Eger - napilap, 1934/1
1934-04-19 / 87. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. április 19. város nevezetességeit. Dáiben bajiárai közebéd lesz az Iparoskor kerthelyiségőbeo, délután fürdés a melegvizű uszodában, majd a várbeli ásatásokat szemlélik meg a frontharcosok. Áz ózdi főcsoport este 7 órakor tér vinza autóbusszal Ózdra. Eger: a magyar Salzburg Eger, április 18. Salzburg, ünnepi játékok, ez a két fogalom elválaszthatatlan jelleggel forrt össze a műveltség történetében. Eger: a magyar Salzburg: ez az összetétel sem ismeretlen, sajnos azonban eddig még csak a tervek és jó szándékok területén. Nemcsak Eger közönsége előtt kapcsolódott ősz- sze a két város neve az eljövendő magyar ünnepi szabadtéri játékokkal, hanem az egész ország nyilvánosságát foglalkoztatták azokkal az elgondolásokkal kapcsolatban, amelyek két évvel ezelőtt vetődtek fel és bejárták az egész magyar ■ajtót. Akkoriban terjedelmes cikkekben harcoltunk az egri megoldásért, mert hiszen a tervek kiindulása és súlypontja itt volt, de nemsokára arról is be kellett számolnunk, hogy a felfedezett és tűzből kikapart gesztenye másfelé gurult; — kár most feleleveníteni ezeket a bác- talmakat. Legfeljebb arra jók, hogy érdekes adatokkal gyarapítsák az egri szabadtéri játékok, a magyar Salzburg történetét arra, hogy komoly tanulságokat lehessen levonni balő- lük és arra, hogy bizonyítékul szolgáljanak: voltak és vannak Egerben, akik a szabadtéri játékok nagy művészi és idegen- forgalmi jelentőségét felismerték és mindent elkövettek megvalósításukért. Érdekes formában veti fel most a magyar Salzburg kérdését Horváth Árpád, a Nemzeti Színház főrendezője egyik budapesti napilap hasábjain írt cikkében. Több ízben felemlíti Egert, azon kevés magyar város közt, ehol az ünnepi játékok rendjét ki lehel építeni. Horváth Árpád a következőkben ír: Földrajzi hivatottság, önálló súlyú nemzeti művészet, történelmi tradíciók alkalma, nemzet- gazdasági problémák, miot ösz- szefont lánc kínálják magukat a magyarországi nyári ünnepi játékok gondolatának bázisául, olyan szellemi és gazdasági értéknövekedés perspektívájával, amit bűn és mulasztás nem kihasználni. Itt van Szeged, a dőmtérrel. Itt van Eger, a magyar barokk városa, Miskolc az Avassal, Lillafüreddel, Pécs, esetleg Debrecen és Szombathely a Festspiel- gondolatnak kínálkozó legjobb földrajzi adottságokkal. Itt vannak a Hortobágyra, Balatonra, Mátrába tehető túrautak, amik szintén bekapcsolhatók az Ünnepi Játékok többhetes programjába. És ezt a roppant geográfiai gazdagságot van ic mivel megtöltenünk ! A magyar zene Bartók és Kodály művészetével az európai élen van. Előadóművészeink, karénekművészetünk teljesítményei, — mind-mind értékállók a külföldi fül számára. Ne ijedjünk meg a magyar nyelv izoláltságának mumusától sem, amikor a magyar színművészet Festspiel-feladatait gondoljuk végig. Mikor Germanova asszony oroiz társulata Budapesten járt, akik szót se tudtak oroszul, azok is a megrendült- ség, a teljes illúzió maradéktalan emlékével gondolnak vissza ezekre a tökéletes előadásokra. A magyar színész, mint anyag, versenyképes Európa legtöbb nációjával. Nemcsak képes, de hivatott is arra, hogy egyfelől a specifikus magyar drámai termés legjavát (Madách, Katona, Bornemissza, Móricz: Magyar Elektra) ügy a történelmi színjátékban, mint a népszínmű- sallangoktól megszabadított népi színjátékban bemutassa. De másfelől : a külföldi (ismert) drámai anyag reprezentáns termékeit a maga ábrazolőművészetének fényében regyogtessa oda a kül földnek. (Shakespeare, Moliére, modern angolok, franciák stb.) Szeged, Eger, Pécs ajáedékos területekkel kínálkoznak. Csak hozzá kellene nyúlni. Egy hónapra terjedő olyan gazdag műsort lehetne teremteni a Magyarországi Ünnepi Játékok számára, középpontban a Szent István Hét eseményeivel, amit a világ egyetlen nemzete sem tudna sokszínűség, érdekesség, történelem, folklore, művészet tekintetében a külföldi közönségnek nyújtani. Művészi erőkifejtésünk számára egy befelésugárző, visszaható táplálógyökeret és föllendülést nyernének b idegenforgalmunk végre számottevő, európai arányokat öltene. Ezeket mondja többek közt a Nemzeti Színház főrendezőjének cikke. Horváth Árpád csak felmérte egy pillantással a magyar térképet s nem döntött a magyar ünnepi játékok helye felől. Azok előtt azonban, akik alaposan ismerik és összehasonlították a felemlített helyeket, nem lehet kétséges, hogy a magyar Salzburg megvalósítására Eger a legalkalmasabb.Történelmi múltja s levegője, művészi siílus- egysége nemcsak méltó keretet szolgáltathat a magyar ünnepi játékoknak, hanem azok lényegi tartalmát is hangsúlyozni, elmélyíteni tudja. Ezúttal röviden csak ennyit említünk, hogy már vannak ts Egerben új tervek, amik hamarosan odáig érnek, hogy tájékoztathatjuk róluk a nyilvánosságot. — Szőlőkaróé idil a gyöngyösi Bartakovics uccában. Az elmúlt este 9 órakor Molnár János és Maródi Gyula gyöngyösi lakosok ittas állapotban sétáltak a Bartakovics uccában. Közben bevertek néhány ablakot is és az egyik ház tulajdonosa, Bádonyi Imre ny. rendőr • hivatali altiszt társával kijött, hogy rendre utasítsa a garázdálkodókat. Mikor ezek Bádonyi társát elkezdték verni, Bádonyi egy szőlőkaróval támadt rájuk. Maródi Gyula erre késével fejbeszúrta Bádonyit. Sérülése súlyos, de nem életveszélyes. A külügyi tárca költségvetését tárgyalta a pénz ügyi bizottság Eger, április 18. A képviselőhöz pénzügyi bizottsága ma délelőtt tárgyalta a külügyi tárca költségvetését Lakatos Gyula előadő ismerte' télében. A tárgyaláson megjelent Kánya Kálmán külügyminiszter is. Az előadó a költségvetéssel kapcsolatban a külpolitikai helyzetet is vázolta, rámutatván a római tárgyalások nyomán előállott űj helyzetre, amely szerint a három érdekelt állam mint közös gazdasági és politikai front kezdi meg együttes munkáját és az európai külpolitikában fontos tényezőként jelentkezik. Csehország már nem ellenzi a római jegyzőkönyvet (Magyar Távirati Iroda.) A Times oéosi levelezője megállapítja, hogy a kisántánt-orszagok- ban újból barátságosabban kezdenek gondolkozni Mussolini dunai politikája felől. Benes nem lobogtatja többé az Ausztria függetlenségéről szőlő 1922-i genfi jegyzőkönyvet és kijelentette, — hogy Csehország nem ellenzi a római jegyzőkönyveket. Előbb- utóbb kitűnik majd, hogy a té- gabbkörű tárgyalások súlypont ját az elvesztett területek visszaadására irányuló magyar követelés alkotja. A Temps vezércikkben foglalkozik Mussolini olasz miniszter- elnöknek a Newyork Timesben legutóbb megjelent nyilatkozatával, amelyben az olasz kormány feie állást foglalt a békeszerződésben megállapított határok módosítása mellett és hangsúlyozta, hogy a módosításokat békés eszközökkel, fokozatos rendszer útján kellene megváltoztatni. Mussolini szerint nem azzal fogjuk elkerülni a háborút, hogy kitérünk a tényekkel való szembenézés elől. Már pedig az a valóság, amellyel nyugodtan és hidegvérrel kell szembenézni tudni: a népeknek az a rendíthetetlen akarata, hogy nem áldoznak fel semmit abből írja a Temps, ami a jogforrást alkotó szerződések értelmében nemzeti birtokállományuk. — A valóság az, hogy Eurőpa mai állapotában a szerződések felülvizsgálata háborút jelentene s hogy ezt el lehessen kerülni, előbb amazt kell elhárítani. Szolgálati fegyverével súlyosan megsebezte magát egy mátra- füreái erdöör Gyöngyös, április 18. Tegnap este súlyos szerencsétlenség történt Zsifkovics Kornél 37 éves mátrafüredi városi erdőőr lakásán. Zsifkovlcs fél 8 órakor tért haza szolgálatból és míg felesége a vacsorát készítette a konyhában, az erdőőr szolgálati revolveréből a töltényeket akarta kiszedni. Egyszerre fegyverdörrenés hallatszott ki a szobából s mikor a konyhában foglalatoskodó asz- Bzony berohant, Zsifkovici Kornél már hatalmas vértőoiában hevert a szoba padlóján. »Jaj Istenem, meghalok,« — suttogta az erdőőr, aki halál- sápadtan hevert a földön, sebéből pedig ömlött a vér. A család tagok segítségért futottak, értesítették a gyöngyösi mentőket, akik autóval robogtak ki a szerencsétlenség színhelyére. Kórházba szállították a súlyos sebesültet s itt az orvosok megállapították, hogy a golyó Zsif- kovics Kornél vakbelét és medencecsontját fúrta át. Mikor ugyanis ki akarta venni a revolver töltényeit, a fegyver o«ö- vét vigyázatlanul maga felé fordította, b a ravaszt is meghúzhatta. Állapota igen súlyos. A szerencsétlenül járt erdőőr különben igen hányatott élet után került Gyöngyösre. A tengerészeti akadémiát végezte el Polá- ban, az idegenlégióban is szolgált 6 évig s mint a légid tisztje szerelt 1?. A világháborút végig- küzdőtte, utána újságíró lett Czegléden, de nyugtalan vére nem engedte itt sem megnyugodni. Gyöngyösre költözött s itt a városnál vállalt szolgálatot, mint erdőőr. Elfogott a gyöngyösi rendőrség egy toluajbanóát, amely 90 betörést köuetett el Gyöngyös, április 18. Bravúros munkát végzett ismét a gyöngyösi rendőrség. Hosszas nyomozás és megfigyelés után leleptezte Gyöngyös legveszedelmesebb tolvajbandáját, amely már régóta veszélyezteti a város vagyonbiztonságát. A banda tagjait munka közben fogta el a rendőrség, épen akkor, amikor Sándor István| nénak Szmrecsányi körúti lakásán a baromfiólból zsákba rakták az állatokat. A rajtakapott betörők eldobták a zsákot és menekülni akartak, de rövid üldözés után mégis rendőrkézre kerültek. A banda vezére Magyar Ferenc csizmadia volt, aki két fiatalkorú társával mintegy másfél év őta fosztogatta a gyöngyösi
