Eger - napilap, 1934/2

1934-10-09 / 187. szám

2

EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG

1934. október 9.

fogadta a közgyűlés Hajdú Gáza kisszálláii föld* birtokos javaslatára a közgyűlés feliratban üdvözölte a földművelésügyi minisztert.

Konkoly Thege Sándor gezd. főtanácios, az OMGE titkára felszólalásában a magyar-merha- tenyésztés aktuális problémáit vetette fel, kiemelve ennek a fontos tenyésztési ágnak nemzetgazdasági jelentőségét is.

Batta Pál egyesületi igazgató olaszországi tanulmányutjának eredményeiről számolt be, nagy

érdeklődéstől és több hozzászólástól kísért előadásban. Piacuk András igazgató ugyancsak erdélyi útján szerzett tapasztalatait, majd a magyar marha te- jelőképességének megállapítására végzett kísérletek eredményét ismertette. Több hozzászólás után az elnök szavaival ért véget a közgyűlés.

A kirándulók elhagyva Egert, Feldebrőre utaztak, innen a Mátrába tettek kirándulást s az esti gyorsvonattal Vámosgyörkről indultak tovább Budapest felé.

nemzet között, a az európai béke ezért nines biztosítva.

— A Duna-Tisza közön a ver- saillesi szerződéinél is sokkal súlyosabb bűnt követtek el az ántánt-hatalsaak nemcsak velünk, hanem saját népeikkel szemben is, amikor nem adták meg ezen a területen a becsületes béke le• hetőségét. Wilson elnök nagy és tiszteletre méltó elvet hirdetett: az önrendelkezés jogát, hogy egyetlen területen asm szabad idegen hatalomnak uralkodni a nép beleegyezése nélkül. Kérdezem: betartottáke ezeket a szent és nagy elveket? Hogy lehet, hogy a 14 milliónyi magyarnak 8 milliós országot hagytak és a 7 milliónyi ciehnak 14 milliós területet.

— Nemcsak a békeszerződések ellentétesek a hirdetett elvekkel, de ezeknél még rosszabb a politikai gyakorlat, ahogy ezeket végrehajtották. Mert még a rossz békeszerződéseket is elviselhetőbbé tudná tenni egy tisztességes alkalmazás ős bizonyos átmeneti nyugalmat lehetne biztosítani elszakított testvéreinknek. Da a határokon túl nézve azt látjuk, hogy rajtunk százszázalékig bevasaltak mindent, ehol azonban a legszigorúbb betűk szerint is jogaink volnának, ezeket a jogokat megtagadják tőlünk. Tizenöt év után odajutottunk, hogy a magyar gyermek a magyar imádságot románul kénytelen tanulni. S ha ennek a panasznak hangot próbálunk adni, akkor az egyik győztes nagyhatalom románabb a románnál, csehebb a ciciméi, s nagyobb szerb a szerbeknél, igen, a francia nagyhatalom uszítja a kisantant államait.

— De nézzük a kérdés gazdasági oldalát. Lehet-e haszonnal termelni, mikor piacaink elöl elvagyunk zárva. A monarchia nagy gazdasági egységét széttörték őstermelő és ipari részekre, amelyek között sorompók tiltják az utat. Ma 6 ezer kilométer új vámhatár sújtja a ma- gyér termelőt és akadályozza az értékeiítésben. Ez egyedül is elég oka volna a nemzeti bajoknak. Mégis a magyar nép csodálatos kitartással és türelemmel viseli a trianoni keresztet. így is kell lennie, mig a trianoni Golgotha felett fel nem tűnik a feltámadás fénye.

— Ausztria már fel akarja adni állami életét ős be akat olvadni egy szomszédos államba, mert nem bírja elviselni a békeszerződés áital teremtett helyzetét. A népszövetségi gyűlés legtöbb idejét is az foglalta le, hogyan lehet segíteni az egyensúlyát vesztett Ausztrián. Minden megfordult a fejükben csak az nem, hogy az igazság■ tálán békeszerződéseket a papír• kosárba kell dobni. Ha a nagy

gff FI i'lWl

hatalmak az osztrák kérdés megoldását keresik, verjék a mellüket, ismerjék el bűneiket és lássák be, hogy ők nyomorították meg a Duna-völgye politikai és gazdasági fejlődését.

— A magyarságnak ezek között a körülmények között egy kötelessége van: Kitartani az ezeréves magyar múlt tisztes hagyományai mellett. Ebben az ezeréves múltban benne van minden, ami tisztesség, erkölcs, bsciület. Kötelességünk nacionalistáknak lenni, mert a nemzeti akarat érvényesülése jelenti a nép boldogságát. Da ezt a nacionalizmust összhangba kell hozni a nagy európai érdekekkel. Nem fekhetünk keresztbe a népek országutján, mert a történelem szekere keresztül vágtat rajtunk. A nehéz küzdelemben, amely már nem lehet hosz- szú, nékünk ragaszkodnunk kell az ősi magyar erényekhez. Oda- kinn a nemzetek társaságában a 8 millió magyarnak több szava és erősebb tekintélye van, mini amennyi egy 8 milliós nemzetnek kijárna. Ezt a tekintélyt nem én, nem a diplomaták és politikusok munkája, hanem a doberdői baka hősiessége szerezte meg. A hősiesség mellett másik nagy értékünk a külföld előtt a magyar becsület, amelyet soha nem engedtünk beszennyezni. Ez a két erény: a hősiesség ős a becsület az a két nagy érték, mely biztosítéka az eljövendő feltámadásnak.

Eckhardt Tibort nagy beszéde után lelkesen ünnepelte a közönség.

Lukács György v.b.t.t. a revíziós küzdelem megindulásának körülményeiről és ez eddig elért eredményekről számolt be. A felvilágosító munka következtében Európa közvéleménye már kezd átérlelődni a magyar igazság gondolatával. A revízió el fog következni két fontos követelmény megvalósításéval: adják vissza a magyarlakta területeket, a többi terüleleken pádig tartsanak népszavazást.

Kenéz Bála dr. ny. miniszter a trianoni békediktátuai szörnyű számodatait ismertette. Megállapította, hogy a magyarságot ért katasztrófába veszteségek árán a nagyhatalmak olyan országokat létesítettek, amelyebben nincs lelki egység, következésképpen nincs államalkotó képesség és öntudat sem. Sir Newton szerint a békeszerződéi 12 millió embert balkanizáit a »felszabadítással* s ezek kedvéért kell nyomorba süllyednie Európa 500 millió lakosának.

Stinyey Mersz Jenő ország- gyűlési képviselő a gyűlés tiltakozó határozati javaslatát olvasta fel, dr. Hammersberg Elemér járási tisztiorvos pedig az amerikai magyarok csatlakozását je

Az európai helyzet tele van súlyos veszedelmekkel,

mondta Eckhardt Tibor a hatvani revíziós nagggtjűlésen

Hatvan, október 6.

(Kiküldött munkatársunktól.)

Hevesvármagye közönsége október 6-án, az aradi vértanúk emlékünnepén nagy revíziós napot rendezett Hatvanban. A revíziós nagygyűlésnek különös jelentőséget adott az a körülmény, hogy a Hedry Lőrinc dr. főispán, Lévay Mihály püspök, Okoliosányi Imre alispán, vitéz Tömösváry János főszolgabíró, Várkongi Sándor főjegyző ős Víg Yiimos főszerkesztő vezetése alatt működő intézőbizottság meghívta Eckhardt Tibort, a Revíziós Liga ügyvezető aleinö- bét, aki itt mondta első beszédét Géniből való hazatérése után.

Erre az alkalomra nemcsak Hevesmegyéből, hanem a szomszédos Pest és Nógrád megyék községeiből is, mintegy 9—10 ezer főnyi tömeg érkezett a történelmi patináju Hatvan községbe. Megkapó látványt nyújtottak a nemzeti színekkel és lobogókkal díszített kocsisorok, amelyek a környék népét a főtérre vitték; az ünneplőbe öltözött közönség, a főtér, amelynek széleit megyei és községi címerekkel díszítették s a hatalmas emelvény középen, amely mögött gyászdrapériát feszítettek ki hatvanhárom vármegye címerével.

A Magyar Revíziós Liga képviseletében érkező Lukács György v.b.t.t. ügyvezető elnököt, dr. Kenéz Béla ny. miniszter társelnököt és Eckhardt Tibor alel- nököt őtventagből álló lovas- bandérium és a reál-gimnázium cserkészeinek kerékpáros százada várta a község határában felállított diadalkapuaál sa vendégeket a vármegye és járás előkelőségeinek élőn Lévay Mihály püspök üdvözölte meleg szavakkal.

A nagygyűlést három órakor nyitotta meg dr. Hedry Lőrinc főispán, üdvözölve a közönséget és a Revíziós Liga vezetőségét. — Apostolok ők — mondta többes; közt — apostolai a szent ügynek. Járják az országot s a külföldet a magyar igazság érdekében. Legyenek meggyőződve arról, hogy a vármegye népe, mint egy ember áll hátuk mögött. Nincs más vágyunk, mint a revízióért élni s dolgozni és ha kell, tenyerünkön hozzuk érte az életünket.

Az üdvözlés után Eckhardt Tibor állt szólásra és rövid bevezetés után rátért az európai helyzet ismertetésére.

— Az európai helyzet tele van súlyos veszedelmekkel, mert a bűnt követni kell a bűnhődéinek, a jogtalanságot a megtorlásnak, az erőszakkal fenntartott igazságtalanságon győzedelmeskednie kell az igazságnak. Az európai helyzet arculata a a trianoni gyilkosság hullafoltjait mutatja. Tizenöt esztendeje befejeződött a világháború, de a világ nem tud megnyugodni, fejlődni és boldogulni. Ennek alapja két nagy történelmi bűnben keresendő : egyré.sze a német—franoia viszonyban, másrészt |itt a Duna—Tisza közén olyan helyzetnek a megteremtésében, amely a nyugtalanság állandó forrása.

— A nőmet—francia ellentét reális okát nem is tudjuk megtalálni, jóllehet ez az ellentét a genfi tárgyalások során is folyton ujult erővel jelentkezik. A kőt nemzet között már nincs érdekellentét. A jóvátétel el ven intézve, a területi kérdések pedig rövidesen végleg elintéződnek r Saar-vidők januári népszavazásán. Honnan van akkor ez a sokszor már háborús veszedelemmel is fenyegető feszültség a két nemzet között? Megmondom : mert az anyagi érdekeknél fontosabbak az erkölcsi tényezők, s amit az egyik fél a másikra kényszerít, az nem lehet egy állandó kibékülés alapja. Az erőszak biz álmatlanságot szül, a kölcsönös bizalom ezért hiányzik a két nagy európai