Eger - napilap, 1934/2
1934-08-26 / 164. szám
Aba io FILLfiB Eger, XL V. évfolyam 164. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 15,1934 augusztus 26. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPBAi 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ- NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64 558. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KŐNYVNYOMGYÖNGYÖSI ÚJSÁG varmegyei politikai napilap DA. — TELEFON: 176 — GYÖNGYÖSI SZER ^KESZTŐSÉG ÉS KI A DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. A Dimavölgye Irta i Milassin Kornél nyug. ezredes. Hónapok óta ekörül a sző körül szólalnak meg a hivatalos nyilatkozatok, ekörül folynak a es ab nem állandó tanácskozások és a Dunavöigyét akarja minden államférfi rendezni, átformálni és megmenteni. Nézzük meg egyszer már mi is ezt a kérdést és próbáljunk tiszta képet alkotni magunknak felőle. A páris-kcrnyéki békéknek minden rendelkezése halálos döfés volt egy-egy szerencsétlen ország életére, de mindennél nagyobb kihatású és egész Európát egyformán veszélyeztető intézkedése az az elhamarkodott döntés, mely a volt Osztrák Magyar Monarchiát darabokra tépte. A volt Monarchiát az európai szükség hosszú évtizedek folyamán formálta ki, darabonkint rakta össze a gazdasági és az európai egyensúly parancsa szerint. S ezt a nagy művet, melyben 52 millió ember évszázadok folyamán megtalálta boldogulását, a hamis és egyáltalában ki nem próbált wilsoni elvek mellett, csalással, félrevezetéssel egy pár elvakult, bosszútól lihegő és egy-két kapzsi csaló pár óra alatt megsemmisítette. A volt Monarohia a Duna völgyének kellős közepén teljes gazdasági egység volt és soha jóvá nem tehető bűnt követtek el azok, akik 50 millió ember életét, megélhetését tették tönkre. Ez a gazdasági oldala a kérdésnek. A politikai oldala ugyanolyan könnyen érthető és világos. A közép Duna völgyében volt egy 52 milliós, erős nemzetiségi állam a Habsburg dinasztia uralma alatt. Ez a dinasztia évszázados tradíciójával az egész világon tekintélynek örvendett és döntő szava volt a világpolitikában minden kérdésben. Amig ez a dinasztia uralkodott, nem kellett senkinek félni attól, hogy a t kelet felé terjeszkedő Német- birodalom bekebelezi az 50 mii- liős Monarchiát, mert az együtt élő nemzetiségeknek is érdekük volt a monarchia megmaradása. A németeknek sem volt érdekük ily nagyszámú nemzetiséget, cse- het, románt, horvátot, magyart, szerbet,lengyelt bekebelezni, mert nem bírt volna velük. Abban a percben azonban, amikor ezt az évszázados dinasztiát megbuktatták, a népeket szétosztották, mint a kártyákat egymás között, ott maradt egy 6 milliós tiszta német országocska gyönyörű hegyeivel, fürdőivel és 2 milliós fővárosával. Hát csak természetes, hogy az amúgy is tönkretett 65 milliós, hatalmas Németbirodalom kinyújtja kezét az elhelyezkedni sehogysem tudó kis testvér után, amit viszont a nagyhatalmak, — mivel most már meglátták óriási bűnüket a békék megalkotásában, — nem engednek meg semmi esetre sem. Nem kell valami nagy szaktudás ahhoz, hogy mindenki meg ne tudná mondani: mit kellene tenni ebben a kérdésben. 1866-ban, a kőnigratzi csata után a Monarchia teljesen eltiporva ott feküdt a győztes Németország lábánál. Minden gondolkodás nélkül meglehetett volna Bkkor semmiiíteni és bekebelezni. Bismarck nem szédült meg a győzelmi mámortól és előrelátó államférfiunak bizonyult akkor, amikorciászárjával szemben Ausztriát megmentette és nagylelkű békével megbékítette, mert belátta, hogy a Dunavöl- gyében a Monarchiára szükség van. Ami Bismarck idejében paran- cioló szükség volt, az szükséges ma is. A volt Monarchiát tehát valamilyen formában vissza kell állítani, hogy egy olyan tekintélyes államalakulat legyen ütközőül aDunavölgyében, mely megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi a németek bekebelezési szándékát Ausztriával szemben. Ezt az alakulatot kováosolja már hónapok óta Mussolini azzal, hogy Ausztriát és Magyarországot Olaszországgal összefűzi minél szorosabb gazdasági és politikai hálóval és a firenzei napokban lefolyt tanácskozáson felhivta Csehszlovákiát is ehhez az alakulathoz való csatlakozásra. Ezzel a régi Monarohia helyén egy kisebb alakulat létesülne, de erőt adna neki az, hogy egy nagy hatalom támogatását élvezné. Hogy ez a most készülő államalakulat milyen formát vesz, az idő és csak részlet kérdés. A fő elvek le vannak fektetve, azokra most már csak építeni kell. Mivel pedig a mester a világ legelső államférfié, művében bátran lehet bízni és nem igen kell félni attól, hogy összedűl az épület, melyät az európai szükség és józan számítás hoz létre. A Dúca a most lefolyt olasz hadgyakorlatok befejezése alkalmából a megbeszélésen nagy beEger, augusztus 25. Eger város 1935. évi költségvetésének előirányzata már, mint jelentettük, elkészült és a képviselőtestület a 31-én tartandó közgyűlésen foglalkozik a költség- vetéssel. Az évről évre fokozódó gazdasági romlás, a bevételek állandó csökkenése és az állandósult pénzügyi nehézségek a költségvetés összeállításánál súlyos feladat elé állították az elöljáróságot. A legmesszebbmenő takarékosságra kellett figyelemmel lenni, nemcsak a polgárság fizetőképességének elgyengült volta miatt, hanem a belügyminiszter nyomatékos intései következtében is, amelyek szigoszédet mondott, melyben a következő kijelentést tette: «Meggyőződésem, hogy mikor az ausztriai események folyemán nagyobb csapatokat vontam ösz- ■ze a határon, — egy európai háborút hárítottam el. A háború azonban a levegőben lóg, bármely percben kitörhet.« Amikor tehát az európai levegő még ma is robbanásig feszült, megnyugvással kell fogadnunk Mussolini intézkedéseit és bátran Olaszországhoz kell sorsunkat kötni, mert akkor nagyobb baj nem igen érhet bennünket. rű rendszabályokkal fenyegették meg a várost arra az esetre, ha költségvetésében nem fordít elég figyelmei a polgárság anyagi helyzetére. Ez a két tényező eredményezte aztán, hogy a költségvetési előirányzat szükségleti oldalán a műit évivel szemben 32.930 pengő csökkenést találunk. Ilyenformán a végösszeg úgy alakult, hogy a szükségleteket az elöljáróság az 1935. évre 1,242.142 pengőben állapította meg, amelyre fedezetként 1,071.674 pengőt állíthatott be. A mutatkozó 170 ezer 468 pengő hiány fedezésére 50’/«-os pőtadő beállítása vált szükségessé. Névnapja alkalmából fellobogózott házakkal ünnepelte székvárosa az Érsekfőpásztort Eger patriárka-korú Főpásztora a budapesti Manrézában elvonultan lelkigyakorlatot tart, hogy hálát adjon Istennek hosz- szű élete kegyelmeiért. A kétszeres ünnepet: névnapját és érsekségének 22. évfordulóját a magányban tölti, székvárosa azonban most is azzal a ragaszkodó szeretettel veszi körül távollevő alakját, amely minden lakosában ennek a városnak fiúi érzéseket ébreszt fenkölt személye iránt. Névnapja alkalmából a város házait fellobogőzták és a főszé- kesegyházban tartott ünnepi szent misén, amelyet lötök Kálmán pápai prelátus celebrált, megjelentek a vármegye, a város, a különböző testületek és egyesületek képviselői s a hívek. 1 millió 242 ezer pengős keretben mozog Eger város 1935. évi költségvetése 32 ezer pengővel kisebb a költségelőirányzat a múlt évinél
