Eger - napilap, 1934/1
1934-03-28 / 70. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI UJSÄG ’****>., I.in»i.i ■ ír i m w>~i¥iwrn?íiiffír«i-iiiiiiMr, m, ttizcättmmBamMmmmmaHmsmmMKmaeanr tomons 1934. március 28. LESZÁLLÍTOTTA A VÍZ- ÉS VILLANYDÍJAT most tartott rendkívüli közgyűlésében A GYÖNGYÖSI KÉPVISELŐTESTÜLET Gyöngyös város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlésen döntött ü víz- éa villanyáram díjának leszállítása felől. Rendkívüli érdeklődés mellett folyt le a közgyűlés, amelyen a városi képviselők csaknem teljes számban megjelentek s hosszú vita alakúit ki az állandó választmány javaslata körül, amelyet végűi lényegtelen módosítással fogadtak el. A közgyűlést Puky Árpád dr. polgármester nyitotta meg, s nyomban ezután felolvasták az Érsekfőpásztornak a polgármesterhez intézett levdét, emelyet az orgonaépíiéz elhatározásáról szőlő közgyűlési javaslattal kapcsolatban írt Gyöngyös vezetőjéhez a Főpásztor. A képviselőtestület a levél felolvasása után egyhangú lelkesedéssel ünnepelte az egyházfejedelmet, majd áttért a víz- és villanydíjak mérséklésének tárgyalására. Az ügyet Dsseő Dénes ismertette, az állandó választmány javaslatával együtt, amely körül hosszabb vita alakúit ki. A felszólalásokra adott válasz után szavazásra került a sor s a képviselőtestület a villanydíjak mérséklésére vonatkozó indítyányt némi módosítással, a vízdíjak leszállítására kidolgozott javaslatot pedig véltozatlanűi fogadta el. Ezek szerint a villanyáram egységára 6 filiér, háztartási , áram 4 fillér, erőátviteli áram 3 ; fillér s növekvő fogyasztásnál I 2 6, 2'4, 18 és 1 39 fillér. Az új | árak április hő elsején lépnek j életbe. A víz alapdíjnál, óradíjnál, túlfogyasztásnál általános 15 szá- ! zaiékos leszállítást határozott el a közgyűlés. Az eddigi II. öve- : zetet két részre osztották s a ! második b. övezet alupdíja az eddigi 14 pengő helyett csak 6 | pengő lesz. A harmadik övezetet I a. b. c. övezetekre osztották s a i kőzkúttől 100, 200 és 300 mőter- ; nyíre fekvő házak szerint 31—, 240, 1'50 fizetendő. Ipari víz nyáron §0, télen 40 fillér köbméterenként. A vízdíj csökkentése 1934. január 1-től lép életbe s az eddig teljesített többletfizetést a város jóváírja. Kimondotta a kőpviselő- 1 testület, hogy mindkét mérséklés csak addig marad érvényben, amig a Speyer kölcsön törlesztése szünetel és a kamat 5 százalékos. A szerb kormánf a megbízható lakosságot is feiiegyverezte a magyar és olasz határok mentén Lázics szerb belügyminiszter feltűnő kijelentései a szenátusban Belgrad, március 27. Lázics belügyminiszter vasárnap a szenátusban kijelentette, hogy a belügyminisztérium az északi és nyugati határmenti •lakosságot« felfegyverezte,hogy a lakosság hathatósan meg tudja védeni megát és a csendőrségnek az Ustasabetörés esetén segítséget nyújtson. Lázics belügyminiszter »lakosság« alatt az ország északi határaira nagyszámban telepített dobrovojácokat ős. komitácsikat érthette, akiknek a szervezkedése már a műit évben megindult. Uj, moöern udgóhíóat épít Gyöngyös az új udsdrtér mellett Gyöngyös, március 27. Érdekes éi igen tetszetős javaslat fekszik most a gyöngyösi városházán ez elintézésre váró akták között. A beadványt Hajdú Izsó városi állatorvos nyújtotta be a polgármesterhez ■ egy új vágóhíd felállítását javasolja benne. A mostani vágóhídon minden évben tetemes összegeket felemésztő átalakításokat kell végezni ■ ez a munka az idén is esedékes, körülbelül 15 ezer pengős költségvetéssel. Érdekes s igen tetszetős javaslat fekszik a városhoz elintézés végett érkező akták között. A beadványt Hajdú Izsó várod állatorvos állította össze s adta be. Ezenfelül még a régi vágóhíd egyik kútjából megszökött a víz, a másikban sincs sok, a szennyvíz, lefolyó csatorna hiányában a nagyrészt víznélküli külső Mérges-patak medrében rothad mintegy másfél kilométer darabon. Hűtöház létesítése is szükséges volna, úgy, hogy a vágóhíd a mai igényeknek megfelelő átalakítása, alig oldható meg, hiszen a víz kivezetése Hirdessen az EGER napilapban.-J * Hegedűtokok, hangszer-alkatrészek kaphatók a Säjtöszö vetkezet könyvkereskedésében. is nagy akadályokba ütközik. Hajdú Izsó azt javasolja, hogy vegye meg a város a Mechanika rt. épületeit, amelyek 30.000 pen- gő körül megvásárolhatók lennének, a régit 20 ezerért el lehetne adni b ha az űj, a vásártérrel szembenlevő vágóhidat hűtőházijai s hatósági jéggyárral is felszerelik, a beruházások a legpesszimlsztikusabb számítás mellett is megtérülnek 10 év alatt. Azután a város legalább évi 15 ezer pengős többletbevételhez jutna s belátható időre elvetné gondját a vágóhíd kérdésének s minden igényt kielégítő, modern vágőhídhoz jut. Hajdú Izsó javaslata igen tetszetős, számadatai is meggyőzőek s most az illetékesek foglalkoznak az üggyel, hogy ez a javaslat mennyiben falel meg a város politikájának s hogy valósítható meg pénzügyileg. Az bizonyos, hogy egy Hajdú javaslata szerinti vágóhídra Gyöngyösnek nagy szüksége van. Kézrekerült Párádon Nagy Tüzes, a Mátra legendás betyárja Tizennégy év óta hajszolta a Felvidék csendőrsége — 300 pengő vérdíj annak, aki élve, vagy halva elfogja Egy késői Jókai-alak érdekes története Eger, március 27. (Gyöngyösi szerkesztőségünk jelenti telefonon): V< sárnap nagy szenzációt hozott a felvidéki csendőrség nyomozó munkája: kézrekerült »Aagy Tüzes,« az utolsó élő magyar betyár, aki futőbetyár volt a sző szoros érteimében ée tizennégy év őta tartotta rettegésben a mátrai falvak lakosságát. A Mátra volt Bakonya, itt kóborolt és követte el egymásután a rablásokat és úgy tudják, hogy nem egy embernek váré is tapad kezéhez. Nevét mindenütt ismerték é« a nép legendákat fűzött személyéhez. — Úgy élt és garázdálkodott a Mátrában, mint egy késői Jókai regényhős s ha karabélyának hangját hallotta, keresztet vetett magára a falud gazda és házába húzódott, pedig tudta, hogy reggelre kifosztva találja istállóját, marhájának csak csapását ltli. De nem saart kimenni udvarára, mert tudta, hogy Nagy Tüzes mindenre elszánt betyár, aki a legkisebb moccanásra is odaküldi az üdvözletei a régi karabélyból. Útjára indul egy furcsa »karrier«. Nagy Tüzes igazi, «polgári« neve Takács József. 41 éves, abasári születésű gazdaember. Egerben szolgált a megyei laktanyában, amikor hírét hallotta, hogy elhagyta a felesége. Ez megzavarta, hogy napokig szavát se vették. Egy reggel pedig arra ébredtek, hogy éjszaka Takács József maga alá kapta tiszthelyettesének kerékpárját, vállára vetette a szolgálati karabélyt, zsebébe pisztolyt tett és elksrikázott, senki se tudta, hová. Eleinte mint katonaszökevényt körözték országszerte. Később csak Hevesmegyére korlátozódott a hajsza, de már nemcsak szökés miatt, mert Takács bűnlajstroma tucatjával bővült. Az elvsdult, otthonából kivart emberből megszületett a rettegett »Nagy lüees.* Feltűnt atléta termetű alakja éjszaka a községekben s útját mindenütt kifosztott istállók, akiok jelezték. Reggelre kelvén ott találták a karám falán a betyár felmázolt névjegyét: Itt járt Tüzes. Eleinte a kereciendi erdőben tanyázott, majd amikor neszét vetlek, a mátra erdőségeibe húzódott. A gazdák nem merték feljelenteni, mert a feljelentőnek mihamar kigyúlt a háza, látogatási tett Tüzes. Szívesen rejtegette a szegény nép, mert afféle nobilis betyár volt, aki csak a gazdagokat fosztogatta, a szegényen segített. Érdekes az is, hogy a Mátrában járó idegenekhez soha egy ujjal nem nyúlt. Nem volt község, amit tizennégy év alatt be ne portyázott volna s a felvidék csendőrsége tizennégy év óta hol eredményesen, hol eredménytelenül hajszolta. Három ízben sikerüli bekeríteni és elfogni, de mtnd a háromszor megszökött. Az utóbbi évek folyamán modern foglalkozásra adta magát a Mátra Jőkai-atilusú betyárja. Nagyszabású csempész-szervezetet létesített, fiatel legényeket verbuvált » azok segítségével csempészte át a c»eh megszállt területre az állatokat, valamint a feltört pincékből kerített pálinkát és bort. ő maga nem dolgozott, a nyereséget szabályosan elosztotta, ami pedig neki jutott pénzben, vagy ruha-árukban, azt a szegény népnél hagyta szállás és ellátás fejében. Legendák keringenek arról, hogy wem fogja golyó. Azt mondják, hegy valami különös érzéke volt a veszedelmek megsejtésére.
