Eger - napilap, 1934/2
1934-07-01 / 132. szám
Ä B A 6 FILLÉR Tiger, XltV. évfolyam 132. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 15, 1934 július L ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGT HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. S. TÉLEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118 Társadalmi mozgalmat vár a város az egri országzászló ielálütására Eger, június 30. Az »Eger« adott hangot először annak a kívánságnak, hogy a várói megfelelő helyán orizág- záizlői kell felállítani, hogy hirdette ezen a fontot idegenforgalmi ponton a magyar össze- tartozáit, elsősorban pedig kife- fezést adjon, félárbőoon függvén, a magyar fájdalomnak. Eztkövetőleg az Egri Kaszinó beadvánnyal fordult a városhoz az orizágzászlő felállítása érdekében. A várót letárgyalta a beadványt, köszönetét mondott a Kaszinónak a gondolat felvetéséért t Hevesy Sándor városi mérnök el it készítette az or- ■zágzátzlő terveit. Azonban a terv keresztülvitele, anyagiak hiányában halasztást szenvedett. A legutóbbi közgyűléshez dr. Erlach Sándor ügyvéd, a Kaszinó alelnöke tett írásbeli indítványt a zászló felállítása ügyében s az indítványhoz a képviselőtestület egyhangúlag hozzájárult. Kimondja azonban a képviselőtestület, hogy a 3500 pengőt kitevő költségek biztosítására széleskörű társadalmi akciót vár, s annak vezetésére és megszervezésére az indítványozót kéri tel, kinek munkásságát minden tekintetben támogatni kívánja. A képviselőtestület a város megfelelő anyagi hozzájárulását is biztosítja az egri ország- zászló felállításához, ennek ősz- szegét azonban akkor fogja meghatározni, amikor az anyagi eszközök részbeni megszerzésére indítandó társadalmi akció eredménye ismeretessé lesz. A létesítendő műnek ős az általa kifejezésre jutő hazafias gondolatnak és magasztos eszmei tartalomnak ugyanis az adna igazi belső értéket, ha ezt nem csupán a hivatalos város, hanem az egész hazafias érzésű \ egri társadalom áldozatkészsége és megnyilatkozása emelné örök emlékeztetőiül dicsőséges múltúnkra, szomorú jelenünkre és kötelességünkre a diadalmas magyar jövendő kibüzdése iránt. Meg kell védeni az egri földművesség érdekeit a vasárnapi üzletzárással kapcsolatban Tartsák nyitva szombaton este 9 óráig az üzleteket. A vasárnapi üzletzárás kétségtelenül helyes elve már közel áll a megvalósuláshoz. Mielőtt azonban végleg.tető alá hozzák a kérdést, hozzá kell szólnom a földművesség részéről, mert ennek a négy vásárló tömegnek az érdekeit és szempontjait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A vasárnapi munkaszünet elvi helyességének elismerése mellett meg kell jegyeznem, hogy bizonyos intézkedések megtétele nélkül a vasárnapi zárvatartás nem kedvez a földműveseknek. Az egri földműves nyári munkák idején áprilistól októberig reggel 4 órakor megy munkába, este 8 órakor jön haza a hegyről s egész héten el van zárva szükségleteinek a nyílt ű‘on való beszerzésétől. A vasárnap délelőtti három óra az, amikor megkapván heti keresményét, szükségletét beszerezheti. Ha elmarad a vasárnapi nyitás, a földműves ember arra kényszerül, hogy szükségletét tilos úton, hátsó ajtón, vagy üzérektől és csempészektől szerezze be. Ez pedig veszedelmes erkölcsileg azért, mert közömbössé teszi a polgárokat az állam törvényeivel szemben, de káros anyagilag is, meri az eladó az adott áruval minőség, mennyiség, vagy ár tekintetében, kihasználhatja a fogyasztó kényszerhelyzetét, végül káros a tisztes kereskedelemre is, mert önmagának csinál igen erős konkurenciái. En mint katolikus földműves- ember nem akarok ünneprontő lenni, nem kívánom az egri kereskedőket és alkalmazottaikat a vasárnap illő megszentelésétől elzárni, éppen ezért azt is meg kell jegyeznem, hogy mindez megoldható, csak akarni kell; azért vagyunk emberek, hogy keressük a megoldást, ez pedig adódik, csak az érdekeket kell összeegyeztetni. Hogyan ? A földművelő ember vegy felesége majdnem minden reggel lemegy a piacra terményét eladni, szükségletét azonban csak időmulasztással tudja beszerezni, mert az üzletek 6 órakor nyitnak. Itt sokat tehet a kereskedelem helyi éa vidéki szempontból, ha kieszközlik a reggel 5 órai nyitást. Hogy pedig a vasárnapi zárvatartás hátrányait is lefaragjuk, ebből a célból szükséges, hogy az üzletek szombaton este 9 óráig nyitva legyenek. Ebben az esetben a munkaadók az eddigi vasárnap reggel helyett, szombat este fogják napszámosaikat kifizetni, hogy azok heti bevásárlásaikat elvégezhessék. Ha ez meg lesz én ügy hiszem minden akadály elhárul a teljes vasárnapi munkaszünet bevezetése elöl és egyben elejét vesz- szük annak, hogy ebből békétlenség legyen, mert erre itt Egerben semmi szükség nincs. Nagy Kálmán, a Mária-uccai Földműves Olvasókör elnöke. Byöngyös udros röuiöesen a magyar gyümölcs- és zölóség- kiuitel középpontja lesz Hz idei gyöngyösi baracktermés jobb, mint a híres kecskeméti áru A gyöngyösi baracktermés az idén vezetőhelyre küzdötte fel magát, aminek nagy fontossága van a gyöngyösi piac és termelők szempontjából. A Magyar Külkereskedelmi Hivatal hivatalos közlönye az Export Kurír megállapítja, hogy a gyöngyösi kajazinbarackpiacot a kecskeméti csak mennyiségben múlja felül, míg minőségben az idei gyöngyösi termés szebb és versenyképesebb. Ugyanakkor a Külkereskedelmi Hivatal azt is elismeri, hogy a gyöngyösi gyümölcspiac rendészeti szempontból első helyen áll, emit a Hivatalnak az a ténykedése is bizonyít, hogy as export falügy élőkét Gyöngyösre küldi tanulmányozás szempontjából. Örvendetes jelenség mindenesetre, hogy lassanként Gyöngyös a magyar gyümölcs-, sót zöldségkivitel középpontja, mert cseresznyét teljesen, rőzeaburgo- nyát, zöldbabot és borsót nagy- részben, őszi, de főként kajszin- barackot, újabban sárgadinnyét is nagymértékben, szőlőt pedig úgyszólván teljesen Gyöngyös küldi a magyar export-piacra. Július 15-én avatják fel a várkúti üdülőházat nagy ünnepség keretében Eger, június 30. Az Egri Bükk Osztálya Bükk látogatottságának emelésére és a bükki idegenforgalom kiszélesítése céljából üdülőt építtetett a várkűti Isaák Gyula menedékház mellett. A négy szobából és megfelelő mellékhelyiségekből állő emeletes épület meghitt hangulatban illeszkedik a Bükk déli lejtőjének természeti szépségei közé ős kitűnő pihenőül szolgál azoknak, akik nem a nagyobb, zajosabb üdülőtelepeken, hanem az erdő csendjében próbálják felfrissíteni a váróiban megviselt idegeiket. Az üdüiőház felavatásának idejéül július 15-át tűzte ki a Bükk osztály vezetősége s erre az alkalomra ünnepi program- mot állított össze. Az avatást, valamint az avatással kapcsolatos szentmisét Novak Sándor apát, kanonokplebános fogja végezni s az ünnepélyen az Egri
