Eger - napilap, 1934/1

1934-01-17 / 12. szám

2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1984. januér 17. fiz igazstígügyminiszter az ügyuéói kar megsegítéséről Eger, január 16. Df. Lázár Andor igazságügy­miniszter tegnep délután érte­kezletet tartott a mioisztériua- ban az ügyvédi kart érintő kér­dések tárgyában. Az értekezleten jelen voltak az ügyvédi kamarák képviselői, számszerint 27 en. A miniszter kiemelte, hogy állandó megfontolás alatt van­nak azok b kérdések, amelyek az ügyvédi hivatás erkölcsi te­kintélyének biztosítására és az ügyvédi testület anyagi hely­zetének javítására szolgálnak. Hangsúlyozta, hogy az ügyvéd­ség szerves része a nemzettect- nak, osztozik annak sorsában. Az ügyvédi kar helyzetének ja­vítására szolgáld intézkedések ehhez képest az egyetemes elv *>l»pj*n alkothatok mag. A mfttrai álversenyre, amelyet mint jelentettük január 21 éu rendeznek meg, már folynak az előkészületek s mindent megtesz­nek a eiber érdekében. Óriási arányú idegenforgalomra lehet számitani ez alkalomból a Mát­rában s a Már. is elősegíti a lá­togatottság növekedését. Ezen a napon külön síkociiket csatol­nak a szerelvényekhez s ezeken a kocsikon a »íszövetség tagjai 66 százalékos menetdíjkedvez­ményt kapnak. Február 2—3—4-én még a kö­zeli bajnokságoknál is nagyobb eseménye lesz a Mátrának. Ezen a három nepon a Sfs’öv«t,ag rendezésében bonyolítják le Ma­gyarország nemzetközi bajnoki versenyét, bmelyen a legnevesebb külföldi sfbajnokok adnak egy­másnak találkozót. Február 2-án a leaiklő, 3-án a futó, negyedikén pedig tz ugrőversenyt bonyolít­ják le. Már most olyan QBgy érdek­lődés mutatkozik a nemzetközi verseny iránt, hogy Mátraházát teljesen a Siszöveteégnek kötöt­ték le ezekre a napokra, úgyhogy ott kizárólag csak versenyzők nyernek elhelyezést. Ilyenformán a Kékes szálló és Mátrafüred is telt házat vár a nemzetközi ver­senytől. A vármegye kisgyűlése megállapította, hogy rendezni kell a Bukuli-árkot. Vita egy gépészmérnök Eger, január 16. A vármegye kisgyűlése tagoap tárgyalta az Érsekkert mögött húzódó Bukuli árok rendezésé­nek ügyét. Ezt az árkot a vörös kihagyta az általános csatorná­zási tervekből, úgyhogy az árok szabadon vezeti le a felső város­részek esővizét, da a Diák Ferenc úti villák némelyikének derített szennyvizét is. Közegészségügyi szempontbűi nem kívánatos az árok rendezetlensége, de nun kívánatos biztonsági szempont- bői sem. Nagy esőzések idején megtörtént már, hogy a hulla­dékkal és szeméttel teli árok nem tudta levezetni a meggyűlt vizet s az kiöntött az Érsek­kert mögötti új lakótelepre s átnedvesitette az űtmenti háza­kat. A lakók és a MOVE Egri Sport Egylet az ősz folyamán kérést intéztek a városhoz, hogy az ínségasunbák keretében ce- mentoiatornával fedje be a Bu­kuli árkot. A város azonban el­utasította a kérést, mart a bel­ügyminiszter rendelete szerint ciak olyen munkákat lehet az ínségakcióba felvenni, amikhez kevés anyagbeszerzés kell, — a Bukuli árok rendezése pedig nagy értékű anyagot emészt fel ■ a 32 ezer pengős költség je­lentős részét teszi. alkalmazása körül. A MESE megfellebbezte a ha­tározatot, de a vármegye kis­gyűlése elutasította a fellebbe­zést, mert az Ínség »unkák ke­rete magólUpíiást nyert. Radii Károly városi képviselő felszó­lalt a kisgyűlésben és hangsú­lyozta, hogy a Bukuli árkot egy­általán nem tisztíttatja a város s ez idézi elő a panaszokat. Ez9k után a kisgyűléa utasította a várost az árok tisztántartá­sára, egyben arra, hogy készít­sen terveket és költségvetést a végleges rendezésre s a rende­zés munkáját fokozatosan vé­gezze el az anyagi viszonyok­nak megfelelően. Eger városának egy másik határozata is tárgyalás alá ké­rőit. A város ugyenis vitéz Pétery István műszaki főtanácsos kí­vánságára a gépüzemeknél egy gépészmérnököt alkalmazott az ott folyamatban volt vizsgálat tartamára. Radii Károly a vizs­gálat ellen fellebbezéssel élt s ezt szóbelileg is megindokolta a kisgyűlésben. Véleménye szerint a tűladminisztrált gépüzemeknél három mérnök van, akik a mun­kát elvégezhették volna. A vizs­gálat másfél hőnappal ezelőtt befejezést nyert s az alkalma­zott mérnök még mindig a gép- üzemeknél van. Hevesy Gusztáv vm. főjegyző megjegyezte, hogy tudomása szerint a mérnök már hőnapok óta nem dolgozik a vá­rosnál. A kisgyülés elutasította Radii Károly fellebbezését, részben azért, mert az alkalmazás meg­történt, részben pedig mivel a mérnökre szükség volt, felhívta azonban a város figyelmét a törvényre, melynek értelmében nem alkalmazhatideiglenes mun­kaerőt az ali'pán engedélye nél­kül. Megtalálták árpádházi boldog Margit hétszáz éves rendi ruhájának darabjait a pécsi egyetem rektorának tulajdonában Eger, január 16. | Nagy értékű családi kincs ju- j (ott most közelebb a hivatalos megfigyeléshez és elismeréshez annak ez ereklyetartőnak vizs­gálatával, amelyet emberemléke­zet ó;a őriz a Pázmány család. Ez a vizsgálat fogja eldönteni, vájjon történeti igazságon ala­pul-e a családi szájhagyomány, emely a mintegy 160 esztendős, barokkstilű ékszert árpádháei boldog Margit személyével hozza kapc<olitba. A Nyulak szigete szelíd és alázatos lakójának élete mos­tanában ismét sokat foglalkoz­tatja a katolikus világot, mert most készítik elő boldog Margit szenttéavatási perét. Ezért vau különös jelentőség* a Pázmány család kiecíének, amely a pécsi egyetem rektorának dr. Pázmány Zoltánnak tulajdonában van ■ amelyet most P. Böle Koraél domonkotrendi perjel és P. Ba­kács domonkos atya vizsgáltak meg. Megtalálják a szövet­maradványokat. A 10x6x272 centiméter méretű, szétnyílható kapszula egyik ré­szén akvarellel pergamenre fest­ve a felfeszített Krisztus, a má­sikon pedig domonkosrendi epá ca-alak látható, epátnői bottel, mellettekorongval.fdzékkal, nsp- pal és holddal. A két festmény az idő viszontagsága következ­tében erősen megrongálódott, de nagyítóval az alakok még igen jól kivehetők. A pergamen fest­ményeket kőkselyem fodoralapon aranydrót-csipkézet fogja körül. A oiipkézetba apró csontszilán­kokat lefogó kisbőrszalagooskák vannak beszőve, amelyeken va­laha írás lehetett. A bőrszala- gocikákra vonatkozólag a szak­értőknek az a feltevése, hogy azok boldog Margit színbörből ké­szült vezeklöövének részecskéi. Úgy a pargamen festmények, mint az aranyáról csipkézet sárgaselyem fonállal megsárgult kottadarabokboz vannak erősít­ve. A két festmény vánkoisze- rüen kidomborodik és a Pázmány család sokáig azt hitte, hogy a festmények alett vattatőmést al­kalmazott az ereklye egykori készítője. — Amikor P. Böle és P. Ba­kács megvizsgálták bz ereklyét — óvatos kézzel felnyitottak két kis vánkost s a két pergamen festmény alatt nem vattát, hanem összehajtogatott fehér gyapjú­szövetet találtak, minden való­színűség szerint a szentéletfi kirőlyleány 700 éV8s rendi öltö­nyéből való, amelyből sehol egy darabka sem maradt fenn. Az ereklye története Az ereklye történetéről Páz­mány rektor a következőket mon­dotta : — Az ereklye családi hagyo­mányunk szerint öreganyáinké volt és családról családra ma­radt a hozzáfűződött és törté­nelmileg is hitelesített monda. A domonkosrendi apácák a tö­rök időkban elmenekültek kin­cseikkel a Nyulak szigetéről és hosszas hányattatás után a po­zsonyi Klarisszistákboz kerültek. Amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket és megparan­csolta az ereklyék elégetését, a pozsonyi Kiarisszák boldog Margit ereklyéi közül mentették, ami menthető. A megmaradt ereklyék közűi egy aranyozott kapszula vau említve. Nagy a valőszÍDŰcéga annak, hogy erek­lyénk ezzel azonos. Ugyanis a pozsonyi Kiarisszák utoiső feje­delemasszonya Pókateleki Kondé Katalin volt, Kondé Miklós nagy­váradi püspök rokona. Az apát- nőtől kaphatta a megmentett ereklyét kishug8, az én néhai dédanyám, Pókateleki Kondé Krisztina. Da az is lehetséges, hogy Katalin rendje feloszlatása után a fejedelemaszzony az erek­lyét magával vitte csallóközi kú­riájukba és csak halála után örö­költe azt dédanyám. Ezekben ismertette a rektor az ereklye történetét a a katoli­kus világ most nagy érdeklődés­sel várja a hivatalos egyházi vizsgálat eredményeit. — Villan! követ a külügyminisz­ternél. Kánya Kálmán külügy­miniszter ma délelőtt kihallga­táson fogadta a rövidesen Pá­riába távozó báró Villani Frigyes követet. Február 2-4 között nemzetközt sibatnekságok lesznek a Mátrában

Next

/
Oldalképek
Tartalom