Eger - napilap, 1934/2

1934-10-04 / 185. szám

ÄHfl 6 PILLÉÉ Eger, XL V. évfolyam 185. szám * Csütörtök ♦ Trianon 15,1934 október 4. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPRAi 1 PENGŐ 60 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 1 PENGŐ 50 FILLÉR.—EGYES S.ZÁH ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP t: :: 10 FILLÉR. :: :: SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADŐ HIVATAL: EGER, LI CEUMI KŐNYVNYOM DA. — TELEFON: 176 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SS VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Eger város közönsége az Idén is kegyeletes ünnep- séggel áldozik az egri vár­védő hősök emlékének Megkezdődtek az október 13-i ünnepség előkészületei Az idén immár 382 öv telt el az egri vär világraszóló dicső­séget és hírt jelentő ostroma óta, amely az egri nevet az egész művelt világon ismertté és be­csültté tette, a hős várvédők ne­vét pedig a halhatatlanság arany­zománcával vonta be. Dobó Ist­ván, vitéz hadnagyai s a hőslelkü egri nők a magyar történelem leghősibb eposzát vérük hullá­sával ezővegezték meg s a hálás utókor a kegyelet és hálás em­lékezés érzésével fordul az örökélatű sorok felé, hogy hősi megpróbáltatásokkal teli múl­túnkból a boldogabb magyar jövendő jeleit olvassa ki. Eger város közönsége az egri várotirom dicsőséges befejezésé­nek napját, október 13 át a ke­gyeletes emlékezésnek szenteli, hogy felidézze az egri hős vár­védők emlőkét s példaképül ál­lítva erőt merítsen a további küzdelemhez. Az idén a megelőző éveknél is szélesebb és ünnepélyesebb keretek között, az egész társa­dalom bevonásával ünnepük meg október 13-át. Az ünnepség rész­letes programját a rendezőség most állítja össze. Reggel ünnepi tábori mise vezeti be a program- mot a Kossuth téren, ehol meg­jelennek a megyei és városi ha­tóságok és közületek képviselői, a 14. honvédgyalogezred tiszti­kar», a társadalmi egyesületek, iskolák tanulóifjúsága s a közön­ség minden rétege. A mai napon az egri helyőrség ezredparancs­nokának vezetésével a város szakközegei szemlét tartottak az üonepség színhelyén, s meg­kezdték a program sokirányú részleteinek is a kidolgozását. Az ünnepségre a rendezőség meghívók utján hívja meg a közönséget. Generálvállalkozónak adták a nyilvános illemhely munkálatait Miklós Gyula építész kapta meg az építkezést Eger, október 3. A képviselőtestület legutóbbi ülése döntött a nyilvános illem­hely versenytárgyalására beér­kezett ajánlatokról. A közgyű­lésen nagy vita támadt abban a tekintetben, hogy generálvállal­kozónak adja-e ki a város a munkát, vagy munkacioporton- kint szétbontva ítélje oda több vállalkozónak és kisiparosnak. Heves vita után az előbbi állás­pont győzött és az építkezést generálvállalkozónak adta ki a képviselőtestület. Az ügyet Kálnoky István dr. tanácsnok terjesztette a közgyű­lés elé. Előadta, hogy tizenhá­rom pályázd közül négyen ad­tak be ajánlatot az összes mun­kákra, a többiek csak részlet- munkákra pályáztak. A gene­rálvállalkozók olcsóság szem­pontjából a következő sorrendbe állíthatók: Miklós Gyula épí­tészmérnök 10,564 pangó, Seáss Béla építőmester 10,941, Popo- vtcs István építészmérnök 11,481 pengő. A negyedik ajánlat meg­haladja a 12 ezer pengőt. Az állandó választmány és pénzügyi szakosztály megálla­pítja, hogy a generálvállalkozók közt Miklós ajánlata a legol­csóbb, megállapítja azonban azt is, hogy ha a főbb munkacso­portokat a Márkus testvéreknek adják, akik a föld, kőműves, szi­getelő, vasbeton és burkoló mun­kákra tettek ajánlatot, a részlet­munkákra pedig ismételt, szű- kebbkörű versenytárgyalást hir­detnek, a legolcsóbb generálvál­lalkozónál is 2—300 pengővel olcsóbban lehet az illemhelyet megépíteni. Az állandó választ­mány azonban a generálvállal­kozás híve, éppen ezért j egyesí­tetten javasolja kiadni a mun­kát. Mivel azonban Miklós Gyula ajánlata egyes részletmunkáknál nem látszik reálisnak, a választ­mány azt javasolja, hogy Szász Bélának adják ki az építkezést. A javaslat megtétele után hosszú és viharos vita követke­zett. Radii Károly nyomatéko­san felhívta a figyelmet a köz­gyűlés régebbi határozatára, hogy a város a legolcsóbb aján­lattevőnek adja a munkát. Itt 400 pergővel drágább ajánlatot akarnak a közgyűléssel elfogad­tatni, a városnak azonban nincs kidobni való pénze,még hacsak 400 pengőről is van sző. Az il­lemhely ügye több évi sürgetés után odajutott, hogy a munkát rövidesen meg lehet kezdeni, nem szabad tehát újabb szű- kebbkörű versenytárgyalásokkal az időt elfecsérelni. Vida Ferenc a munkálatok szétbontása mellett foglalt állást. Itt azt a kérdést kell elbírálni, hogyan sikerül olosőbban épít­kezni. Ha a Márkus Testvérek ajánlata és egy második verseny- tárgyalás olcsóbb, ezt a meg­oldást kell választani. Minkolczy István szerint gene­rálvfillalkozőt kell fogadni, mert a felelősség így egy kézben egyesül. Dutkay Pál: A város nem játszhatik a szavával. Ha egy­szer kimondta a képviselőtestü­let, hogy a legolcsóbb pályázó­nak ítéli oda a munkát, tartsa is magát ehez. Szajlay Sándor a második megoldást szorgalmazta, mert a kisiparosok nagyobb haszonhoz jutnak a részletmunkák révén. Heller József dr. Szász Bélá­nak javasolta kiadni a munkát, mert ö volt az egyetlen, aki vá­rosi építkezésnél nem nyújtott be pótköltségvetést, amikor a savtalaníiő házat megépítette. Felszólalására Radii Károly he­vesen válaszolt, s a vita annyira elmérgesedett, hogy Braun Ká­roly h. polgármester felfüggesz­tette az ülést. A gyűlés újbóli megnyitása után a képviseiőtestűlat egyhan­gúlag úgy határozott, hogy a munkát generálvállalkozónak adja ki, a vállalkozó személyé­nek eldöntésére elrendelt név­szerinti szavazás pádig 3:27 arányban Miklós Gyula mellett döntött. így a központi, sülyeaz- tett illemhely építését 10.564 pengő vállalati összeg kereté­ben Miklós Gyula építészmér- | nők kapta meg. Október elsejétől postaszolgálat nélkül maradt Mátralüred száz nyaralója Gyöngyös, október 3. A magyar posta az űj orszá­gos irányzatnak megfelelően min­dent elkövet, hogy az idegen- forgalom szempontjából fontos helyeken a postaszolgálat minél tökéletesebb legyen. így Mátra- füreden is az előszezon kezde­tétől az utószezon valószínű vé­géig üzemben tartotta a kiren­deltséget. Az idei év azonban, hozzávéve a Mátra nagy konjunktúráját, kellemes meglepetést okozott, hogy a Mátrában meglepő verő- fényes napok következtek s az erdő még mindig üde, zöld. Az érdekeltek az utószezon meg­hosszabbodását remélték már hetekkel ezelőtt, amikor bead­vánnyal fordultak a debreceni postaigazgatósághoz, hogy a ki­rendeltséget október 15-ig tartsa üzemben. A postaigazgatóság a bead­vány kapcsán átírt a városhoz, s a két hétre is kérte a tisztvi­selők ellátásához a 40 százalé­kos hozzájárulást, a Mátravasút járatainak 30-án történt megszű­nése miatt a Mavarton való szál­lítás költségének fedezését s a szállítmányt kísérő napidíjának, napi I SO pengőnek a fedezését. A város azonban egyéb megter­helésére, valamint súlyos gaz­dasági viizonyaira való tekin­tettel a feltételeket nem tudta taljesiteni, s erről a postaigaz­gatóságot értesítette. Amikor a kirendeltség meg­szűnéséről a mátrafürediek ér­tesültek, koltséghozzájárulás cí­mén mintegy 40—50 pengőt ad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom