Eger - napilap, 1934/1

1934-04-05 / 75. szám

1934. április 5. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 3 körzetre bővítse ki a kormány s a drága vasút érdekében ne állja útját a könnyebb, gyorsabb és tőként olcsóbb szállítási mód­nak. A gazdák az értekezlet ered­ményétől igen sokat várnak ■ a tárgyalás anyagát már most igyekeznek teljesen előkészíteni. Előreláthatóan más export­problémák is felvetődnek ez ér­tekezleten, amelyre a miniszté­riumok és exportszervezetek képviselőit is meghívják. I——1——■ WKB—— Leleplezett a csendőrség egy „csempészt“, akiről ki- derült, hogy vásározó ! iparosok betörője Négypengős ruhák és kétpengős bakancsok hiteles története Eger, április 4. Néhány hónap óta az Eger- környéki községekben : Maslá- ron, Karecsenden, Fösesabony- ban, Nagytályán egy titokzatos csempésztől igen oiciő áron vá­sároltak a gazdák ruhát, csiz­mát, bakancsot és szövetet. A falvakban bizományos működik, aki elmondotta, hogy a 2 pen­gős bakancs, 4 pangős ruha és egyéb holmi: cseh csempészárű, amelyet megbízója élete kockáz­tatásával hoz át Putcok körül a megszállott Felvidékről, ahol ol­csón jut az ilyen cikkekhez. A gazdák vásároltak is szíve­sen az olcsó Ci8mpészárúből, míg most aztán csendőrök jelentek meg náluk és összeszedvén az alkalmi áron megvett holmit, ■felvilSgosították az embereket, hogy a csempészárű bizony kö­zönséges betörésből származik s eljárás indul orgazdaság címén azok elien, ekik a »bizományo­soktól« vásároltak. Makiáron 35 ember ellen in- dűlt eljárás, de a többi f*iub*n is hasonló a száma azoknak, a- kik belekeveredtek sz ügybe. A furcsa »csempészet« abból a be­törésből derült ki, amelyet nem­régiben Szihalmon követtek el Koós Antal szabó kárára, akitől majdnem egész raktáron levő vásári készletét elvitték egy éj­jel ismeretlen betörők. A ciendőrség megindította a nyomozást és közben az eset tisztázásához még az is hozzá­járult, bogy a szabó felismerte az általa készített ruhát egy msblári emberen. A jóhiszemű gazda aztán elmondotta, hogy becsülete* utón jutott a ctem- pészárúhoz és megaevezte a «bi­zományost« is, akitől vásárolta. Most már hamarosan kibogozta a ciendőrség sz olctő felruhá- zási akció titkát. Kecsmár Sán­dor ciányi származású, rovott­ra uUű betörő, aki már ember­ölés kisérlete és hamispénzgyár- tás miatt is éveken keresztül kü­lönböző fegyintézetekben ül*, egymásután követte el betöréseit a környékbeli vásározd szabók­nál és lábbelikészítöknél. A betörésből származó hol­mikból aztán minden faluban le- rakatot csinált orgazdáinál, akik az anyagot mint csempészárűt olcsón értékesítették. A miskolci ciendörnyomozó osztály emberei az ünnepek alatt Makiáron folytattak vizsgálatot az ügyben > a többi községek­ben is sorra kihallgatják azokat, akik vásároltak a »csempész bi­zományosaitól.« Nagy Tüzes kalandos útja Algíron, Oroszországon és Ausztrián keresztül az egri fogházig Eger, április 4. Nagy Tüzesnek, a legendás mátrai betyárnak és lókötönek a bűnlajstromát most állítják össze ■ a díszes felsorolásból, amiben emberöléstől és rablástól a csempészetig s a közönséges lopásig úgyszólván minden bün- cielekmény bennefogialtatik, — nyosaró-nyomra bontakozik ki a betyár életrajza, mint afféle jeles emberé a bűnösök világában. Egyben magyarázat is kerül arra, miért tudott tizennégy esz­tendeig bujkálni a hatóságok és az igazságszolgáltatás elöl. Takács József beciületes, pol­gári élete ekkor fejeződött be, amikor 1920-ban megszökött az egri nagykaszárnyából. Rövide­sen emberölésbe keveredett, el­fogták és fegyházbüntetésre ítél­ték. 1924 ig volt a hartai fegyenc- telep lakója, akkor megszökött és eddig kiderítetlen módon fel­kereste a nemzetközi bűnözők menedékhelyét, a francia idegen­légiót. Itt nem kérdezik senkitől honnan jön, mit keres, kell az ember az afrikéi homokra. így került Nagy Tüzes az idegen­légió algíri állomására. Az ide­genlégió fegyelmét azonban nem sokáig bírta »szervezete.« Rövid­del utóbb Oroszországban tűnik föl, ahol magyar kommunisták 1 ÜVEG EREDETI „SID0L“ MAR 20 FILLÉRÉRT KAPHATÓ sugalmazására elfogják és a moszkvai központi börtönbe kerül. Nagy Tüzes kevés idő múlva innen is megszökött és sok vi- szoutegiág után Ausztriában ütött tanyát, majd hazajött a mátrai erdőkbe ős 1930 tói kezd­ve oiempászettel foglalkozott, mig Párádon elfogták. Valószínű, hogy bünlajitromá- nak elkészítése után nemsokára kitűzik egyesített bűnügyeiben a főtárgyaiást. Otvengolc trafikenge­délyt osztanak ki a hadirokkantak közt A pénzügyminiszter most ad­ta ki a trafikreviziő során át­írásra kerülő dohányárudai en­gedélyekre vonatkozó pályázati hirdetményt. Egyelőre az egész országban 58 trafikengedély cse­rél gazdát. Budapesten 3 külön­legességi dobányáruda és48kis- trafik kerül új tulajdonos kezébe. Egy kistrafikra lehet pályáz­ni « következő helyiségekben: Gödöllő, Kispest, Pastszentlőrinc, Baja,Hajdúszoboszló, Gyöngyös, Kaposvár, Szeged, Sopron és Vőrösberény. Az engedély ki­adását kérhetik hadirokkan­tak, azután hadiözvegyek és állami tisztviselőknek támoga­tásra szoruló családtagjai vagy özvegyei. Az igénylőknek igazolniok kell, hogy van olyan kereskedői ké­pességük és rátermettségük, hogy a trafikot személyesen tudják vezetni. A kérvényeket április 15 ig kell beadni az illetékes pénzügyigazgatósághoz. — Az Emericana gyöngyösi kon- ventjének ülése. Az Emericana gyön­gyösi konventje április 10-én tartja szokásos havi összejövetelét, ame­lyen Szemlér Károly, a Mátra- szanatórium gyógyszerésze az orosz vallásüldözésekrői tart előadást. Hirdessen az „Egerében * Szívbetegeknek és érel­meszesedésben szenvedőknek reggel éhgyomorra egy fél pohár természetes «Ferenc József« ke- serüvíz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű ürülést biz­tosít, a gyomor és a belek műkö­dését elősegíti s az emésztés reny- heségét csakhamar megszünteti. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy a rendkívül enyhén ható Ferenc József víz elsősorban agyvérzésre és gutaütésre hajla­mos idősebb embereknek tesz nagy­fontosságú szolgálatot HÍREK Napló. 150 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a báromszékmegyei kis székely faluban Körösi Cioma Sándor. A legrettenthetetlenebb hőse volt a tudománynak és a legpuritánabb, legigénytelenebb embere talán az egész kultúr­történetemnek. Huszonkét esz­tendei fáradságos, leírhatatlan nélkülözésekkel járó kutatás u- tán épen annak a tájéknak a küszöbén, a Hymalőja oldalán érte utói 58 éve« korában a halál, ahol hite szerint a magyarság rokonaira rátalálhatott volna. Körösi Csorna Sándor páratlan erőfeszítése, ha nem is érte el azt a végső célt, a tudomány érdekében mégis olyan eredmé­nyeket ért el, amelyekkel hálára köt3lezte ez egész tudományos világot. Elsősorban az angolo­kat, akik Körösi Csorna Sándor munkáját érdeme szerint méltat- ták s méltatták különösen akkor, ha ezt a puritán, önzetlen tudó- mányaposiolt meg tudták volna jutalmazni. Da Körösi Csorna Sándor megjutalmazhatatlanvolt. Nem fogadott el sam az ango­loktól, sem hazájától jutalmat a munkájáért. Érdekes, hogy fő- munkája, tibeti nagyszótára és tibeti nyelvtana kereken száz évvel ezelőtt, 1834 ben jelent meg Kalkuttáben. — Prohászka Ottokár emlékének hódolt Székesfehérvár. Székesfe­hérvárról jelentik : Fejérvárme- gye és Székesfehérvár város tör­vényhatósági bizottsága Prohász- ka püspök halála alkalmával ha­tározatot hozott, bogy a nagy főpap halálának évfordulóján, április 2 án, minden esztendőben közős dúzgyűlést rendez és ezen áldoz Prohászka emlékének. Hát­főn tartották ezt a díszgyűiést « Szent litván-teremben gróf Széchenyi Viktor elnökletével. A gyűlés keretében számolt be a Prohászka emléktamplom építő bizottsága ez épülő templom ügyeiről. Délután sok ezerre me­nő tömeg zarándokolt ki a me- gyéspüspök vezetésével körme- natben Prohászka sírjához és ott Shvoy püspök emlékezett meg Prohászkáről. — A Gyöngyösi Katolikus Legény- egylet lelkigyakorlata. A Gyöngyösi Katolikus Legényegylet — szokás szerint — hűsvét után tartja lelki­gyakorlatát. Az idén április 5 én, csütörtökön kezdődik a lelkigya­korlat és 8-án reggel közös szent áldozással végződik. A konferen­ciabeszédeket Tóth Balázs rózsa- szentmártoni plébános vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom