Eger - napilap, 1934/1
1934-01-26 / 20. szám
2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934 január 26. A kormány külpolitikáját és a TESZ ügyét bírálták a Ház tegnapi ülésén A képviselőhöz tegnapi ülőién néhány jelentéktelen javaslat él nagyszámú mentelmi ügy után az interpellációk jelentettek élénkséget. Az első interpelláció Pál• lavicini György őrgrőf volt, eki hibáztatti a kormány külpolitikai manővereit, és megállapította, hogy a kormány ezen a téren teljesen tehetetlen. Azt kívánta a miniszterelnöktől, hogy az ország színe előtt számoljon be arról, vájjon különféle külföldi újainak, milyen konkrét gazdasági eredményei vannak. A miniszterelnök ingerülten válaszolt az interpellációra, kif jt- vén, hogy a kormány továbbra is megtartja külföldi vonatkozásban a szabadkéz po’itiköjst, ami nem jelenti azt, hogy eddigi barátainkkal szabjunk. Inkty Pál báró a TESz-nek egy körlevelét olvasta fel, amelyben a községek elöljáróságától anyagi szolgáltatást sürgetnek, a miniszterelnökre és a belügyminiszterre hivatkozva. Keresztes- Fischer belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy erről nem tud és semmiféle nyomást nem gyakorolt a községekre ilyen értelemben. Hgyase-gi Kiss Pál az algyői kifgazdegyűlés megzavarásával kapcsolatban szólalt fel. A Házban ekkor már csak pár képviselő volt, mégis olyan vihar tört ki, hogy a belügyminiszter szavait nem letteseit hallani. A belügyminiszter a vihar elcsen- desedésével megígérte, hogy ebben az ügyben szigorú vizigá- j latot indít. Az irányított gazdálkodás, a gyöngyösi konzervgyár és az állatdíj ázások előkészítése a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület előtt A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület január 31-én tartja igazgatóválasztmányi ülését a gyöngyösi székházábsn. Az ülés napirendjén fontos kérdések szerepelnek, amelyek részben a HGE tavaszi, nagyobb arányú tevékenységének előkészítésére vonatkoznak, részben pedig a távolabbi jövő célkitűzései fölött indítanak majd nagyobb vitát. A folyó ügyeken fefvfll tárgyalni fogja az igazgató választmány annak az akciónak előkészületeit, amelyet az egyesület a hevesmegyei cseresznyék féreg- mentessé tétele érdekében kíván indítani. Szóba kerülnek az irányítóit gazdálkodás bevezetésével kapcsolatos teendők, továbbá az állstdíjazáiok előkészítése is. Megvitatja az igazgatőválaszt- mány a Gyöngyösön felállítandó konzervgyár ügyét i«. Az egységes párt ma tiltakozik a fővárosi javaslat ellen Budapest, január 25. Ma délben kezdődött meg az egyságespártnek az az értekezlete, amelyen a fővárosi javaslatot ismerteti részletesen Keresztes-Fischer belügyminiszter. Az értekezletre teljes számban fel- vonúltak a fővárosi képviselők, akik most már magában a pártban indítanak elkeseredett rohamot a javaslat ellen. Kozma Jenő volt az első szónok, aki rámutatott arra, hogy a javaslatban alapvető hibák vaunak. Legnagyobb kérdése az, hogy az autonómia rovására az adminisztráoiő't; akarja kiépíteni, ugyanakkor, amikor minden baj eddig is az adminisztráció túlkapásaiból származott. * Tiszadobnál ideiglenes pontonhidat építenek Mi lesz a tiszapolgári megoldással? Eger, január 25. A tiszamenti erősségek és gazdaságok, da az egész magyar gazdasági élet is évek óta sorakoztatják f*l közérdekű érveiket, hogy a Tiszának Tokajtól Tiszafüredig terjedő szakaszán Tiszapolgárnál közlekedési hidat állítsanak fel, amely megkönnyíti a személy és teherforgalmat és a tiszántúli termékek szállításának olcsóbb éa kedvezőbb lehetőséget biztosít. • A kereskedelmi miniszter a szabolcsi alispán közbenjárására Tiszadobnál most pontonhíd felállításéra nyújtott módot azzal, hogy a szükséges pontonokat és a híd felépítményét ingyen bocsátja Tiszadob község rendelkezésére, hogy a tiszabid végleges megépítéséig is segítsen a kompköziekedássel kapcsolatos mizériákon. Mezőgazdasági, kereskedelmi és íp:rí érdekekből örömmel kell üdvözölnünk a pontonhíd felállítását, mer;, ha ideiglenesen is, alkalmas lesz a tiszai átkelés gyorsabbá és biztosabbá tételére. Nem akarjuk azonban azt hinni, hogy ennek a tervnek a megvalósítása egyet jelent 8 híd helyének végleges megállapításával. Ismételten leszögezzük álláspontunkat, hoey a tiszppolgári megoldást a fenti közérdekű szerepen okból sokkal szerencsésebbnek tartjuk. Remélhetőleg a miniszter fontolóra veszi az illetékesek véleményét ebben a kérdésben és az ideiglenes tiszadobi pontonhíd építését rövidesen követői fogja a tiszapolgári állandó híd létesítése. A pontonhidat egyébként bír szsrint március végén már átadják a forgalomnak. Egyre rosszabbul áll a törvényhatósági kőbányák ttgye Tegnap számoltunk be Ivády Bála volt földművelésügyi miniszternek a képviselőházban elmondott beszédéről, amelyben igyekezett megvédeni az apci kőbányát attól a sorstól, emit a kormány szánt a közüzemi kőbányáknak. Ez a beszéd ismét a törvény- hatóságok kőbányáira terelte a közfigyelmet és az érdeklődés központjába állította ezeket az üzemeket, amelyek fölött a megszüntetés halálos Ítéletét már több mint egy esztendeje kimondották. A snagánérdabeUiégek nyomására vetették fel annak idején kormánykörökben azt a gondolatot, hogy a törvényhatóságok kőbányáit meg kell szüntetni, illetve mag&ukezclésakbe kell adni. A legsúlyosabb érv, amelyeket ezek ellen a vállalatok ellen felhoztak az volt, hogy nem dolgoznak rentábilisan és csak tehertételek a közületek számára. A valódi ok pedig bizonyára az, hogy a magánérdekeltaégek, amelyek ezekért a bányákért küzdenek, bizonyosan nagyobb nyereségre spekulálnak abban ez esetben ha a saját kézben dolgozó megyei kőbányák már nem jelentenek számukra konkurenciát Csodálatos, hogy ezek ez érdekeltségek mennyire sajnálják azokat a törvényhatóságokat, amelyeknek bányái rá- flzeíéisel dolgoznak a mennyire önzetlenek, amikor hajlandók ezeket a »súlyos deficittel« dolgozó bányákat átvenni. Jó volna ezekbe a kulisszatitkokba erősebben belenézni kissé, mielőtt csakugyan kimondják a közüzemű kőbányákra jogerősen is a halálos ítéletet, mert esetleg később szomorú következményei 1 hatnék egy elhamarkodott lépésnek a vármegyék s az állam számára is. Úgylátszik a magánvállalkozás túlságosan mohó és nyilván nyerészkedési vágytól hajtott követelésének teljesítése elő nem sok akadály gördül s e zekre a kérdésekre nem gongol senki, a közületi bányák sorsa pedig már-már el van döntve s rövidesen szélnek eresztik itt a munkásokat, bezárják a bányákat — ■ helyüket majd elfoglalja a magánvállalkozás, amelyről azonban igen sok józan embernek megvan a mega véleménye. Eger, januar 25. A benzinedé ügyében annyi ankét, megbeszélés történt, ancyi javaslat és indítvány hangzott el, hogy valóban csodálatosnak tűnik az a hallgatás, amivel az illetékesek reflektálnak erre a fontos kérdésre. A gépjármű- tulajdonotok rendkívül sérelmezik az autók mai adóztatásának rendszerét, amely közúti adó formájában érvényesül és fix összeggel sújtja a tulajdonost, tekintet nélkül arra, vájjon használja-e és milyen mértékben használja autóját. Ennek az a következménye, hogy az auiők »leállítása« szünet nélkül tart, az automobilo- sok egymásután helyezik üzemen kívül gépjárművüket. Egy hatalmas iparág forog veszedelemben az automobilizmus csökkenésével és Magyarország helyzete ebből a szempontból a Balkánnál is rosszabb. Egy tájékoztató összeírás szerint a magánautók száma január 1-én Bukarestben 33 000, Baigrád- ban 14.000, Ist&mbulbn 15.000, Budapattsn 2980 volt. Ezek a számok mindennél beszédesebben mutatnak arra, bogy a magyar au omobilizmus sürgős segítségre szóiul. Ennek a segítségnek egyetlen módja a benzinadő bevezetése, amely csak a használat idejében és arányában illeti a gépjárműveket. A banzinsdő bevezetését még a tavasz beállta előtt föltétlenül meg kell oldani, mert csak ebben az esetben van remény rá, hogy a leállított autókat ismét üzembeheíyezzék, sőt újabb kocsik kerülnek forgalomba s így az állam visszakapja a gép- járműforgalomban elvesztett jövedelmet. ÍTlég a tauasz előtt „ . be kell hozni a benzinadót
