Eger - napilap, 1934/2

1934-08-11 / 155. szám

ä a ä 6 fillEb Eger, XL V. évfolyam loo. szám * Szombat ♦ Trianon 15,1934 au gusztus 11. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA i 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKESZÁMLA 54 558, GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGi EGER, LICEDM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UC CA 1. SZ. TELEFON : 118 Háború és Igazság így egymfti inellett paradoxon­nak tetszik. Az igazságnak, mint elvi érvényességnek és a hábo- rfinak, minden borzalmak és rémségek hordozójának össze­kapcsolása, vájjon nem ellen- mondái-a ? A probléma, amilyen régi, olyan időszerű is. Régi, mert a legnagyobb egyházjogá­szok foglalkoztak vele és teore- tioe igyekeztek a »iuitum bel­lum«, az igazságos háború is- mérvsil megállapítani. Termé­szetesen az állásfoglalás minden­kor csak az veit és lehetett eb­ben a kérdésben, »hogy a há­ború, mint olyan, kerülendő és a legvégső szükségben szabad a segítségéhez fordulni.« Ennek a »szükséges roisz«-nak négy határozmánya közelíti meg azt a feltételt, amely az igazságos háború jellegét hordozza magá­ban: Az igazság helyreállítását cé ózza : »ultima ratio« — utolső eszköz, ha más mődon nem ér­vényesülhet a jogosság, célja nem a győzelem, hanem a béke és a harmonikus közállapotok megszilárdítása és biztosítása; kizárólag a háborút felidéző fél vétkessége jogosít a háború meg­indításához. Ezek 8z elvi meg­állapítások természetesen csak teoretikus érvényességűek, kü­lönösen napjainkban, amikor minden egyes feltételnek kivizs­gálása és igazolása szinte lehe­tetlen feladat. Éppen ezért az egyház, amely elvileg az igaz­ságos háború lehetőségét nem tagadja, mindenkor arra az ál­láspontra helyezkedik, hogy a felmerült vitás kérdések megol­dását békés úton kell elintézni. XIII. Leó pápa volt az, aki egyik enciklikájában rámutatott arra, mennyi anyagi és szellemi kárt okoz maga a háborútól való fé­lelem szülte készülődés puszta ténye is: »Nem lehet tovább el­bírni a fegyveres béke terheit.« Végeredményben tehát akár le­het igeziágos is a háborúi akár, mint a gyakorlatban többnyire igazságtalan és igazságtalansá­got szül, kultűrembernek nem lehet más álláspontja, mint az elutasítás és olyan szervezetek kiépítése, amelyek nemzetközileg biztosított érvényes tekintélye a szankciók segítségével végre is lomtárba tudja utasítani azt a rémet, amely őriási horderejű ágyúk, repülőtámadások és gáz- bombák szörnyűségével úgy fek­szik az emberiségen, mint irtó­zatos fenyegető álom s még ször­nyűségesebb, sziate a képzeletet is meghaladó felébredéssel ijeszt­get. Ebben a felfogásban, emely- ben a Népszövetség csirája fel­lelhető, mindenkor katolikus egy­házjogászok jártak elő). S örven­detes jelenség, hogy még nem katolikus részről is mennyire Az egri záróramozgalom, amely az általános vasárnapi munkaszü­netért indult annak idején és fel­bolygatta a kereskedők egyetértő nyugalmát néhány akadékoskodó ke­reskedő hibájából, most végre, egy­szer és mindenkorra nyugvópontra jutott. A kereskedelemügyi miniszter el­utasította azoknak a felülvizsgálati kérelmét, akik nem tudván megnyu­godni a többség akaratában, minden áron keresztül akarták vinni a va­sárnap megszentelésének és az alkal­Bécs, augusztus 10. Diplomáciai körökben feszült érdeklődéssel várják, hogy mit fog válaszolni a belgrádi kor­mány arra a demarsra, amelyet a francia követ a bécsi horog­keresztes felkeléssel kapcsolat­ban tett. A követ a lehető leg­határozottabb formában fejezte ki kormányának megütközését bizonyos jelenségek fölött, ame­lyek közelebbi kapcsolatot mu­tatnak egyes jugoszláv ténye­zők és osztrák nemzeti szocialis­ták között. Nemcsak arról van sző, hogy közelednek már ehhez a felfogás­hoz. A kereszténységnek nem le­het más állásfoglalása, »mint minden mődoD, minden eszköz­zel megakadályozni minden háborút«. De nem a fegyve­res béke szuronyokon és ha­talmi túlsúlyon nyugvó érvénye­sítésével, hanem annak az evan­géliumi parancsnak az alapján, amely se igazságos, ca igazság­talan háborúról nem beszél, ha­nem egy csodálatos fegyverrel szereli fal az embert: a szere­tettel. mazottak teljes pihenésének etgán- csolását s két fórumon is megpró­bálkoztak az imponáló többség óha­jának megváltoztatásával. Ez az akadékoskodás csődöt mon­dott. A kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta a polgármesrer és a vár­megye alispánjának döntését, amely a teljes vasárnapi munkaszünet mel­lett foglalt állást és a következő vasárnap már zárva maradnak az élelmiszert árusító kereskedéseken valamint fűszer-, szatócs és vegyes- kereskedéseken kívül Eger üzletel. eddig még kidaritetlea mődon jugoszláv fegyverek éa lőszerek kerültek osztrák horogkeraszte- eek birtokába, hanem arról is, hogy a belgrádi kormány min­den más kormánynál előbb ér­tesüli a juüus 25-iki bécsi felke­lés eseményeiről. Párisi jelentéi azerint mielőtt Barthou szabadságra utazott volna, Páriában magához ké­rette a jugoszláv követségi ügy­vivőt, heves jelenete volt vele, mert a puccs leveréae után a nemzeti azocialista menekülök jugoszláv területen menedéket éa védelmet találtak. A francia külügyminiszter tu­datta a páriái jugoszláv ügyvi­vővel, hogy a jugoszláv kormány magatartását a francia kormány a legnagyobb idegenkedéssel ítéli meg, mert a jugoszláv kor­mány magatartása alkalmas ar­ra, hogy a jelenleg helyreállított európai egyensúlyt felborítsa. Mem kaphatnak a városok kölcsönt beruházási célokra A magyar városok országos kongresszusa a városi háztartá­sok egyensúlyának biztosítása végett feliratot intézett Imrédy Béla pénzügyminiszterhez és 10 pontba foglalta azokat a könnyí­téseket, amelyeket a városok háztartási helyzetének rendezé­sére ezidőszerint alkalmasoknak tart. A pénzügyminiszter most vá­laszolt a kongresszus feliratára. Az emlékiratnak azt a kérését, hogy mérsékeljék a városokat terhelő függőkölcsönök kamatait, a miniszter nem tartja teljesít­hetőnek. Közli azután, hogy a Speyer-kölciönkötvények vásár­lása elé ezentúl sem gördít aka­dályokat a pénzügyi kormány­zat, viszont közhiteli szempont­ból azokat nem mozdítja elő, finanszírozási lehetőségeket pe­dig nem nyújt arra. Ugyancsak közhitelű szem­pontból nem tartja a miniszter ezidőszerint megengedhetőnek, hogy a városok részére beruhá­zás céljaira kölcsönöket folyó­sítsanak. A forgalmiadő-részesedés fel­emelésének kérdésében a mi­niszter közli, hogy adatokat gyűjtött arra, milyen károsodás érte a városokat a forgalmiadé- váltság rendszer kiszélesítése kö­vetkeztében. Az adatgyűjtés ered­ménye az, hogy a miniszter haj­landó a forgaluiadő-részesedési többlet alapbői juttatandó állam­segélyeknél ezt a veszteséget fi­gyelembe venni. Ugyancsak figyelemmel lesz a segélyek megállapításánál arra is, hogy milyen terhet jelent az illető városra az inségmunka költsége. Elutasította a kereskedelmi miniszter a záróra ellen beadott felülvizsgálati kérelmet Jogerős a zárórát elrendelő polgármesteri határozat A szerb kormány tudott az osztrák nemzeti szocialista puccs tervéröl és a lázadóknál szerb fegy­vereket és töltényeket találtak

Next

/
Oldalképek
Tartalom