Eger - napilap, 1934/1

1934-06-10 / 120. szám

1934 junius 10. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG. 5 TARCSAFÜRDŐ — Bad Tatzmannsdorf — Burgenland. Világhírű szív- és nöi- gyógyfürdö. Természetes szénsavas és vasláp (moor) fürdők. — Fürdőidény : április—november. Felvilágosítással és prospektussal szolgál: Fürdőigazgató­ság, Bad Tatzmannsdorf, vagy a ma­gyarországi megbízott: Erdős József hirdetöirodája B.-pest, Teréz körút 35. — Minden előfizető negyedéven­ként lapunk hétköznapi számaiban 10 szóig egy ingyenes kishirdetősre jogosult. — Anyakönyvi hírek. Újszülöttek: Dr. Somos Lajos tanítóképző inté­zeti tanár Mária, Schváde József géplakatossegéd Tibor, Rand Bar napás nyomdatulajdonos Imre, Vinczepap Rozália földmüvesnő Julianna, Kis Ferenc fmves Ferenc, ifj. Kakuk László malommunkás László, Németh Károly fmves Klá­ra, Máté József kereskedősegéd Erzsébet, Koncz Piros házicseléd halva született fiú, Bóta Bertalan cukorgyári munkás Gyula, Sós La­jos fmves Irén, Antal János kádár­mester nejének halva született leá­nya, Erdélyi Ignác fmves Mária nevű gyermeke. — Jegyesek: Nagy Pál asztalosmester és Liszkai Anna, Pál Gyula asztalessegéd és Vass Anna dohánygyári munkás- nö egri lakosok. — Házasságot kötöttek: Hanus István fmves és Cseh Julianna, Kollár Sándor bá­dogossegéd és Cseh Margit, Lin- taller Bernát fmves és Ludvig An­na, Tót Ferenc fmves és Tót Má­ria egri lakosok. — Meghaltak: özv. Jolsvai Jánosné szül. Kelemen Terézia 86 éves, özv. Krupiczer Károlyné szül. Fejes Erzsébet fmvesnő 82 éves, Kovács Pálnő szül. Tóth Stumpf Rozália 33 éves, Bendő Mihályné szül. Antal Jolán 22 éves, Császár József fmves 68 éves, Luxander József kőműves 67 éves, Szakács Pál házi szolga 37 éves, Nyúl Gyula ll hónapos, Kis Etelka 11 hónapos, Mirkóczki An­na 10 hónapos, Balázs Mária 16 napos, Kolozsváry Edit 8 napos, Németh Mária 1 napos korában. — Az elmúlt május hónapban szüle­tett 56 gyermek, meghalt 48 egyén, házasságot kötött 25 pár. * T. Schmidthauer Lajos úr­nak, az Igmándi Keserűvízforrás tulajdonosa. Az idei árumintává sáron voltam és ott láttam kiál­lítva az Ön kitűnő gyógyvizét is. El is mondottam az ott lévő meg­bízottjának, hogy milyen egészsé ges lettem az Igmándi ivókúrától és most bátorkodom megköszönni Önnek az én életemet. Az én apám, nagyapám, mind gyomorbajban szenvedtek, én is, ez családi baj nálunk, tizenhét éves korom óta állandóan fájt a gyomrom, a kli­nikákon gyomorfekélyt állapítot­tak meg, használtam sokféle gyógy­szert, de javulás nem mutatkozott. Már csak 48 kg. voltam, amikor kezdtem csak úgy magamtól, min­den este, lefekvés előtt egy fél­pohár Igmándi keserfivizet inni. Két hétig alig volt eredmény. Két hét után azonban úgy ettem, mint egy farkas. Hat hónap után 87 kg lettem, amit itt Újpesten na­gyon sok kollegám megcsodált és ezt ezen gyógyvíznek köszönhe­tem. Mostanában is, ha nem érzem egészen jól magamat, csak az lg mándi víz segítségét veszem igénybe. Teljes tisztelettel Hornyák István műbútor-asztalos Újpest, ősz ucca 70. sz. — Előadás a Mátráról. Megír­tuk, hogy a budapesti Corvin árűházban megnyílt a magyar városok propaganda-kiállítása, amelynek anyagát a Nemzetközi Vásárról vitték át. A kiállításon a különböző városokról és üdü­lőhelyekről előadásokat tartanak, amelyek sorozatában rövidesen sor kerül Gyöngyösre és a Mát­rára is. Erről a vidékről Kováts László, ez Eger—Gyöngyöii Uj- ság gyöngyösi szerkesztője tart előadást, — nem mint előzőleg írtuk, a város megbízásából, ha­nem a Corvin Árúház igazgató­ságának felkérésére. — A gyöngyösi elemi iskolák ma­jálisa. Az esős idő ellenére jól sL került a gyöngyösi elemi iskolák majálisa. Több mint ezer tanuló jelent meg a GYAK-pályán. Onnan a majális befejeztével az Ország­zászlóhoz vonultak a csapatok, ahol elénekelték a Himnuszt. "Vízmentes ponyvák, kocsira, sátor­ra, kazalra □ méterje 3 P-tőI, len- és juta zsákok gyári áron. Ponyvák ja­vítását eszközlöm. 5 és 10 kg. gyü­mölcsszállító kosarak. Sajáttermésű fehér, siller, vörös, bikavér borok ki­csinyben és nagyban kaphatók. Bor­pincém a házamnál. Láng Nándor Eger, Szvorényi ucca 8. IRODALOM. Hóman-Szekfű Magyar Történet. III. kötet. A Magyar Történet most meg­jelent III. kötete betölti a héza­got, mely a már korábban meg­jelent I—II. és IV—VII. kötet közt mindeddig megvolt. Nagy Lajostól a mohácti vészig adja a magyarság és állama történe­tét, benne van tehát Nagy Lajos és Zsigmond birodalma, Hunyadi János keresztényaőgvédö küz­delmei, Hunyadi Mátyás impe­rializmusa és a két Jagelló de­kadens korszaka. A kötet nagy részét Hóman Bálint irta, csak Mátyás és a Jagellók története való Szekfü Gyula tollából. Az egész kötet A Magyar Nagyha­talom, Magyar Renaissance és Mohács tárgyi tagozódását mu­tatja. Bizonyára maga a tárgy is okozza, hogy ez a kötet a lehe­tő legszélesebb skáláját fogja át a történeti magyar életnek. Elénk tárja az államnak hódító aktivitását: Nagy Lajos alatt a Balkánon, azután Lengyelország felé, Mátyás alatt a Németbiro­dalom, Csehország és Ausztria falé, majd hatalmas védekezési gesztusait a török ellenében: nagy fejedelem egyéniségek sok­színű életét, köztük Nagy Lsjos- nak Hőmantól bensőséges szere­tettel, Ztigmondnak ugyancsak tőle az idegent illető mély kí­váncsisággal megrajzolt képét, Mátyásnak Szekfütöl körvonala­zott újszerű nagyságát. Az egyes társadalmi osztályok életének részletes megfestését is bemu­tatja, elkezdve a Zsigmond szol­gálatában Európa ügyeit dön­tően szabályozó magyar uraké­tól egészen a jobbágyság kifej­lődésének, a Hunyadiaktól való védettségének és végül a Ja­gellók alatt újkori szolgaságba taszításának rajzáig. A kötet legnagyobb része ed­dig nem ismert anyag felhasz­nálásából készült,különösen újak és eredetiek Hóman Bálint ku­tatásai a 15. századi birtokvi­szonyokról, köztük a Hunyady- család hatalmának vagyoni alap­jairól, továbbá azokról a nagy- birtokos-koalíciókról, melyek egy­szer a király beleegyeztével, máskor anélkül uralkodtak az országon. Táblázatok, kimutatá­sok, térképek a korábbi köte­tekhez képest még nagyobb mértékben hozzájárulnak a kor­szak szemléletes megismerésé­hez. Fényképezőkészülék filmmel és táskával 8 pengői50 I Illés Bélánál. SZÍNHÁZ Színházi műsor. Június 9, szombat délután: He­lyet az ifjúságnak, vígjáték. Este: Tessék beszállni, operett. Június 10, vasárnap délután: Kék lámpás operett. Este: Tessék beszállni, operett. Június II, hétfő: Áprilisi vőle­gény, operett. Június 12, kedd: Dubarry. Ope­rett. Június 13, szerda dólútán: Egy csók és más semmi, operett.Este: Ady Endre. Eredeti bemutató. Június 14, csütörtök délután: "les­sék beszállni, operettrövü. Este: Sárga liliom, magyar rapszódia. Június 15, péntek: Sárga liliom. Június 16, szombat délután: Bál a Savoy ban. Este: Öreg tekinte­tes. Jubileumi díszelőadás Kar­dos* Géza felléptével. Június 17, vasárnap délután: Csi­petke, operett. Este: Selmeci bál. Eredeti operettbemutatő. Június 18,hétfő: Ssuhay. Vígjáték. Jedermann. Pénteken este Hoffmansthal világhírű miiztériumát mutatta be a színház prózai együttese. A gazdag ember haláláról szőlő játékot, Akárki megtérését és boldog halálát Kállay Miklós re­mek fordításában szólaltatták meg az egri színpadon s olyan előadásban, amit valóban ünne­pinek és kivételesnek kell mon­danunk. Magáról a misztérium­ról itt a kritikusnak nem lehet mondanivalója, hiszen a salz­burgi heteknek ez a világszerte ismert dttrabja ma már ott so- soroződik a klasszikusok galériá­jában; de a rendezésről és az előadásról annál többet lehet és kell szőlani. Az egri színpad kicsiny és si­lány lehetőségeket nyújtó tér volt mindig a rendező számára, cs^ MEGSZÜNTETI FAJDALMAIT, MA VALÓDI' DIANA SÓSBORSZLSSZEL. A'tITATOTT VATTAT TESZ A FA'JÓS FOGRA« ha arról volt sző, hogy monu­mentálisát produkáljon. A fel­szerelésükkor is már elavult vi­lágítási szerszámok, a kis szín­padtér eleve megölői voltak itt a komolyabb törekvéseknek. Ezért féltünk a Jedermann elő­adásától is, amely egész kons­trukciójánál fogva a nagy per­spektívákat követeli. Es meg kell állapítanunk, hogy vitéz Jakabffy Dezső rendezői inven­ciója legyőzte az akadályokat e bravúros leleménnyel tudta illú­zióját adni a nyomott színpad- térben is a monumentalitásnak. Kevés eszközzel dolgozott, szinte fukar kézzel építette meg a Jedermann színpadát s éppen ezzel érte el a sikert. A kis já­tékteret megtágította a lépcső­zetes beosztás, amely hármas ta- gozásával kinyújtotta a színpa­dot, a reflektorral megvilágított negyedik játéktér pedig szinte a végtelen illúzióját adta. És ebben a nagyszerű keret­ben a kifogástalanul összetanult együttes ragyogóan tolmácsolta a misztérium minden szépségét. Ihuróczy Gyula mértéktartó és finom játéka, szép deklamálása ismét a közönségeié hozta hosz- szű idő után azt a színészt, aki­nek igazi helye a klasszikus da­rabokban van, azok levegőjét és lelkét tolmácsolja legtökéleteseb­ben. A többiekről is minden jót el lehet mondani: Dózsa Jenő keményen megformált, egyénien sötét Sátánja, amely nem emlé­keztet sem Luciferre, sem Me- fisztóra, Bende László cimborája tökéletesen illeszkedtek a játék stílusába. Az egész együttes ne­vét le kellene írni, mert a leg­kisebb szereplő, a pár szavasok is a legjobbat nyújtották. Mégis külön ki kell emelni Fáskerthy Máriát,Halassy Mariskát,Bányay Ferencet, Szende Máriát, Szokoly Gyulát, Nagy Klárit, Besse Mik­lóst, Kormos Ferencet, Lányit ét Kondor ErzsitJ Kár, hogy est az ünnepi elő­adást alig félház nézte végig s főként azokat nem láttuk, akik­nek ott illett volna lenni. Dévényi Lágy Laios.

Next

/
Oldalképek
Tartalom