Eger - napilap, 1934/2
1934-09-30 / 183. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. szeptember 30. haságát, amit a megyei központtól való messzesége idéz elő. Mo*t Hatvan bebizonyíja, hogy a vármegyéhez akar tartozni, résztvesz, mégpedig irányító hátánál a megye belső életében, a magye közönségén tehát a cor, hogy ezt ez együttérzést viszonozza. A ravíziőa nép rendjét még iimertetni fogjuk. Még el sem készült, máris európai hírű a gyöngyösi Szent Bertalan-templom orgonája A gyöngyösi Szent Bertalan templom orgonájának építési munkálatai a befejezéshez közelednek. Egész Gyöngyös katolikus társadalmának büszkesége lesz a maga nemében páratlan orgona, amelynek már most is Európaszerte híre van, a fővárosi sajtó sorozatos híradásai nyomán. Jellemző az épülő hangszer iránt mutatkozó érdeklődésre, hogy a psssaui dóm európai hírű orgonistája Dunkelberg, aki minden évben Budapesten szokott hangversenyezni, sz ezévi meghívásra azt válaszolta, hogy megvárja a gyöngyösi orgona elkészültét éa csak annak kipróbálása után megy a fővárosba, szokásos hangversenyét megtartani. Közgyűlések, vándorgyűlések és értekezletek sorozata Egerben Eger, szeptember 29. Október 7-őn űjből igen nagy idegenforgalma lesz Egernek. Az ország különböző testületéi mind sűrűbben keresik fal ezt a szép és értékes várost, hogy hivatalos ténykedésük a- latt éa után élvezhessék mindazt, amit az Egerben való tartózkodás mindenki számára feledhetetlenné teszi. A Magyar Marhatenyésztők Országos Egyesülete évi rendes közgyűlését tartja Egerben okt. 7-én és tanulmányi kirándulás keretében megszemléli a környék nagyobb uradalmait. A 40 tagból állő társaság már 5-én Egerbe érkezik és a következő kőt napon megszemléli a város nevezetességeit, híres bor- pinoéit és autóbuszokon kirándul a Fökáptalau czihalmi és rábolyi gazdaságába, Graefl Károly poroszlói gazdaságába és a szatmári Püspökség pusz- tahidvégi uradalmába. — Vasárnap délelőtt 9 őrs 30 perckor tartja az Egyesület évi rendes közgyűlését a Vármegyeháza nagytermében. * Ugyancsak vasárnap, 7 én tartja a Magyar lürista Szövetség vándorgyűlését Egerben, ahol mintegy 400 tsg fog részt- venni. A Szövetség vezérkara 100 taggal Zsitvsy Tibor ny. miniszter vezetésével vasárnap a reggeli gyorsvonattal érkezik. A hivatalos fogadtatás után felvonulnak a hőaök emlékművéhez éa annak megkoszorúzása után a főszékeaegyházban miiét hallgatnak. A nagyszabású vándorgyűlést a Vár lovagtermében tartják meg. Délben bankett a Koronában éa délután Eger nevezetességeinek, a fürdőknek éa borpinoéknek megtekintése. | A M. T. Sz. vándorgyűlésével kapcsolatban ugyancsak október 7-Őn a M. T. E. Székesfehérvári Osztálya tanulmányi kirándulást rendez Egerbe. A kb. 700 főből éllő társaság vasárnap reggel érkezik és ez egész napot Eger nevézetességeinek megtekintésével és a vándorgyűlésen való részvétellel fogja tölteni. * Ugyancsak október 7 én tartják az Országos Week end Egyesület Vármegyei Osztályintézői vándorértekezletüket Egerben, mely alkalomból az Osztályintézők, azok családtagjai és vendégeinek kb. 140 tagú társasága már szombaton Egerbe érkeznek. Délután 6 órakor a ciszterci gimnázium tornatermében idegenforgalmi és nyaralási ismeretterjesztő előadás lesz. Vasárnap a Vármegyeházán tartandó értekezlet és a város, a fürdők és a borpincák megtekintése van műsoron. Az Idegenforgalmi Hivatal tel jes eparátussal várja a vendégeket és változatos programmal gondoskodik az idegenek szórakoztatásáról. — Október 8-án lesz a MESE közgyűlése. A MOVE Egri Sport Egylet évi rendes közgyűlését október 8 án, hétfőn este 6 órai kezdettel tartja a Vármegyeháza kistermében a kővetkező tárgysorozattal: Elnöki megnyitó. Titkári jelentés az egyesület 1933. évi működéséről Pénztári jelentés. Számvizsgáló bizottság jelentése. Űj tisztikar választása. A költségvetés megállapítása. Fejér József dr. tagsági díj leszállítására és tagkegvezmények- re vonatkozó indítványának tárgyalása. Esetleges indítványok. Tekintettel arra, hogy a közgyűlést már másodízben hirdetik meg, az alapszabályok értelmében, tekintet nélkül a megjelent tagok létszámára, érvényes határozatokat fognak hozni a gyűlés tagjai. * Erzsébet-fürdő iszapfürdője köszvényesek Mekkája. Vízy Miklós pápai kamarást préposttá nevezte ki az Érsekiőpásztor Eger, szeptember 29. Az Eraekfőpáaztor legutóbb keli intézkedéiővsl dr Vizy Mik- lőa pápai kamarás, helyettes irodaigazgatő, főazautazéki jegyzőt drózői préposttá nevezte ki. A kinevezés híre városszerte örömet keltett, különösen azok körében, akiknek módjukban volt figyelemmel kísérői a cien- desen munkálkodó igazi pap értékes működését. Munkássága nem csupán az egyházmegyei hivatal felelőssőgea területére szorítkozott, hanem kiterjedt a nép közé és hosszú évtizedei lelkipásztori tevékenységgel mélyítette a hitéletet a város északi részében. Ennek a környéknek régi kívánsága, hogy plébánia létesüljön itt, a hívek lelki igényeinek kisegítésére. A kívánság azonban máig sem teljesülhetett a nehéz idők miatt. Ezt a hiányt pótolta a hívek szeretetétől kísérve dr. Vizy Miklós, amikor a Kisasszony temető kis templomába gyűjtötte és gyűjti össze vasárnaponként misére és litániákra a környék népét a látja el őket lelki vigasszal éa erősítésiéi. Papi munkájáért most legmagasabb elismerés préposti kinevezése. Az űj prépost 1892-ben született Keresztespüspökiben. Theo- logiai tanulmányait Innsbruckban végezte • előbb Kisvárdán káplán, majd Egerben theologiai tanár lett. 1923 ban nevezte ki udvari káplánná az Érsekfőpáiz- tor ■ azóta az Egyházmegyei Hivatalban működik. Amikor még nem volt szabad az Uttzákon Dohányozni és a Templomok előtt átsorogni Mi volt és mivé fejlődött a fertálgmesteri intézmény Breznay Imre «Ä fertály mesterségről« című munkája nyomán. Eger, szeptember 29. | Vasárnap a Kormányzó bevonulásának évfordulóját ünnepli a nemzet. Az ünneplésre felvonul a vidékek küldöttsége, köztük az egri fertálymesterek csoportja is. Meghordozzák a fővárosban a szalagos botot, a pl- rosbéléiű, százráncű köpsnyeget, amelynek radöi évszázadok names hagyományait, a magyar városi közigazgatás múltjának értékes darabját őrzik, őrzik pedig az egész országban egyedülállóan. Giak Eger tartotta fenn ezt a régi intézményt és adott neki űj tartalmat, a kor szellemének megfelelően. Nem érdektelen ebből az alkalomból megnézni: mi volt éa mivé fejlődött a fertálymeateraég. A fertálymesterek a német »viertel« (aegyed) szóból kapták nevüket, még a XVIII. században, amikor a városi lakosság nagy része német nyelvű volt. A század elején még decuriók- nak nevezték őket a az volt a kötelességük, hogy a városnegyedekben kézbesítsék a hivatalos iratokat, adőintö cédulákat, hírt vigyenek az idézésekről, továbbá ügyeljenek a rendre, tisztaságra, a hatóság rendeletének betartására. Eleinte nem is volt nsgy tekintélyük, mart a város alkalmazottainak ranglétráján a huszonkettedik helyen álltak éa a Harangozó, Kémény-Seprő, Bába meg a Vintzellér ia megelőzte őket, kesébb azonban mindna- gyobb tekintélyre emelkedtek. 1805 bői való a fertálymesteri kötelességeknek ellő teljes ösz- szeírfisa, amely jellemző fényt vet a magyar várótok ügyeire, gondolkodásuk szellemére, nem kevésbbé arra is, mennyire korlátolt volt a polgári szabadság egy évszázaddal ezelőtt a hányféle tilalomba ütközhetett a jámbor vároai ember, reggeltől napestig. Akkoriban a következő Pa- rantsolatokat jegyezték fel a Fertálymeaterek Liaztájokra: 1. A Bor mérői tiltott időben nem szabad; így a külső Boroknak és Pálinkáknak vétele ■ ide be hozása Confiscitio büntetése alatt tllalmsztatik. 2. Hernyók szedése ■ a gyű- mölts fáknak tisztítása, a fáknak kivágattatása büntetése a- iáit parantsoltatik a meg hagya- tik kinek-kinek közönségemen. 3. A azemstekel az Uttzákra önteni nem azabad, ügy a lövöldözői és Uttzákon való Dohányzás, mind a Városon, mind pedig a Hőstyákon meg nem engedtetik, nem különben az ivó tartás, Bethlehem és Mátkatáll bordás, Húsvéti öutözködés, kurjongatón az Uttzákon ■ lárma, éa maskarában való járás til- tatik. 4. A sertéseknek Uítzfiról-utt- zára, s piartzra való ki ereszté- se meg nem engedtetik, az Itpi- tályra teendő confiicationak a
