Eger - napilap, 1934/2
1934-10-18 / 192. szám
Trianon 15,1934 október 18. Re r 0 FILLSB Eger, XL V. évfolyam 192. szám ♦ Csütörtök ♦ ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HŐNAPRA « 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.— EGYES szám ára hétköznap 6 F, VASÁRNAP s: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. SZÁM. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Romlik az adómorál, már közel kétévi adóval hátralékos Heves megye közönsége R hétmillió pengős hátralék miatt 102 község és a két város vezetőségére kimondták az anyagi felelősséget retolja az adóívet, jöjjön, aminek jönni kell. El kell különíteni tehát a hátralékot ez idei kivetés összegétől és egyöntetűen rendezni kell a hátralőkfiza- tést, olyan mődon, amely nem befolyásolja károsan az idei adók fizetését. A főiipán szavai után a bizottság elhatározta, hogy feliratot terjeszt a kormányhoz a hátralékok kérdésében. A hátralékok miatt a közigazgatási bizottság Eger és Gyöngyös megyei városok, valamint 102 község vezetőségére kimondta az anyagi felelősséget. A felelősség ilyen mértékben való érvényesítésére még n$m volt példa. Eger, október 17. Hevesvármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén dr. Limán Emilb. péDzügyigaz- gatő részletes jelentésben számolt be a vármegye adófizetési állapotáról. A felolvasott adatok szerint az 1935 évben esedékes 8 millió 833 ezer pengő adóból mindössze 1 millió 800 ezer pengőt fizettek be a megye területén, a hátralék tehát kereken 7 millió pangó. Ebből az összegből közel 5 millió pengő a múlt évi hátralék. A b. pénzügyigazgató jelentése általános megdöbbenést keltett, mert ilyen összegű hátralék még nem fordult elő a gazdasági helyzet mélypontján sem, ma pedig mindenki megállapítja a lassú javulást. A jelentés után hosszú vita indult meg és a felszólalások nagy része abban egyezett meg, hogy az adómorál romlani kezd. Gosstony Andor megállapítása szerint nem messze vagyunk aí tói, hogy két évi adó vár behaj tásra. A helyzeten nem segít az, hogy a községek vezetőire kimondja a bizottság az anyagi felelősséget, mert az nem biztosítja a 7 millió pengő befolyását. Az a hiba, hogy rossz az adórendszer és nem falel meg a mezőgazdaság anyagi helyzetének. A múlt évben azért javult az adófizetési mérleg, mert gabonával is lehetett adót fizetni. Ezt az időn már csak azért sem lehet bevezetni, mert kevés a termés és nagyok voltak a gabonakárok. Indítványozta, hogy írjon fel a bizottság a kormányhoz sürgős adóreform elkészítése érdekében. Plősz István szerint az adómorált rsndkívül rontották azok a rendöletek, amelyek nagy kedvezményeket adtak a nemfize tőknek, ugyanakkor azonban semmi kedvezményt sem biztosítottak azok számára, akik pontosan és lelkiiemeretesen fizették köztartozásukat. Benicsky Elemér megállapította, hogy az adófizetési mérleget a takarmányhiány is rontja, mert lecsökkentette az állatárakat, a gszda pedig, ha másból nem, állatai eladásából fedezte adótartozását, Limán Emil dr. pőnzügyigaz- gatő részletesen ismertette a kormány által nyújtott adófizetési kedvezményeket és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a felirat hatástalan lesz, mert a kormány elment a legvégső határig. Tény, hogy akik kedvezményeket kaptak, nem tesznek eleget kötelezettségűknek. Hedry Löriac dr. főispán is szükségesnek tartotta, hogy a bizottság terjesszen feliratot a kormányhoz és hívja fel a figyelmet két fontos körülményre. Egyik az, hogy a közönségben megingott az adófizetési készség. Ma, — miért, miért nem — az adófizetést nem veszik komolyan. A közhitben él, hogy nem veszedelmes a nagy hátralék, majd csak csinálnak vele valamit. Ez azt eredményezi, hogy a pontos és lelkiiimaretea adófizető elveszíti kedvét a fizetéstől, ami az adómorál rovására megy. A másik baj az, hogy a mai adórendszer csakugyan nincs arányban a mezőgazdaság jövedelmezőségével. A kormány maga is tisztában van ezzel és teljes erővel azon dolgozik, hogy változtasson ezen a helyzeten. Az volna a legfőbb feladat, hogy rendezzék az állandó hátralékok kérdését. Mikor az adófizető megkapja adóívét és szón egy összegben látja feltüntetve összes tartozását, megijed, kétségbeesik és miután kiszámítja, hogy semmiképpen sem tudja azt rendezni, félEgyelőre nem kap új helyiséget a gyöngyösi városháza Régi problémája Gyöngyösnek a városháza kérdése. A jelenlegi városháza nem alkalmas az adminisztráció zavartalan lebonyolítására, helyiségei szűkösek, egyéb szempontból sem kifogástalanok, úgyhogy Gyöngyös város vezetőségének régóta gondot okoz a váróéi hivataloknak alkalmasabb elhelyezése. Kész tervek vannak a kérdés megoldására. A város már ki is sajátította a városházat környező telkeket, tmelyek még a tűzvész idejéből éktelenkedő épület- maradványokkal idegenforgalmi szempontból sem szolgálnak előnyére a városnak s úgy tervezik, hogy ezeket a romokat eltakarítva Szeged mintájára impozáns és a célúak is megfelelő városházát építsenek majd a téren. Ezzel kapcsolatban mozgalom iodult meg gyöngyösi körökben, hogy az építkezés megkezdéséig a hatalmas teret parkosítsák, a várod hivatalokat pádig eddig is megfelelő helyiségbe tegyék át. Erre alkalmasnak látszott legutóbb az a körülmény, hogy a Nemzeti Bank gyöngyöd fiókja az eddig bírt városi épület bérletét felmondta s a mozgalomnak ez volt a célja, hogy a városházát a megüresedett épületbe vigyék át. A város vezetősége azonban úgy döntött, hogy a volt banképület sokkal jobban kihasználható, ha bérlakásoknak adják ki e így anyagilag ksssta- I toztatjáb az épületet. Dr. Kossá \ Lajos gyöngyösi ügyvéd ezt a í városi határozatot megfellebbezte. A vármegye október 15-i k»- gyűléie azonban a fellebbezést elutasította azzal, hogy a városház ügye sürgős rendezést kíván ugyan s mihelyt arra mód nyílik meg kell oldani. De a város helyesen járt el az épület bérbeadásánál, mert az új épület sem hozná tető alá a kérdést, a városnak pedig tekintélyes jövedelmet jelentenek a lakóktól befolyó bérleti összegek. A tatarozási kedvezmény a villany és víz bevezetésére is vonatkozik Eger, október 17. A kormány rendelkezése adó- kedvezményt biztosít minden háztulajdonosnak, aki tataroiási munkálatokat végeztet. Kevesen tudják, hogy ez a kedvezmény a villany és víz bevezetésére is vonatkozik s jelentős előnyöket ad a háztulajdonosoknak, A kedvezmény lényege az, hogy ha az új bevezetés, vegy átalakítás igazolt végösszege családi házaknál az évi házadőalap 30°/*-át, bárházaknál 15°/*-át teszi ki, akkor a számla 60aU-dt 4 évi részletben le lehet a ház- adóból, rendkívüli pótlékből, vagy a községi pótadóból vonni. Tehát ha egy háznak az adóalapja 150'— pengő, éhkor ha 50'— pengős villany vagy vízbevezetést, vagy átalakítást végeztet a tulajdonos 4 éven át évi 7 50-et levonhat az adóból.
