Eger - napilap, 1934/2

1934-07-08 / 136. szám

1034. Július 8. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 3 Eger nem keveiebb, mint 16 űszőval veiz réazt a mérkőzé­sen. A verseny legérdekesebb szá­ma kétségkívül a 100 méteres gyoriúszás lesz, amelyre Eger három versenyzővel vonul fel s valószínű a győztest is közöttük kell keresni, még pedig bizonyá­ra Kiss Zol án és Fülöp György között, de nagyon Jő hírek elő­zik meg a jászapáti Szigeti Mik­lóst is. A 200 méteres mellúszást való­színűleg az egri Mezei vidéki mellűsző bajnok fogja megnyerni. A 100 méteres hátúszás baj­nokság Jászapáti biztos zsákmá­nya lesz. Nagy küzdelmet fog a 3x200 m. gyorsűizó staféta a MESE és Jössze csapatai között ered­ményezni s a győztest előre meg­jósolni lehetetlen. Csak a szerződés Jóváhagyása után kezdik meg a gyöngyösi aszfalt­munkálatokat Gyöngyös, július 7. Gyöngyös képviselőtestülete legutóbb határozott a város aszfaltozásának vállalatba adá­sáról és az Építőipar R. T. bu­dapesti oégnek ítélte oda a mun­kálatokat. A vállalati szerződés­ről szóló határozatot dr. Puky Árpád polgármester a vármegyé­hez terjesztette fel. Érdeklődtünk a városi mér­nöki hivatalban a munka meg­kezdése iránt s azt a felvilágo- si*ást adták, hogy a VtchotSán- dor-uooa yárosfaázmelletti részé­nek földmunkálateit a város már megkezdte és rövidesen be is fejezi. Az aszfaltburkolat el­készítését azonban a vállalkozó cég csak akkor tudja megkez­deni, ha a törvényhatóság kis- gyfilőse jóváhagyja a vállalati szerződést, ami a jövőhét végén megtörténik. A múlt szombat óta országszerte javultak a terméskilátások Hétfőn teszi közzé a földművelésügyi minisztérium a minimális búzaárakat. Eger, júliu 7. A földmívelésügyi minisztérium szombaton délben tette közzé & legújabb termésjelentést. Búid­ból 165, rozsból 51, árpából 4 2 millió, zabból 21 mázsa ter­més várható a legutóbbi becs­lések szerint. így tehát a búzá­nál 300 ezer, rozsnál pedig 200 ezer mázsával javult a b<C;Ió»i eredmény az elmúlt szombat óta. Árpatermésűnk éppen fele lesz a tavalyinak. Mayer Károly a földmívalés- ügyi minisztérium részéről kije­lentette, hogy hétfőtől kezdve közzéteszik a miciimális búza­árakat és ugyanekkor a tőzsdén ii megindul a kőszárutorgalom. Mi a helyzet Heves vármegyében ? Munkatársunknak vitéz Fluck Gusz áv vármegyei gazdasági felfigyelő a következőket mon­dotta Haves vármegye termés- eredményéről : A terméskilátások vármegyénk­ben is javultak. Á utolsó termés­becslés óta a búza átlagos ho­zama 48 mázsáról 55 mázsára emelkedett katasitrális holdan­ként. A rozs a 48 métermázsás átlagon maradt. Az araiéira na­gyon kedvező a hűvös időjárás, mert a szemek megbomlásából származható kár teljesen elma­rad. A kepásnövéDyeb szépen fejlődnek. Négy csapat, három város küzd Egerben július 14-én a Jekkelfalussy —Pillér vándordíjért Befutottak a nevezések a hevesvármegyei vívóversenyre. Eger, július 7. Júliui 5-án 20 őréig a neve­zési zárlat batáridejéig 'három városbői négy egyesület nevezte be csapatát a július hó 14 én Egerben tartandó vívőverseny re. Gyöngyös és Hatvan egy- egy, Eger pedig két csapattal vesz részt a mérkőzéseken. A csapatok összeállítását az egye­sületek által beküldött erőlisták szerint az alábbiakban közöljük : Gyöngyösi Atlétikai Klub. Bá­thory István, Polóey Zoltán, Nagy Tibor, Dr. Wiener Sán, dór. Csapatkapitány: Polőny Zoltán. Hatvani Atlétikai Club. Dr. Ziig- mond János, Dr. Bajor László, Kende Kálmán, Flamm Sándor. Cif patk8pitány : Dr. Ziigmond János. Egri Torna Egyesület (tartalékot nem nevezet.) Dr. Kun András, Foltényi Imre, Klein Manő. Cia patkepitány dr. Kozma Győző. „Move* Egri Sport Egylet Oiászy Géza, bátaszéki Szabó Bála, dr. Szabolcs József, Setét András. A MESE vívói a csapatkapi­tány i tisztségre Szelepcsényi Gé­za őrnagyot kérték fel, ki a MESE vívőszskosztályának meg­alakítása óta nagy szakértelem­mel, fárcdhatatlanul oktatja Eger vivőgárdáját. Neki köszönhető, hogy a hevesvármegyei vívó­versenyen a megye székhelye is szerepelhet, mert önzetlen mun­kája tette lehetővé az egri vivő­élet megindulását. Ma, amikor a sport, a rekor­dok világát éljük, amikor egy- egy elért iporteredmőnyről mil­liók beszélnek, lelkesednek, ne­künk magyaroknak negyon ko­molyan s lelkiismeretesen kell dolgozni minden sportágban, de különösen a kardvívásban. Fo­galommá lelt a magyar kard a hagyományossá a magyar győ­zelem. Ennek fontosságát ismer­ték fel Hatvanban, mikor oly KŐRISBOGARAT, és minden más gyógynövényt a legmagasabb áron vásárol dr. Miklós Gy ógy növény nagy - kereskedés rt. Budapest V., Vil­mos császár ut 6. szép s felemelő ünnepséggel avat­ták fel a Piller-vándorserleget. Kell, hogy Eger közönsége még lelkesebben álljon a kardvívás mellé, kell, hogy a megye szék­helyéhez méltó keretek s érdek­lődés mellett bonyolódjanak le ez első megyai vívőverseny ün­nepségei. Beszélgetés Eger legboldogabb emberével, aki 37 hónapig küzdött a fronton, három­szor sebesült, kőművesmesterséget tanult és 37 éves korában leérettségizett. Eger, július 7. Eger legérdekesebb embere ma, néhány nap őta ős a csodák három napjáig, nem politikus, nem szónok, vagy feltaláló, de még nem is főnyeremény nyer­tese, hanem egy egyszerű, intel­ligens kőművesmester: Miskolciy István 37 éves egri lakos, városi képviselő. Érdekes és különös­képpen figyelemreméltó pedig azért, mert kőművesmunka köz­ben, élete nehéz sora után pár nappal ezelőtt, 37 éves korában letette ez érettségit a budapesti Werbőczy reálgimnáziumban. Hogy hogyan, az alább követ­kezik. Egyelőre csak annyit mon­dunk róla, hogy száz százalékig a maga emberségéből, pénzéből, munkás idejéből ellopott órák eredményeként ült a zöld asztal elé, hogy feleljen németből, la­tinból, franciából, ábrázoló geo­metriából; átküzdőtte magát egyik társadalmi osztályból a másikba, izakaszvezetőből ön­kéntessé lépett elő, tehát szemé­lyében osztályellentéteket hidal át, a lába egyszerű, matteres áll­ványokon tapos, de az egyenlő képzettség közvetlensőgővelnyujt kezet egy irodatisztnek és — csodálatos — nem akar beirat­kozni az Állástalan középiskolá­sok Egyesületébe, nem akarja az állammal, vagy a társadalom­mal eltertatni megát, hanem ma­rad a mesterségében, csak annak magasabb fokozatába törekszik: építőmesteri vizsgára béizül.így, egymaga, tok problémát meg­old : hogyan keli ma egy mes­terembernek művelnie magát, hogyan kell megbecsülnie a tu­dást, értékelnie a szellemi mun­kát és hogyan keli, szerényen, de nemes öntudattal maradnia azon a helyen, ahová a felsőbb rendelés állította. Van ennél tö­kéletesebb demokrácia? Van en­nél becsületesebb álláspont? Mis- kolczy Istvánra büszke lehet minden iparos, de minden érett­ségizett ember is. Felkerestük, beszéljen magá­ról, tanulmányairól, életéről. — Mint kőművestanonc kezd­tem — mondja — ifjú Wind István építésznél. Apámnak volt először ez a gondolata, hogy műveljem magam, tanuljak. Lé- szolgáltam a tanoncéveket és az iparoitanonclskolába jártam. Itt tanultam meg azt a vasfegyel­met, aminek boldogulásomat kö­szönhetem. Szabó Vilmos tanár űr és Grőnay igazgató űr is mindig biztattak: tanuljak to­vább. Én akartam, de kiütött a háború. Tizennyolc éves korom­ban bevonultam ős felvittem szakaszvezetői rangig. Harminc­két és fél hónapig voltam fron­ton, háromszor megsebesültem. Az olasz frontról maláriával és tífusszal kerültem haza. Mikor kigyógyultam, elkezdtem tanulni és 1923-ban letettem a kőxűvei- mesteri vizsgát. Dicsérettel tet­tem le és boldog voltam, hog; az ország öt és félezer kőművest között én vagyok a legfiatalabb. Hót gyermeket eltemettem... — 1919-ben megnősültem, de a boldogságom mellett sok szo­morúságom is volt. Nyolc gyer­mekem volt, hetet eltemettem, csak egy kislányom él. Nagyon rossz volt, sokszor gyászban tanulni, de a szomorúságomban is tanultam. 1924 ben elvégez­tem Egerben a reáliskola első osztályát. Akkor, hálisten, sok munka volt a bőművesiparban, nem tudtam tovább tanulni, de 1928-ban már letettem a három polgárit Vácott, jeles eredmény- nyei. Tanáraim itt is biztattak. Hazajöttem és két tanárral be­széltem, akik reálgimnáziumot ajánlottak. Egyik latinra, másik

Next

/
Oldalképek
Tartalom