Eger - napilap, 1934/2

1934-08-22 / 161. szám

Aba 6 pilléé ♦ Szerda ♦ Eger, XL V. évfolyam 161. szám Trianon 15,1934 augusztus 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR É K PÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TÉLEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KŐNYVNYOM­GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- * KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY ÜCCA 1. SZ. TELEFON: 118 Szent István ünnepét méltó emlékezéssel ülte meg Eger városa Eger, augusztus 21. Szent István király napját az orizágépítö szenthez valóban méltó emlékezéssel ünnepelte Eger vfiroaa, amelynek falai kö­zött a hagyomány szerint meg­fordult a nagy magyar azent a amelynek várában hajlékot emelt az Úrnak. A fellobogózott házak már kora reggel hirdették az ünne­pet a a székesegyházban dél­előtt 9 órakor mondott ünnepi szentmisén, amelyet Venczell Ede prelátus kanonok mondott, megjelent az Érsebföpásztor is. Ott voltak a hatóságok, a tes­tületek és egyesületek képvise­lői nagy számban és a város katolikus tömegei. Szentbeszé­det Bőthy Lajos tartott. Délután 4 órakor a főszékes- egyházből az űrnapi körmenet rendjében indult el a körmenet a várba, Novak Sándor kano­nok-plébános vezetésével. Itt a várkaputől a Kálvária-dombig szinte beláthatatlan tömegekben gyülekeztek a hívek, akik kö­zött igen sok vidéki is volt. A Kálvária egyik stációja előtt felállított szószékről lörök Kál­mán pápai prelátus mondott szentbeizédet, emlékezvén Szent Istvánról s rámutatott az or- szágalapítő szent példájára, a- melyet a családoknak is követni kell. — Az egri várban, a vallásos hitnek és hazaszeretetnek e meg­szentelt helyén, első szent kirá­lyunk ős apostolunk emelte Is­ten dicsőségére az első templo­mot, — mondotta. Az ország- építő szent király, aki a kemény- nyakú magyart a keresztvíz alá tartotta, az ő országa, népei nemzete életének és boldogulá­sának alapköveiként a vallásos hitet és hazaszeretetei rakta le. Az egri várba is beépítette e két alapkövet, figyelmeztetésül minden elkövetkezendő magyar nemzedéknek, hogy ez a két er­kölcsi erő: a vallásos hit és ha­zaszeretet legyen erőnk és ve­zérlő csillagunk a magyar élet minden sorsforgásai között. — Ma, Szent István apostoli királyunk ünnepén a rettentő kommunizmustól való megsza­badulásunk emlékére az egri várba hálaadással újra felzarán­dokoltunk, ahol a templomépítő szent király maga is járt-keit és imádkozott. Az ö nyomában jár­va, érdemes és üdvösséges do­log fontolóra venni azt az igaz­ságot, hogy a vallásos hit, a hit szerint való élet csakugyan a legnagyobb és egyetlen biztosí­téka nemcsak az őrök üdvösség­nek, hanem az ember földi bol­dogulásának is. Ennek az igaz­ságnak nemcsak hirdetője, hanem követője is Szent István király. Hirdette népének a pogány és a pogányságból Krisztus hitére tért magyarságnak azt a Krisz­tust, akinek isteni szavai átra­gyognak a századokon és év­ezredeken keresztül: >Én va­gyok bz út, az igazság és az élet.« — Az országépítő szent király apostoli munkája megszilárdí­totta azt a fundamentumot, me­lyen a keresztény magyar király­ság rendületlenül állta a mos­toha időknek sokszor megismét­lődő kemény próbáját. Nekünk, élő magyaroknak nem is lehet szentebb feladatunk, mint ezen a fundamentumon megállni, meg­őrizni és megvailani a Szent István királytól örökségül ránk hagyott krisztusi hitet, orszá­gunknak ezt a legnagyobb er­kölcsi erősségét. — Sajnos, az a lelki sötétség, melyet a magyar szent hajdan napjaiban Krisztus világossága oly nehezen oszlatott, a nép egy részénél, az a lelki sötétség még ma sem oszlott el egészen. Szólott ezután a modern po- pányságről, amely meg akarja tagadni a már megismert Krisz­tust és a nemzedékeket tévelygő utakon vezeti. így homályosul el a keresztény családokban Szent István lelke, a vallásos élet, pedig a család a társada­lomnak és hazának is oszlopa. — Ez az oszlop, fejezte be beszédét, — csak úgy állhat meg rendületlenül, ha annak kö­veit az igazi hazaszeretet for­rasztja össze. Az igazi hazasze­retet pedig a vallásból szívja a mindnyájunkat egyesítő erőt. Mert ez az egyesítő erő nem a pártoskodás, nem a gyűlölködés és bosszú fájdalmas harcaiban edződik, hanem Szent István királyunk bazaezsretetébsn. Eger, augusztus 21. A pénzügyminiszter utasításá­ra annak idején az egri pőaügy- igazgatőaág az adóhivatalok út­ján könyvrazziát tartott az ipa. rosoknál és kereskedőknél. Azok­nál, akiknél bélyeghiányt álla­pítottak meg, az illetéket a pénz­ügyi hatóság az eredeti tízsze­resére emelte fel. Az érdekeltek ekkor dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő közbenjárását kérték s a kép­viselő el is járt a pénzügymi­Szent István nspjának dél­utánján óriási tűzvész pusztí­tott Yerpelét községben. A falu északnyugati részén, a Kender- gát nevű telepen, — amely már többször áldozatává lett a tűz­nek s legutóbb ez év májusá­ban is 16 ház pusztult itt el minden melléképületével, — gyul­ladt ki egy ház délután 4 óra­kor. Az erős szélben a pár perc alatt kivonult tűzoltóság nem tudott segíteni s rövid idő múl­va a szomszédos házak tetejére is átterjedtek a lángok. Segítségül akarták hívni a szomszéd Aldebrő és Feldebrő, valamint Eger tűzoltóságát, a- zonban egyikkel sem tudtak te­lefonösszeköttetést kapni, mert a pestahivatalok az ünnep mi­att nem tartottak szolgálatot, így azután Budapesten keresz­tül táviratilag kértek segítse­Azért, akik az egyház és ha­za mai közös ünnepén róla em­lékezünk, mint igaz magyarok és igaz keresztény katolikusok, ügy adunk és adjunk is Szent István királynak méltó tiszteletet, hogy ránk hagyott drága örök­ségét, a katolikus hitet és haza­szeretetei az ő példájára híven és szentül megvalljuk. niezternél az iparosok és keres­kedők érdekében. Az interven­ció eredményeként a pénzügy­miniszter ügy intézkedett, hogy azoknak a kereskedőknek, akik egyenként kérvényezik a bünte­tés elengedését, az illeték egy­szeri lerovása uián el kell ezt engedni. Az ipartestület most felhívást bocsát ki az érdekelt iparosok; hoz és kereskedőkhöz, hogy kér­vényüket a pénzűgyigazgatőiág' hoz minél előbb r*yuít«é'^ be. get az említett tűzoltóságoktól. Mikorra ezek a szükséges fel­szereléssel megérkeztek, már ti­zennégy ház lágokban állott. A tűz átciapott a gazdasági udva­rokra és az ott felhalmozott szal­ma, takarmány is kigyulladt. Az istállókból az állatokat nem lehetett kimenteni s a lovak, te­henek, sertések mind bancégtek az ólakban. A lángok martaléka lett az egész évi termés is, amely hom­bárokban, a a házak padlásán volt elraktározva, úgyhogy a falu­nak ezen a részén a lakosság teljesen koldusbotra jutott. Késő estére sikerült csak a tüzet teljesen eloltani, de regge­lig őrizték még a zsarátnokot a tűzoltók. Az egész telep vigasz­talan képet nyújt, összeroskadt házaival, hamuvá lett kazlaival a a házak felett a levegőben az nrramiw -• Elengedi a pénzügyminiszter az egri iparosok és keres­kedők illeték-büntetését Óriási tűzvész pusztított Szent István napján Verpelét községben Tizenöt ház minden melléképületével a lángok martaléka lett

Next

/
Oldalképek
Tartalom