járó magyar életnek, hanem a katolikus ifjú­ság cselekvő idealizmusának fel- lobbanása, tettekben valő feliz­zása. Komoly tanácskozások so­ra ez a két nap: az egymásra- talált öregek és fiatalok kézfo­gása a ma égető problémáinak vizsgálatában. Ám ez a táborba- szállás egyúttal harcbaszállás is — a katolikus gondolatnak az élet minden vonatkozásában valő érvényesítéséért. Az Emericana a katolikus szellem befolyását akarja kiharcolni azokon a te­rületeken, ahonmn azt mester­ségesen kiszorították, — legyen az közélet, társadalmi élet, vagy gazdasági élet. Az Emericana a a szentistváni magyarság alap­jait — a katolicizmust — akarja újra megerősíteni is gátját állani egy terjedő új pogányságnak, melyet akár Thonusoba-kultusz- szal, akár más címmel, vagy cé­gérrel kínálnak az egyetemi és főiskolai ifjúságnak, az Emeri­cana a ma katolikus társadal­mának világnézeti érdekeit védi, — de egyúttal ifjúságán keresz­tül a magyar jövőt építi az egri emericanás napok tanács­kozásai során. A hazai felekezetközi diák- szervezetek már régen hadat üzentek a hitvallásos alapon állő, pozitív világnézeti színeket vi­selő akadémikus szervezeteknek, — elsősorban az Emeric3nának. A harc áll és egyre fokoződő erővel folyik tovább. Odaát a pusztán faji és nemzeti alapot vallják magukénak, — ideát a többet, a krisztusit, a kereszté­nyit, a katolikus magyarságot akarja az Emericana diadalra juttatni. Ebben a harcban áll az Emericana s erre a harcra vesz magának újabb erősséget az emericanás ifjúság az egri na­pokon, — mindenekfelett lelkiek­ben. Az Emericana ifjúsága nem jár egyedül harcainak utján. Mögötte áll az »öregek» sokezer­nyi tábora, hogy »vigyázza azt a lángot, melyből készül a hol­napok világossága«. Az eraeri- canás ifjúság e mpofeban az egyetemeken és főiskolákon kö­vetendő diákpolitika elveit tár­gyalja majd, másfelől pedig a család és házasság kérdésével foglalkozik a maga nagy szem­pontjai szerint. Ugyanakkor pe­dig az öregurak, a dominusok arról tanácskoznak, hogyan jus­son kenyér az uj diplomásoknak, legalább akkora, hogy családot alapíthassanak. Az ifjúság a katolicizmusnak a köz- és társadalmi életre valő befolyásával foglalkozik egyik j gyűlésén, — az öregek a köz­életi és társadalmi pozioiőkat keresik a valetálő ifjúság szá­mára. Az öregek és fiatalok ideális egymásratalálása, harmo­nikus együttélése: ez az Eme­ricana legnagyobb erőssége s egyben garanciája a célok gya­korlati valősulásának. Ez a cél- valősiíás folyik majd és törté­nik az egri emericanás napokon is, Nemcsak szavak, hanem el­szánt akarások, — nemosak ér­zések, hanem tettek születnek itt, az Emericana országos tá- borszállásán. Ezt a cselekvő ka­tolicizmus) és ezt a tettrekész magyarságot köszőntjük az Eme- ricanában az egri nagy napok 1 előestéjén. tj 8500 pengőt költött Egerben. A végső összeg tehát, amit az egri gazdasági élet felszívott 298,130. kereken 300 ezer pergőt tesz ki. M'g ha az utóbbi kél tétel átlagszámítását túlzottnak tartjuk is, mert tanulmányi és kiránduló csoportok aligha köl­tenek személyenként öt pengőt, akkor is legfeljebb 50—60 ezer pengőt számíthatunk le a kimu­tatott összegből; még mindig marad 250 ezer pengő. Ezek a számok azt mutatják, hogy a város kulturális és ter­mészeti, gazdasági értékei egyre több idegent vonzanak Egerbe s a céltudatos idegenforgalmi propaganda, az Idegenforgalmi Hivatal gyors éa lelkes műkö­dése ezeket az értékeket bőven kamatoztatják. Az egri idegen- forgalmi törekvéseknek tehát kétségtelenül nagy jövőjük van és — kézzelfogható anyagi ered­ményük is. Ez az anyagi ered­mény annál szembetűnőbb, ha kiszámítjuk, hogy az idei 25 ezer hektoliter bortermés, a mai magasabb árak mellett is, lite­renként 40 filléres átlagárat szá­mítva, 1 millió pengőt jelent. Az idegenforgalom tehát az évi borérték egyharmadáig emelke­dett. Új rend lesz az OTI-recepteknél. Amióta az OTI betegeknek az orvosi receptekért 30 fillért kell fizetniük, az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy egy receptre csak egy orvosságot ír­tak fel az orvosok. Ha a mun­kavállaló beteg volt és többféle orvosságot rendeltek részére, akkor minden egyes orvosság után meg kellett a 30—30 fillért fizetnie. E visszás helyzet elke­rülése végett az OTI igazgató­sági ülése elé az ügyvezetőség mődositö javaslatot terjesztett be. E javaslat szerint: Általá­ban egy vénylapon osak egyfé­le gyógyszert lehet rendelni. Ha azonban az igényjogosult beteg­nek megállapított betegsége ter­mészeténél fogva, vagy pedig az egyidőben fennálló több beteg­ség miatt többféle, egymással célszerűen össze nem keverhető gyógyszerre van szüksége, egy vénylapon legfeljebb ciak kőt 20.700 idegen 300 ezer pengőt hagyott Egerben a nyár folyamán az Idegenforgalmi Hivatal kimutatása szerint Van-e jövője az idegenforgalomnak ? Eger, november 3. Az egri Idegenforgalmi Hiva­tal most készítette el a tavaszi és nyári idegenforgalom statisz­tikáját, összeállítva szokat az adatokat, amelyek megmutatják mennyi idegen fordult meg a városban és — ami mindennél fontosabb — mennyi pénzt je­lentett ebben az évben az egri gazdasági életnek az idegenfor­galom. A statisztika meglepő számo­kat mutat, amelyekre érdemes felfigyeled. Az adatok szerint az Idegenforgalmi Hivatal a már­cius 26-a és október 21 e közötti idóban 111 különböző csoport érkezését, kalauzolását és ittsr- tőzkodását bonyolította le, ame­lyek összesen 15 000 lélekszám- mal fordultak meg a városban. Ezek e csoportok 5 budapesti filléres gyorsból álltak 5900 utas­sal, 7 vidéki filléres gyorsból 4200 utassal, 64 különböző isko­la csoportjaiból 3600 növendék­kel, végül 35 különböző kirán­duló cioportből 1300 taggal. Ez összesen 15 ezer ember. A rendőrségi bejelentésekből, lakás bejelentésekből és az Ide­genforgalmi Hivatal lakáskiutalő adataiból megállapíthatőleg E- gernek a nyár folyamán 2850 nyaralója volt, a csoportokba nem tartozó turisták és kirán­dulók száma 850, azon iskolák és osoportok lélekszáma, ame­lyeknek ittartózkodását egri test­vériskolák, vagy egyéb egri egyesületek bonyolították le, 2000 volt. Eger idegenforgalma tehát összesen 20 700 főt tesz ki. A Hivatal a statisztika további folyamán átlagszámításokkal igyekezett kiszámítani, mennyi pénzt hagyott itt az idegenfor­galom. A nyaralók elköltötték naponta ellátásra, fürdőre, szó­rakozásra, kirándulásokra és vásárlásokra 5 pengőt, a 2850 nyaralő összesen 199 ezer pen­gőt. Ez az átlagszámítás helyes­nek mondható. A filléres utasok átlagos fogyasztása a megfigye­lések alapján 3—3 80 fillér, a 10,100 utas elköltött tehát 38 380 pengőt. Tanulmányi és kiránduló csoportok átlagos fogyasztása napi 5 pengő volt, másfél napot számítva összesen 51,780 pengő, az átvonuló turisták ugyancsak napi 5 pengős átlagot számítva

Next

/
Oldalképek
Tartalom